A drága energia rémével győzködte az EU-t Putyin

Elszálló gázárak és hordónként kétszáz dollárnál is drágább kőolaj rémképével igyekezett nyomást gyakorolni az Európai Bizottság vezetőire Vlagyimir Putyin orosz kormányfő Brüsszelben. Moszkvában attól tartanak, hogy az EU legújabb energiaipari szabályai az orosz érdekeltségek államosításához vezethetnek.

Az energiaárak további emelkedésének lehetőségéről beszélt Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök, aki kormányának több tagjával együtt csütörtökön Brüsszelben tárgyalt az Európai Bizottsággal. Az orosz kormányfő ezzel is igyekezett nyomást gyakorolni az EU-ra, hogy változtasson az oroszok által kedvezőtlennek tartott energiaipari szabályokon.

Putyin szerint a magas (jelenleg hordónként 118 dolláros) olajárak már a világgazdaság növekedését veszélyeztetik, és elemzőkre hivatkozva azt mondta: az árak még tovább, akár 220 dollárig is emelkedhetnek. "Európai partnereinkkel együtt megteszünk mindent, hogy ne engedjük bekövetkezni ezeket a negatív fejleményeket" - mondta az orosz kormányfő a találkozó után.

Putyin szerint az észak-afrikai zavargások megerősítik Oroszország mint megbízható energiaszállító jelentőségét. Ezzel párhuzamosan Moszkvában Alekszej Miller, a Gazprom gázipari monopólium vezérigazgatója újságíróknak szintén arról beszélt, hogy a zavaros líbiai helyzet miatt várhatóan nőni fog a kereslet az orosz gáz iránt, ami megerősíti, hogy szükség van a tervezett Déli Áramlat gázvezetékre.

Az orosz miniszterelnök a brüsszeli találkozó után élesen bírálta az EU legújabb, márciusban hatályba lépő energiaipari szabályait, az úgynevezett harmadik energiacsomagot, amely szerinte nem más, mint "vagyonelkobzás", és az energiaárak emelkedéséhez fog vezetni. Az új szabályok alapján nem lehetnek egy kézben a csővezetékek üzemeltetői és az energiakereskedő cégek, Moszkva pedig attól tart, hogy erre hivatkozva államosítják az orosz érdekeltségeket (az EU-orosz nézeteltérésről korábbi cikkünkben olvashat).

A csomagban a Reuters hírügynökség szerint szerepel egy úgynevezett Gazprom-klauzula is, amivel az európai kormányok megakadályozhatják, hogy az EU-n kívüli vállalatok vásárolják fel a stratégiai energiahálózatokat. A nagykereskedelmi és a szállítási tevékenységek szétválasztása az egyik alapfeltétele az egységes, liberalizált energiapiac megteremtésének, amelynek szükségességéről a tagállamok állam- és kormányfői február elején döntöttek.

Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint a harmadik energiacsomag összhangban van a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályaival, és nem diszkriminatív, hiszen egyformán vonatkozik a hazai és külföldi cégekre. Példaként említette, hogy a szintén nem EU-tag Norvégia, Európa másik nagy gázszállítója elfogadta az emnergiacsomag rendelkezéseit. A WTO-ra való utalás nem volt véletlen Barroso részéről, hiszen Oroszország szeretné megnyerni az EU támogatását, hogy csatlakozhasson a szervezethez.

Két nehéz ember
A brüsszeli találkozó előtt Barroso és Putyin személyes ellentételeiről szóló, a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai táviratokat közölt a Financial Times című üzleti napilap. Az első jelentés még 2006-ból származik, amikor az oroszok egy időre leállították az olajszállítást Litvániába. A vilniusi tárgyalásokon az amerikai diplomaták szerint Barroso ütötte meg a legkeményebb hangot, ami még a litvánokat is meglepte. 2008-ban, a grúziai háború után Putyin "élesen és leereszkedően" beszélt Barrosóról, akit "megdicsőült nemzetközi köztisztviselőnek" nevezett. A 2009-es ukrajnai gázháború pedig egy amerikai jelentés szerint csak arra volt jó, hogy még jobban feltüzelje a két férfi személyes ellenérzéseit.