Egyre kínosabb Obamának Bin Laden hirtelen jött likvidálása

2011.05.09. 12:06

Jelentősen megugrott Barack Obama amerikai elnök népszerűsége Oszama bin Laden likvidálása után, az akció részleteit övező bizonytalanság azonban egyre kényelmetlenebb a saját határozottságát hangoztató Obamának. Több kényes részlet nem stimmel az akcióról szóló amerikai beszámolókban, ráadásul az akció kivitelezése szembefordíthatja az Egyesült Államokat legfontosabb térségbeli szövetségesével, Pakisztánnal is.

Nem voltak meggyőző bizonyítékok arra, hogy valóban ott lesz Oszama bin Laden abban a pakisztáni épületben, ahol végül amerikai kommandósok a múlt héten lelőtték. Erről maga Barack Obama amerikai elnök beszélt egy, a CBS amerikai televíziónak adott interjúban vasárnap. Nem volt bizonyító erejű fotó, sem megerősített észlelés Bin Ladenről Obama szerint, aki bevallotta azt is: aggódott, hogy mi lesz, ha a kommandósok a terroristavezér helyett csupán egy "dubai hercegre" bukkannak a magas falakkal óvott épületben.

"A nap végére még mindig 55-45 százalékos volt a helyzet. Úgy értem, nem tudtuk biztosan megmondani, hogy Bin Laden tényleg ott van-e. Ha nem lett volna ott, annak komoly következményei lettek volna" - mondta a CBS 60 Minutes című műsorának, amely az első elnöki interjú volt a rajtaütés óta. Obama szerit hajszálon múlott az akció sikere, de fontosabb volt, hogy "elkapjuk az emberünket", mint a bizonytalanság.

Obama népszerűsége megugrott

A bizonytalanságok miatt Obama saját bevallása szerint is inkább nem is egyeztetett a terv sikerében kételkedő tanácsadóival a kérdésről. Az interjúban makacsságát azzal magyarázta, hogy úgy értékelte, megéri a kockázatot. "Hatalmas mennyiségű vért és anyagi forrást áldoztunk az al-Kaida visszaszorításáért 2001 óta. És azt mondtam magamnak, ha jó esélyünk van - ha nem is megsemmisíteni de -, súlyosan károsítani az al-Kaidát, akkor megéri a politikai és az embereink életére leselkedő kockázatokat, olyan sok milliárd dollár és a közel egy évtizede húzódó hajsza után".

Oszama Bin Laden múlt hétfői megölését hatalmas sikernek értékelte az amerikai vezetés. Obama népszerűsége a New York Times/CBS felmérése szerint 11, a Gallup szerint hat százalékkal emelkedett. Obama az interjúban élete leghosszabb negyven percének nevezte a rajtaütés végéig eltelt időt, most azonban visszaüthet a sikeres akció. Ahogy ugyanis telik az idő, egyre több részletről derül ki, hogy tévesen tájékoztatott arról az amerikai kormány vagy nem volt biztos afelől, hogy értesülései megfelelnek a valóságnak.

Mást látott Bin Laden lánya, mint Obama embere

A pontosan 38 percen át tartó akcióról egymásnak ellenmondó beszámolók érkeztek. Ellentmondások vannak nem csak a pakisztáni beszámolók és a helyiek által látott dolgok és az amerikai tájékoztatás, de a különböző hivatalos fehér házi beszámolók között is. A Fehér Ház korrigálta például Jonh Brennernek, Obama terrorelhárítási tanácsadójának első beszámolóját. Brenner múlt hétfőn azt mondta, hogy a terroristavezér fegyveres harcba keveredett a kommandósokkal, Jay Carney fehér házi sajtótitkár másnap azt közölte, nem volt fegyver Bin Laden kezében, bár a szobájában igen.

Bin Laden haláláról a vezér 12 éves lányára hivatkozó pakisztáni beszámolók is másként szólnak, ezek szerint a lány látta, hogy apját elkapják az amerikaiak és a család szeme láttára a helyszínen kivégzik, még az akció első perceiben. Ehhez képes az amerikai beszámolók - például Leon Panetta korábbi CIA-igazgató - szerint Bin Laden - akire már előtte is rálőttek, amikor lenézett a harmadikról a lépcsőházban felfelé tartó kommandósokra - szobájában fenyegető mozdulatokat tett, ezért lőtték agyon.

