Lebontják a megbékélés szobrát a török-örmény határon

2011.04.26. 14:10

Három évvel felállítása után a török hatóságok lebontják és elszállítják azt a hatalmas műalkotást, amely a régóta feszült viszonyban lévő Törökország és Örményország remélt megbékélését hivatott jelképezni. A döntés ellen hiába tiltakoznak törökországi művészek, az eset hátterében vélhetően politikai megfontolások húzódnak.

Török munkások bontani kezdték kedden azt a hatalmas szobrot, amely a két nemzet megbékélését jelképezi a török-örmény határ közelében. A török televízió felvételein látni lehetett, amint egy daru leemeli az előzőleg kettévágott, 19 tonnás, 35 méter magas kőszobor felső részét. A műalkotás két, egymással szemben álló emberi alakot ábrázol. A 2008-ban emelt szobrot 18 darabra vágják, és egy raktárépületben helyezik el.

A nagyméretű szobrot török részről számos bírálat érte amiatt, hogy "beárnyékol" egy közelben álló iszlám szentélyt. Idén januárban Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök a térségben járva "szörnyszülöttnek" nevezte a hatalmas műalkotást, ennek nyomán helyi illetékesek szorgalmazni kezdték annak eltávolítását. A Wall Street Journal szerint ebben nagy szerepük volt a szobor közelében fekvő Kars város azeri nemzetiségű lakosainak. Azerbajdzsán jelenleg is hadban áll Örményországgal, iszlám országként pedig Törökország az egyik legfőbb szövetségese.

A műalkotás bírálói főként az ortodox iszlám hangsúlyokat hallották ki a kormányfő szavaiból: a bálványimádás tárgyainak tekintett szobrokat gyakran elutasítja az iszlám. Maga Erdogan az iszlám alapokon álló Igazság és Fejlődés Párt (AKP) tagja. Török művészek sikertelen hadjáratba kezdtek a szobor megmentése érdekében, egy neves festőt a múlt héten súlyosan megsebesítettek, miután beszédében bírálta a lebontását célzó tervet.

A júniusi választások kampánya lehet a háttérben

A Wall Street Journal internetes oldalán megjelent blogbejegyzés arra is felhívja a figyelmet, hogy a szoborügy a választási kampány része. Kars város korábbi polgármestere, aki támogatta a mű felállítását, az ellenzék színeiben indul a parlamenti választásokon. Pártja, a CHP úgy igyekszik beállítani az eseményeket, hogy Erdogan elhallgattatja azokat, akik nem neki tetsző véleményt vallanak. Erdogan pedig nyilvánvalóan a török nacionalistáknak akar kedvezni. A török parlamenti választásokat idén júniusban tartják.

Törökország és Örményország viszonya évtizedek óta feszült. Ennek oka az Oszmán Birodalom végnapjaiban, az első világháború idején az örmény kisebbség sérelmére elkövetett vérengzés, amelynek következtében mintegy másfél millió örmény halt meg. Örményország ezt népirtásnak minősíti, a török fél viszont jóval kisebb számú áldozatot ismer el, és szerinte azok is polgárháborús összecsapásokban haltak meg.

Már korábban megakadt a megbékélési folyamat

A népirtás tényét több ország elismerte már, így Franciaország, Kanada, Svédország, sőt az Európai Parlament is. A török politika mindig nagyon érzékenyen reagált az ilyen gesztusokra, egy éve például komoly feszültséget okozott Törökország és az Egyesült Államok viszonyában az USA külügyi bizottsága - tehát nem a hivatalos amerikai külpolitika - hasonló tartalmú nyilatkozata.

2009 októberében Örményország és Törökország külügyminisztere Zürichben megállapodást írt alá a diplomáciai viszony helyreállításáról és a közös határ megnyitásáról. Egyúttal olyan bizottság létrehozásáról is döntöttek, amely a "történelmi dimenzió" megvitatására lenne hivatott. Ez a megfogalmazás az örmények terhére elkövetett 1915. évi öldöklést takarja. E folyamatot azonban megakasztották a kölcsönös vádaskodások, és Örményország tavaly befagyasztotta a zürichi egyezmények ratifikálását.

KAPCSOLÓDÓ CIKK