A kisebb nyilatkozatháborúk után immár komolyabb kérdésekben is felszínre bukott Dimitrij Medvegyev és Vlagyimir Putyin ellentéte, amely a 2012-es orosz elnökválasztás előszele lehet. Az orosz elnök és miniszterelnök egyaránt eséllyel indulhatna a jövő évi választáson, de mivel elvileg szövetségesek, egymás közt kell lejátszaniuk a meccset. A helyezkedés láthatóan elkezdődött, Medvegyev ugyanis élesen szembefordult elődje külpolitikájával, és Putyin embereinek pozícióit is nyirbálni kezdte.

Egy évvel a 2012-es orosz elnökválasztás előtt egyre komolyabb politikai helyezkedés tapasztalható Dimitrij Medvegyev orosz elnök és Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök között. A két szövetséges politikus, akik jelenleg együtt vezetik Oroszországot, az utóbbi hetekben újabb és újabb kérdésekben különböztek össze, az elnök legújabb lépéseit pedig néhány elemző már-már politikai hadüzenetnek tekinti. Bár a hosszú távú terveit titkoló Putyin még mindig igyekszik elbagatellizálni a konfliktusokat, az Economist hetilap elemzése szerint a politikai küzdelem jelei immár teljesen valósak és láthatóak.

Putyin és Medvegyev szembenállása azért érdekes, mert szinte biztos, hogy közülük kerül majd ki Oroszország következő elnöke is. Az ország vezetésének sorsa a gyakorlatban nem a demokratikus választásokon, hanem kettejük asztalánál dől majd el, a jelenlegi állam- és kormányfő ugyanis ugyanahhoz a párthoz és ugyanahhoz a politikai elithez tartozik. Mivel pártjuk elsöprő támogatással rendelkezik, egyértelmű, hogy az ő jelöltjük lesz a befutó 2012-ben: épp ezért régóta folyik találgatás arról, hogy vajon a két elnöki ciklus után most szünetet tartó Putyin fog-e visszatérni jövőre elnökként, vagy az általa elnökké tett Medvegyev kap újra lehetőséget. A mostani - mímelt vagy valós - konfliktusok azt sejtetik, hogy a döntés nem születik meg harc nélkül.

Finomítások és stíluskülönbségek

A jelenlegi elnöki ciklus első éveiben a Putyin-Medvegyev tandem annyira összehangoltan működött, hogy sokan teljesen egyértelműnek tartották a menetrendet. Putyinnak azért kellett átadnia az elnöki címet 2008-ban, mert az orosz törvények szerint nem lehetett elnök három egymást követő ciklusban is. A törvény azonban azt már nem tiltja, hogy négy év kihagyása után újabb két ciklusra visszatérjen: általános vélekedés lett tehát, hogy a miniszterelnökként továbbra is jelentős hatalommal bíró Putyin Medvegyeven keresztül mozgatja a szálakat, és a saját visszatérését készíti elő.

A két politikus közötti összhang azonban megbomlani látszik: a harmóniát először néhány stílusbeli különbség és politikai hangsúly árnyékolta be, amikor Medvegyev elkezdett markánsabb, önálló imidzset építeni, és a Nyugat felé forduló, modernizációra és korrupcióellenes harcra koncentráló vezető képét választotta. "Putyin a klasszikus orosz reálpolitikai megközelítést vallja, amely szerint a nemzeti érdek mindenekfelett áll, Medvegyev viszont abban bízik, hogy az orosz politikai elit az euroatlanti elit részévé tud válni" - magyarázta a különbséget a Ria Novosztyi hírügynökség interjújában Jevgenyij Mincsenko, egy nemzetközi politikai folyamatokat elemző orosz intézet igazgatója.

Ez a sokak szerint "stilisztikai" különbség már tavaly megjelent a két politikus nyilatkozataiban. Amikor decemberben rasszista tüntetésekhez vezetett egy kaukázusi bevándorlók által elkövetett gyilkosság, Putyin a szovjet kisebbségpolitikát méltatta, amelyben szerinte nem voltak hasonló etnikai feszültségek. Medvegyev a miniszterelnökre rákontrázva közölte, hogy szerinte inkább az USA kisebbségpolitikája a követendő példa, Oroszország pedig nem térhet vissza a szovjet kisebbségpolitikához, mert ott az állam egy ideológia rabjaként működött (erről itt olvashat). Hasonló nyilatkozatváltás történt a moszkvai Domogyedovó reptéren történt robbantás után is, amikor Putyin egy tévében még a nyomozás közben közölte, hogy "az ügy meg van oldva". Medvegyev ezt helytelenítve pár órával később azt mondta, hogy "elfogadhatatlan, ha valaki a nyomozás és ítélethirdetés előtt már ilyet mond".

Külpolitikai pengeváltás

A fenti nyilatkozatpárbajoknál sokkal nagyobb különbségeket jelzett néhány hete a líbiai háború megindítása, amelyben Oroszország kívülálló kritikus maradt. A fegyveres beavatkozást lehetővé tevő ENSZ-döntés meghozatala során az oroszok tartózkodtak, de sajtóhírek szerint a Kreml megosztott volt a kérdésben. A brit Telegraph úgy tudja, hogy a nyugati szövetségeseket kereső Medvegyev támogatni akarta a katonai fellépést, a Putyin alá tartozó külügyminisztérium azonban meg akarta vétózni a döntést.