Megromolhat a viszony Pakisztánnal

Az akcióban összesen öt ember vesztette életét a hivatalos beszámolók szerint, Bin Ladenen kívül egyik fia, bizalmas futárja, Abu Ahmed al-Kuvaiti, a futár felesége és bátyja. Fegyveres ellenállás azonban a Fehér Ház első beszámolóihoz képest - amelyek szerint a kommandósokat heves tűz fogadta - nem volt - állította a múlt héten az MSNBC-nek egy amerikai illetékes. A kommandósokra csak a vendégházban tartózkodó futár lőtt rá, akit - a kereszttűzbe keveredő feleségével együtt - meg is öltek.

A többi lelőtt ember azonban fegyvertelen volt, így az a férfi, akivel az első emeleten találkoztak, és gyanúsan maga mögött tartotta a kezét, illetve Bin Laden egyik fia, akibe a másodikon futottak bele. Az akció alatt a legtöbb időt a kommandósok nem a harccal, hanem az épület szobáról szobára történő felfedezésével és átvizsgálásával töltötték. Összeszedtek számítógépeket, merevlemezeket, mobiltelefonokat, aktákat. Összeterelték a túlélőket: 22 nőt és gyereket, néhány nőt megbilincseltek műagyag bilincsekkel.

Forrás: Fehér Ház/Pete Souza
Obama és a biztonsági bizottság a támadás estéjén

Az sem egyértelmű, hogy tudott-e az akcióról az Egyesült Államok legfontosabb térségbeli szövetségesének számító Pakisztán vezetése vagy hadserege. Pakisztán szerepét különösen érdekessé teszi, hogy a város, ahol Bin Laden meghúzta magát, alig egy mérföldre van a pakisztáni hadsereg tisztképzőjétől, de a városban működtet irodát a pakisztáni rendőrség, a titkosszolgálat és a katonaság is. Obama vasárnap már nyíltan beszélt arról, hogy Bin Laden bújkálását Pakisztán is segíthette.

A viszony romlására utal az is, hogy a pakisztáni médiában megszellőztették a CIA iszlámábádi állomásának állítólagos vezetőjének a nevét, jóllehet az AP szerint a kiszivárgott név téves. Az amerikai Washginton Post pedig arról írt, hogy a pakisztáni hatóságok nem biztosítottak hozzáférést az USA-nak olyan fontos információkhoz, amelyeket a rajtaütés óta szereztek be a helyszínen, és Bin Laden őrizetbe vett családtagjainak kihallgatását sem tették lehetővé eddig az amerikaiaknak, pedig kérték tőlük.

Tudta Obama, hogy sok a buktató

Az amerikai elnök a kezdetektől tisztában volt vele, hogy sok az akció buktatója. A Washington Post szerint például három terv közül választhatott és arra a megoldásra szavazott végül, amelyikről az amerikaiakon kívül senki más nem tudott. Obama döntött úgy is, hogy Bin Laden tetmét egyszerűen a tengerbe dobják, hogy ne alakuljon ki kultusz a sír körül, de ő döntötte el azt is, hogy nem hozzák nyilvánosságra a lelőtt terrorista vezér képét.

Obamának, mint elnöknek és mint a hadsereg főparancsnokának is hatalmas siker a lépés, annál is inkább, mivel vezetői képességeit többször megkérdőjelezték. A New York Times szerint republikánus ellenzéke előszeretettel támadta azzal, hogy túl puha a terrorizmussal szemben, és óvatossága veszélybe sodorja az amerikai nemzetbiztonságot.

Mások ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy tisztázni kell Bin Laden megölésének körülményeit, és az ezt elrendelő döntéshez vezető gondolatmenetet, hogy ne tűnjön úgy, jogi alap nélkül végeztek bin Ladennel, amire pedig több jel is jel utal. Például nem tanúsított fegyveres ellenállást, és túl hamar meg is szabadultak holttestétől.

KAPCSOLÓDÓ CIKK