Elnéptelenedett játszóterek, váratlanul felbukkanó útblokádok, kirabolt és halálosan megfenyegetett rokonok, mindenki életébe behatoló, portyázó bűnözők - egy, az [origo]-nak nyilatkozó, Monterreyben élő nő szerint sivár lett az élet Mexikóban a négy éve dúló drogháború miatt. A mindennapok részévé váló brutális gyilkosságsorozatokkal és a drogkartellek egyre nyíltabb agressziójával egyelőre semmit nem tud kezdeni a mexikói kormány.

"Ma reggel az egyik rendőrőrs elé dobtak egy női holttestet, és a fejet az egyik rendőrautóra rakták... Egyszerűen nem tudtam felfogni, hogy ezt mégis miért csinálják" - írta múlt pénteken az [origo]-nak egy, a mexikói Monterreyben élő magyar nő. A nő néhány éve költözött ki Mexikóba, azt kérte, hogy nevét ne hozzuk nyilvánosságra.

A mexikói kormány Felipe Calderón jelenlegi elnök 2006. decemberi hivatalba lépése után hirdetett nyílt harcot az országot behálózó drogkartellek ellen. Megkezdték a rendőrség megtisztítását a korrupciótól, és ahova csak tudtak, kivezényelték a hadsereget vagy a szövetségi rendőralakulatokat. A kormány előszeretettel emlegeti, hogy a 35 legkeresettebb drogbáró közül 2010 végéig 17-et sikerült kiiktatni - volt, akit letartóztattak, és volt, aki életét vesztette valamelyik rajtaütésben.

A kemény fellépésnek azonban számos hátulütője volt. A fegyveres harc nemcsak a kormányerők és a bűnszervezetek között indult el, de a lefejezett drogkartelleken belül is kitört a küzdelem az irányításért, vagy a drogkartellek között egy-egy meggyengített szervezet piaci részesedésének megszerzéséért. A fegyveres küzdelem lényegében megfékezhetetlen mészárlássá vált, amelyben mindennapos epizódok a tömeggyilkosságok, tömegsírok, lefejezések. Csak áprilisban több száz holttestet hantoltak ki különböző helyszíneken Durango és Chihuahua államokban Mexikó északi részén, és számos magasabb rangú politikai, rendőri vagy katonai vezetőt is meggyilkoltak.

Leszoktak a házibulikról

"Monterrey mindig is totál nyugis volt, nyugodtan mehettél bulizni éjjel, én is simán leintettem taxikat az utcán, mehettem bárhova egyedül, de... most már ott tartunk, hogy szó szerint be vagy zárva a házadba vagy a munkahelyedre" - írta a férjéhez pár éve kiköltözött nő, aki szerint lőttek a kutyasétáltatásnak, étterembe járásnak, gyerekekkel a parkban játszásnak. Már senki nem megy ki az utcára, este 8 és reggel 8 között főleg nem. A házibulikról is leszoktak, miután egyszer a bűnözők - meghallva a zenét - felmentek a sógora lakására, és minden bulizót kiraboltak.

Forrás: AFP
További képekért kattintson a fotóra - Megrázó képek, csak erős idegzetűeknek

Még autóval sem érdemes kimozdulni, jóllehet szinte "minden utcasarkon vannak ellenőrző pontok". Ennek ellenére gyakori, hogy "a piros lámpánál fegyvert fognak a fejedhez, és elviszik a kocsit" - írta a nő, aki szerint korábban sokat jártak át a határ amerikai oldalára, az autópályák tömve voltak, de mára kiürültek az utak. "Az autópályák annyira veszélyesek, hogy nem éri meg kockáztatni. Ezt úgy képzeld el, hogy mész az autópályán a családoddal, egyszer csak két autó elállja az utad, titeket kiszállítanak, rossz esetben az apuka lábába belelőnek a gyerekek szeme előtt, elviszik a kocsit, titeket meg otthagynak a pálya szélén. És ez nem olyan, hogy hallottam az ismerős ismerősének az ismerősétől, mindenkinek, nekünk is megtörtént a családunkban valakivel" - írta.

Forrásunk a Twitteren tájékozódik az aktuális helyzetről, "állandóan csekkolom az olyan hashtag-eket, amik a lövöldözésekről, blokádokról, bármilyen incidensről írnak... Tehát reggel csak úgy hagyom el a házat, hogy leellenőrzöm, hogy nincs-e hír veszélyről a környékünkön."

2010-ben legalább 12 polgármestert gyilkoltak meg, 2011 első két hetében további kettővel végeztek a drogbandák. Legutóbb a mexikói hadsereg éppen nyugdíjba vonult harmadik legmagasabb rangú vezetőjét, Jorge Juarez Loera tábornokot ölték meg a BBC hétfő reggeli híradása szerint. Az még nem világos, hogy lelövése - egy baleset miatt állt meg, és szállt ki az autójából Mexikóvárosban, amikor a halálos lövés érte - szándékos volt-e, illetve kapcsolatban állt-e korábbi tevékenységével, 2008-ig ugyanis a hadsereg Chihuahua államban zajló drogellenes akcióit irányította.

Nem csak a drog

A drogellenes háború kezdete óta 2010 végéig összesen több mint 35 ezer ember vesztette életét drogügyekkel összefüggésben az elérhető hivatalos adatok szerint. A számok évről évre meredekebben emelkednek: 2007 és 2008 között például több mint kétszeresére nőtt a halálesetek száma, de a legsúlyosabb év a tavalyi volt, amikor összesen 15 273 ember halt meg (idei hivatalos adatok egyelőre nincsenek).