Forrás: AFP
Medvegyev szerint Putyin a líbiai akciók után tett nyilatkozatával csak ront a helyzeten

A tartózkodásról végül Medvegyev döntött - mondta a Ria Novosztyinak Jevgenyij Mincsenko. A hadműveletek megindítása után azonban Putyin keményen kritizálta ezt, és közölte: a támadásról szóló döntés "középkori keresztes háborúkra szóló felhívásokra emlékeztet". Medvegyev ez után arról oktatta ki Putyint, hogy semmilyen helyzetben nem elfogadható a "keresztes háború" példa használata. Szerinte ugyanis, ha civilizációk összecsapásaként állítják be a líbiai hadműveletet, az csak ront a helyzeten. Az Economist szerint Medvegyev stábja még a Putyinhoz közeli állami tévére is rátelefonált, hogy sürgősen változtassák meg a líbiai harcokról szóló, erősen Nyugat-ellenes tudósításukat "semleges hangneműre" (erről a konfliktusról itt olvashat bővebben).

"Azt gondolom, hogy ez volt az első komoly, alapvető nézeteltérés Putyin és Medvegyev között, a többi vita még csak stílus kérdése volt" - mondta Mincsenko. Az orosz külpolitikai elemző szerint ez a vita már arról szólt, hogy Oroszország Medvegyev Nyugat felé tekingető külpolitikáját vagy Putyin nacionalista külpolitikáját választja-e. Az orosz elitnek előbb-utóbb választania kell a két irány között - tette hozzá.

Támadás a támogatók ellen

Medvegyev az orosz és nemzetközi kommentárok szerint március végén lépett túl a nyilatkozatháborún, és megtette az első olyan lépést is, amely már a gyakorlatban sérti Putyin érdekszféráját. Az elnök március 30-án utasítást adott rá, hogy a kormány miniszterei és más politikai vezetők mondjanak le a nagy állami cégekben viselt vezető tisztségeikről, és októberig adják át azokat "független" vezetőknek. A döntést azzal indokolták, hogy a cégek politikai függetlenítése javítani fogja az ország megítélését a külföldi befektetők szemében, a Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozó szakértők szerint azonban a lépés egyértelműen Putyin szövetségeseinek meggyengítéséről szól.

Forrás: AFP
Putyin és Igor Szecsin

Az érintett vezetők többsége ugyanis Putyin embere: köztük van Igor Szecsin miniszterelnök-helyettes, a Rosznyeft főtitkára is, aki a kilencvenes évek óta Putyin egyik legközelebbi segédje, és aki a Hodorkovszkij-ügyben is a miniszterelnök jobbkeze volt. Alekszej Kudrinnak, Putyin pénzügyminiszterének a második legnagyobb orosz bank, a VTB Bank éléről kell távoznia, a közlekedési miniszter pedig az Aeroflot légitársaság és egy moszkvai reptér igazgatótanácsából távozik. "Ez a lépés háborút fog szítani az orosz elitben" - mondta a Bloombergnek Alekszej Mukhin, egy moszkvai politikai elemzőközpont vezetője. Szerinte "ez már valódi konfliktus", a lépés arra szolgálhat, hogy még a választások előtt meggyengítsék a Putyin mögött álló elitet, és a Nyugat támogatását bíró Medvegyev súlya nagyobb legyen.

Eltűnő stabilitás

A Medvegyev ötlete nyomán kirobbant spekulációt Vlagyimir Putyin igyekezett eloszlatni, szóvivője, Dimitrij Peskov a Bloombergnek azt mondta, hogy a miniszterek lemondatása régóta a tervek között szerepelt, hogy növelje a kormányzás hatékonyságát. "Nincs semmiféle konfliktus" - mondta a szóvivő, aki szerint "ellentéteket keresni az orosz politikai eliten belül olyan, mint egy nem létező fekete macskát keresni egy sötét szobában".

Az Economist szerint ennek ellenére úgy tűnik, hogy a Putyin elnöksége alatt megszokott politikai stabilitásnak vége Oroszországban, függetlenül attól, hogy a két vezető közötti ellentét valós vagy kitalált. A lap szerint a kormánypárt népszerűsége némileg megingott, egyre nagyobb a kiábrándultság, és "már nem divatos Putyinékat szeretni" Oroszországban.

Medvegyevnek még sincs sok lehetősége, ha magánál akarja tartani a hatalmat: vagy észérvekkel győzi meg Putyint, hogy hagyja őt ismét indulni az elnöki címért, vagy "kirúgja", meneszti a miniszterelnöki posztról, és felvállalja vele a nyílt konfliktust - írja az Economist. Utóbbi, egy esetleges belső puccs a lap szerint nehezen elképzelhető, mert Medvegyev eddigi viselkedése azt mutatja, hogy nincs ennyi hatalma a politikai elitben. Mivel azonban egyelőre ő az elnök, ezt sem lehet kizárni. A konfliktust a legjobban egy moszkvai vicc szemlélteti, amely szerint a Kreml jelenleg egy Putyin-párti és egy Medvegyev-párti táborra van szakadva. "Az egyetlen kérdés, hogy Medvegyev elnök melyik táborba tartozik."