Aki beintett Kínának - őrizetben a legismertebb kínai művész

2011.04.06. 11:52

Két napja nincs hír a kínai Aj Vejvejről, akit a pekingi repülőtéren tartóztattak le vasárnap. A pekingi olimpia Madárfészek stadionjának egyik kiötlője soha nem csinált titkot abból, hogy elégedetlen a kínai politikai berendezkedéssel, de apja, a híres forradalmi költő révén eddig nem került bajba lázadó akciói miatt. Még soha nem tűnt el hír nélkül napokra a rendőrségi fogdákban, pedig nem egy alakalommal tett keresztbe a hatóságoknak.

A New York-i Museum of Modern Art (modern művészeket múzeuma) birtokában van egy képsorozat. A képeken - mintha egy furcsa utazási fotóalbumból származnának - a világ különböző turistalátványosságai szerepelnek: például a párizsi Eiffel-torony, a washingtoni Fehér Ház, a berlini Reichstag vagy épp a pekingi Tienanmen tér. A képeken egy közös motívum szerepel: az előtérben kissé elmosódottan egy alkar látható, becsukott, felfelé fordított ököllel, amelyből félreérthetetlen gesztusként mered felfelé a középső ujj. A sorozatot a kínai Ai Vejvej (Ai Weiwei) készítette.

Nem valószínű, hogy ezek - az 1995 és 2005 között készült - fotók verték ki a biztosítékot a kínai hatóságoknál, amikor vasárnap letartóztatták és ismeretlen helyre vitték Kína nemzetközileg legelismertebb művészét, de jól jellemzik Aj Vejvej egyik fő művészeti koncepcióját: a hatalom- és bürokráciaellenességet. Ha képei nem is, művészeti koncepciója egészen biztosan szálka a kínai hatóságok szemében, amelyek az arab országokban év elején kirobbant zavargások elharapózása óta módszeresen gyűjtik be nemcsak a jogvédőket, de a kínai értelmiség és művészvilág hatalomkritikus, szókimondó képviselőit is.

A bloggerek, jogvédő ügyvédek, írók ellen indított hadjárat - állítólag legalább tizenegy ismert ellenzéki tűnt el a rendőrségi fogdákban - elérte a kínai társadalom felsőbb köreit is. Így vehették őrizetbe a dokumentumfilmesként és építészként is dolgozó Ajt, akit eddig nemzetközi elismertsége és apja hírneve miatt nem nagyon piszkáltak - írja az amerikai New York Times. Aj Vejvej ugyanis a 20. század egyik legnépszerűbb kínai költőjének a fia. Apja Mao Ce-tung mellett állt, amikor az 1949-ben a pekingi Tienanmen téren kikiáltotta a népköztársaságot.

Felforgatók

"Aj úrnak más dolga van" - mondták az egyenruhás rendőrök a művész asszisztensének, amikor a pekingi repülőtéren elvezették az éppen Hongkongba, majd onnan Tajvanra - egy tervezett kiállítás részleteinek megbeszélésére - induló művészt. A pekingi hatóságok semmit nem hajlandóak elárulni arról, miért tartóztatták le, és hova vitték. Annyit tudni, hogy rendőrök előző héten háromszor is felkeresték a kínai főváros egyik északi negyedében fekvő stúdióját, és külföldi munkatársainak hivatalos iratai után érdeklődtek.

Letartóztatása után röviddel házkutatást is tartottak itt, elvittek több mint harminc számítógépet és merevlemezeket, illetve kihallgatásra bevitték feleségét és több munkatársát, akiket később elengedtek. Felesége szerint a kihallgatáson a férje munkáiról, interneten közzétett írásairól kérdezték, de azt mondta a rendőröknek, hogy mindent megtalálnak róla az interneten. Hogy mi történik Ajjal, kérdéses, intő példa azonban Liu Hszianpin jogvédő aktivista esete, akit a közelmúltban ítéltek tíz év börtönre felforgatás miatt - írja a New York Times.

Forrás: AFP/Frederic J. Brown
Kattintson a fotóra és nézzen további képeket a kínai művészről!

