Transparency International: Évi ötvenezermilliárd forintos korrupcióval jár a klímaváltozás

A klímaváltozás korrupciós kockázataira figyelmeztet a Transparency International legújabb jelentése, mely szerint évente 50 000 milliárd forintnyi befektetés áramlik ellenőrizetlen piacokon keresztül az éghajlatváltozás enyhítésére világszerte. A szervezet szerint gondot jelent a lobbierők megosztottsága is.

2015-re 375 millió embert érintenek majd közvetlenül a klímaváltozással összefüggő katasztrófák, és 2020-ig nemzetközi szinten közel 700 milliárd dollár értékű befektetés várható a területen - véli a Transparency International. A szervezet szerint az éghajlatváltozás a legnagyobb politikai kihívás, amellyel a világ valaha is szembesült, a "területen a korrupciós kockázat pedig kimagaslóan magas" - fogalmaz a Transparency International globális korrupciós jelentése.

A Transparency International kutatásában 20 különböző országból több mint 50 szakértő vett részt. A kutatók a döntéshozatali eljárások befolyásolási csatornáit, a szén-dioxid-kereskedelemben megjelenő visszaélések mechanizmusát, a támogatások ellenőrzési rendszerét és a megújuló energiaforrások korrupciós kockázatait vizsgálták. A jelentés szerint évente 50 000 milliárd forint értékű befektetés áramlik ellenőrizetlen piacokon keresztül az éghajlatváltozás enyhítése érdekében a világon.

"A kormányzati ellenőrző mechanizmusok erősítése képes csökkenteni a korrupciót, valamint hatékonyabbá és sikeresebbé tudja tenni a klímapolitikát, de ehhez elsősorban a döntéshozatali folyamatokat kell átláthatóbbá tenni"- mondta Földes Ádám, a Transparency International magyarországi tagozatának igazgatója a tapasztalatokról. Szerinte az egyik legnagyobb kihívást a jogszerűtlen érdekérvényesítés és a lobbierők megosztottsága jelenti. A kutatás szerint 2009-ben az Amerikai Egyesült Államokban az olaj- és gáziparban érdekeltek nyolcszorosan múlták felül lobbizásban a környezetbarátenergia-szektort.

Az átláthatatlan érdekérvényesítési folyamatokra hívta fel a figyelmet a jelentés magyarországi fejezete is, amely a szén-dioxid-kibocsátási kvótakereskedelemmel kapcsolatos visszaéléseket, az uniós szabályozás hiányosságait és a magyarországi szennyező létesítmények kibocsátási egységeit szabályozó Nemzeti Kiosztási Tervvel kapcsolatos gondokat elemezte.

"Az Európai Unió Kibocsátás Kereskedelmi Rendszerének (ETS) problémái világítottak rá arra, hogy a piac jogellenes lobbitevékenysége az engedélyek túlzott mértékű kiadását eredményezte, és az ETS révén 6-8 milliárd eurónyi nem várt profit Európa négy legnagyobb energiaszolgáltatójánál realizálódhatott - írja a TI közleménye.

A szervezet a hatékony fellépés érdekében olyan intézkedéseket javasol, amelyek biztosítják a szén-dioxid-kibocsátók, a szabályozók, a finanszírozók és a kormányok teljesítményének nyomon követését, a forráselosztás átláthatóságát, a megvalósításhoz és az ellenőrzéshez szükséges kapacitás biztosítását, illetve a meglévő integritási és elszámoltathatósági rendszerek alkalmazását.