Forrás: AFP
További képekért kattintson a fotóra - Megrázó képek, csak erős idegzetűeknek

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a drogbandák nemcsak saját fegyvereseiket, de a megvásárolt vagy megfélemlített helyi rendőröket is bevetik a véres küzdelembe egymás és a kormány ellen. "Plata o plomo?" (ezüst vagy ólom) - így szól a kérdés, amit feltesznek nekik, amikor együttműködésre bírják őket. A péntekre lefejezett nő is a megfélemlítés része lehetett, talán egy üzenet egy nem engedelmeskedő rendőrnek.

A bandák a drogkereskedelmen kívül más bűncselekményekkel is rettegésben tartják Mexikót: emberrablás, autólopások, védelmi pénz szedése, zsarolás, mindennel próbálkoznak. Forrásunk azt írta, rendszeres, hogy a bűnözők a nagy főutakon két-három lerabolt buszból blokádokat állítanak fel, amelyek "bármikor és bárhol felbukkannak" a városban. Van, hogy csak a fennakadó autósokat fosztják ki, néha bankrablás idejére állják el így a rendőrök vagy a katonák útját.

Üti a turizmust

A mexikói drogkartellek évi több milliárd dolláros üzletet bonyolítanak le, több pénz forog a drogpiacon, mint a mexikói gazdaság egyik legsikeresebb ágazatában, a turizmusban. Egy tavaly nyári tanulmány szerint az USA-ból évente 19-29 milliárd dollár drogbevételt csempésznek be az országba készpénzben a kartellek, míg a turisták 2009-ben 11,3 milliárd dollárt költöttek az országban. A drogbevétel java a Dél-Amerikában megtermelt kokain USA-felé közvetítéséből jön, de a drogtermelés is jelentős: a mexikói kartellek állítják elő az USA-ban forgalomba kerülő metamfetamin 80 százalékát, a heroin 14 százalékát és szinte az összes marihuánát.

A mexikói drogkartellek fő tevékenysége a drog USA-ba csemészése és az ottani terjesztés. Már 230 amerikai városában jelentek meg a kartellek, amelyek a tiltás és a helyenként kemény drogellenes fellépés ellenére is egyre bővülő piacot igyekeznek kiszolgálni. A drogcsempészet az USA-ba tartó illegális menekültekkel együtt komoly feszültségeket okoz a határon. Az USA ezeknek a jelenségeknek a hatására megszigorította a határok őrizetét, egyes határszakaszokon - több mint ezer kilométer hosszan - falakat is emeltek, amelyek néhol egyszerű drótkerítések, másutt csúcstechnológiával megfigyelt, erődszerű betonfalak. Az USA érintett déli államaiban választások idején rendszeresen azzal kampányolnak jelöltek, hogy megígérik: befejezik a falat a Csendes-óceántól a Mexikói-öbölig.

Forrás: AFP
További képekért kattintson a fotóra - Megrázó képek, csak erős idegzetűeknek

Monterreyi forrásunk szerint a városban elsősorban a Los Zetas miatt rossz a helyzet. A dezertált mexikói drogellenes kommandósokból alakult szervezet, amely eleinte más kartellek számára végzett piszkos munkát, illetve saját szakállára követett el rablásokat, emberrablásokat, autólopásokat, hamar részt követelt magának a jövedelmező drogüzletből, és jelenleg a térséget hagyományosan ellenőrző Gulf Kartellel folytat véres küzdelmet, tagjai pedig mellette különböző egyéb bűncselekményeket is elkövetnek. (A közép- és dél-amerikai drogkartellekről bővebben korábbi cikkünkben olvashat.)

1800 százalék

A Monterreyben folyó küzdelmet jól jellemzik a bűnügyi statisztikák: a városban 2006 és 2010 között 484-ről 954-re - 97 százalékkal - emelkedett a gyilkosságok száma. A város azonban még így is csak a drogháború egyik mellékfrontjának számít, sokkal rosszabb a helyzet például az USA-val határos Chihuahua államban, ahol 2007-ben 244 droggal kapcsolatos haláleset volt, míg 2010-ben 4427, ami 1800 százalékos emelkedés.

A mexikói kormány a sok halottal járó konfliktus miatt őt ért kritikákat előszeretettel védi ki azzal, hogy az áldozatok legalább 89 százaléka bandatag, aki a bandák közötti leszámolások során vesztette életét, illetve hogy a gyilkosságok 70 százaléka a 2500 mexikói önkormányzat közül 85-nek a területén összpontosul. Az emberek biztonságérzetén azonban ez nem segít. A mexikói statisztikai hivatalnak a BBC által idézett egyik felmérése szerint a megkérdezett mexikóiak 70 százaléka úgy véli, hogy 2010-ben romlott a biztonsági helyzet, 30 százalékuk szerint 2011-ben még rosszabb lesz. A 112 milliós országban az emberek 41 százaléka fél egyedül az utcára menni lakóhelyén délután négy és hét között.

A félelem mindennapos. "A munkában, a barátokkal, a családdal szinte csak erről beszélünk, mindenki reménykedik, hogy amilyen hirtelen betört ide az erőszak, olyan gyorsan el is fog tűnni" - írta a fiatal nő.