Családtagjai szerint még kedd este sem volt róla hír, letartóztatása ellen már felszólalt az EU, az USA, Franciaország, Németország és Nagy-Brtiannia is. A brit külügyminiszter a kínai kormánytól követelte, hogy engedjék szabadon a művészt. Az 1980-as években az USA-ban ácsként, takarítóként, illetve gyerekfelügyelőként dolgozó Ajnak - aki emellett alaposan beleásta magát az amerikai konceptuális- és performanszművészetbe is - nem ez az első összetűzése a kínai hatóságokkal sokat hangoztatott, és művészeti alkotásaiban is kifejezésre juttatott nézetei miatt, de a Financial Times szerint még egyszer sem fordult elő, hogy így eltűnjön.

Demokráciát mímelni

Hiába vett részt például a pekingi olimpia híres Madárfészek stadionja megtervezésében, az ünnepélyes megnyitót már kihagyta, a "visszataszító politikai feltételek" és a sportesemény propagandacélra való felhasználása miatt. "A szabadság nélkül és az emberek akarata ellenére megtartott olimpia nonszensz, mert egy totalitárius rendszer nem képes demokráciát mímelni" - mondta akkor a brit Guardian beszámolója szerint.

Többször le is tartóztatták, két éve például azért, hogy ne tudjon részt venni egy, a 2008-as szecsuáni földrengésben elhunyt iskolások ügyével foglakozó jogvédő temetésén. A rendőrök akkor jól helyben is hagyták: hetekkel később Németországban műtötték meg, miután kiderült, hogy erős fejfájásának oka a koponyájában fellépő vérzés, amelyet feltehetően a bántalmazás okozott. Németországba is az elhunyt gyerekek miatt utazott: a müncheni Haus der Kunst homlokzatán kilencezer gyerekhátizsákból készíttetett installációt, amelyen a következő felirat volt olvasható kínaiul: "Boldogan élt hét évig ezen a világon". A gyerekekért tavaly internetes művészeti akciót is indított, amelynek keretében ötezer, a földrengésben elhunyt iskolás gyerek nevét olvassák fel önkéntesek.

Forrás: AFP
Kattintson a fotóra és nézzen további képeket a kínai művészről!

Aj Vejvej aktív az interneten is. "Nincs elegánsabb szabadtéri sporttevékenység, mint az önkényuralom kővel dobálása; nincs izgalmasabb csetepaté, mint ami az interneten folyik" - írta korábban egy Twitter-üzenetben. Aktivitása a hatóságoknak is szemet szúrt, blogját bezáratták, e-mail-fiókját feltörték.

Korlátok nélkül

A Guardiannak tavaly adott interjújában arról beszélt, hogy amikor a kulturális forradalom után beiratkozhatott a pekingi filmművészeti egyetemre, csalódott az intézmény fojtogató és doktriner légkörében. "Csak szabadságot akartam, mert az életemet mindig erős elnyomás alatt éltem" - mondta akkori önmagáról. Ezzel azokra az évekre utalt, amelyet a Góbi-sivatag peremén töltött, ahova apját vitték kényszermunka-táborba a kulturális forradalom idején.

Apja tapasztalatai alapján vallja küldetésének, hogy felszólaljon azokért a generációkért, amelyeknek "esélyük sem volt megszólalni... És azokért a körülöttem állókért is felszólalok, akik félnek, akik azt hiszik, nem éri meg, vagy már feladták a reményt. Példát akarok mutatni: megteheted, és jó is, ha megszólalsz" - mondta a brit lapnak, amely abból az alkalomból készített vele interjút, hogy százmillió kézzel festett porcelán-napraforgómagból álló installációját kiállították a londoni Tate Modern galériában (a kiállítás jelenleg is látogatható).

Forrás: AFP/Coca Dai
Kattintson a fotóra és nézzen további képeket a kínai művészről!

Amikor azt kérdezték tőle, nem fél-e attól, hogy egyszer nem engedik hazatérni, azt mondta, "Nem akarom korlátozni magamat: ha megtörténik, megtörténik. Kezelnem kell tudni, de nem kell rá készülni, mert az hülyeség. Ha túl sokat készülsz rá, akkor te is a közrejátszol ebben."

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK