A jelenleg is zajló közel-keleti, illetve észak-afrikai tüntetések Tunéziában kezdődtek, ott, ahol erre a legkevesebben számítottak - írja Martonyi János külügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitung által szombaton közölt elemzésében. Martonyi szerint az események megerősítették azt a nézetet, hogy a forradalmak nem elsősorban a legdurvább elnyomás és a legnagyobb nyomor idején törnek ki.
A változások a magyar külügyminiszter szerint az egész világot megváltoztatják, legnagyobb hatásuk azonban előreláthatólag Európára lesz. "Rendkívül fontos az európai gazdaság növekedése és versenyképessége, de legalább ennyire fontos, hogy megőrizzük és erősítsük annak a szellemnek és gondolkodásmódnak a kisugárzását, amely Európát Európává tette" - hangsúlyozta Martonyi János, rámutatva, a világ és Európa jövője jelentős mértékben függ attól, hogy a több mint egymilliárd muzulmán milyen politikai, gazdasági és társadalmi rendszert választ a maga számára.
A magyar diplomácia vezetője szerint a változásokat nem csupán elfogadni, hanem támogatni is kell. Még ha természetesen vannak ellenérvek és vannak kockázatokra utaló érvelések is: "megtörténhet, hogy valamennyi, a változások által érintett országban sikerül egy emberibb, demokratikusabb és sikeresebb világot teremteni, de legalább ekkora a lehetősége annak, hogy a világi diktatúrák fundamentalista diktatúrákba csapnak át" - írta Martonyi a német konzervatív napilapban.
A kairói Tahrír téren lezajlott megmozdulások a külügyminisztert egyébként emlékeztették az 1956. októberi magyarországi eseményekre. "Még 13 éves sem voltam, amikor az emberek szemében ugyanazt láttam, ami a Tahrír térről sugárzott képek alapján érezhető volt" - fogalmazott.