Többen használhatják anyanyelvüket Szlovákiában egy törvénymódosítás miatt

2011.05.25. 18:40

Elfogadta a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását a szlovák parlament. A módosítás szerint a szlovák településeken az eddigi 20 százalék helyett a kisebbségi lakosságnak elég lesz elérnie a tizenöt százalékos arányt ahhoz, hogy hivatalos ügyintézésnél használhassák az adott kisebbség nyelvét. A jövőben az önkormányzatok kisebbségi nyelven is tanácskozhatnak, kétnyelvűek lesznek a hivatalos iratok, de az anyakönyv például továbbra is kizárólag szlovák nyelven minősül hivatalosnak. A szlovákiai magyar pártok felemásan értékelték a módosítás elfogadását.

Az eddigi 20 százalékról a jövőben 15 százalékra csökken a kisebbségi nyelvhasználati küszöb Szlovákiában - döntött a pozsonyi parlament szerdán, amikor elfogadta a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását. Ez a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy az egyes szlovákiai településeken a kisebbségi lakosság arányának elég csak a 15 százalékot elérnie ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésekben használhassák az adott kisebbség nyelvét.  A jövőben az önkormányzatok kisebbségi nyelven is tanácskozhatnak, kétnyelvűek lesznek a hivatalos iratok, de az anyakönyv például továbbra is kizárólag szlovák nyelven minősül hivatalosnak.

Az érvényes jogszabályt módosító javaslatot Rudolf Chmel emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes, a Híd magyar-szlovák párt alelnöke terjesztette a parlament elé.

A kisebbségi nyelvhasználat feltételeinek javítása a Híd egyik legfőbb célkitűzése a szlovák kormánykoalícióban, amit komoly kompromisszumok árán, de végül is sikerült elérnie. Bugár Béla, a Híd elnöke úgy véli, hogy a törvény módosításának szerdai elfogadása "jó hír" Szlovákia számára. "Értelmes kompromisszum született. Mi sokkal többet akartunk, kollégáink sokkal kevesebbet, de ez előrelépés" - nyilatkozta Bugár Béla.

Berényi József, a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke szerint a módosítás a kisebbségek, a szlovákiai magyarság szempontjából "alig értékelhető eredmény, sőt néhány területen visszalépés". "A most elfogadott törvénymódosítás messze van attól a javaslattól, amelyet Rudolf Chmel terjesztett elő. Az eredeti szándékot - hogy az államnak legyen kötelessége biztosítani a kisebbségiek nyelvhasználatát a hivatalokban, és ne pedig a kisebbségieknek kelljen követelniük azt - nem sikerült megvalósítani" - nyilatkozta Berényi az MTI-nek.

KAPCSOLÓDÓ CIKK