Szexbotrány nullázta le a török szélsőjobbot a választások előtt

2011.05.25. 19:07

A szavazóikról cinikusan nyilatkozó, szeretőikkel hetyegő vezető jobboldali politikusokról titokban készült felvételek vátottak ki lemondási hullámot a parlamenti választásokra készülő Törökországban. A jobboldali ellenzék ki is eshet a parlamentből. Az iszlám beállítottságú jelenlegi kormányzó AKP történelmi győzelmet arathat.

- Egy lakást és egy autót is szeretnék, rendben?
- Hol?
- (...)
- A kocsi legyen négykerék-meghajtású, de nem akarok Kiát, a Kia olyan snassz. Egy Range Rovert szeretnék, de lehet valamilyen Lincoln is, nem gond.

A fenti párbeszéd egy szállodai szobában zajlott le egy középkorú, török ellenzéki parlamenti képviselő, Bülent Didinmez és egy nála 29 évvel fiatalabb egyetemista lány között. A beszélgetés akár egy tehetős apa és elkényeztetett lánya között is folyhatott volna, ám ennek ellentmond, hogy a társalgásról készült, az interneten május elején közzétett rejtett kamerás felvételen a férfi és a nő hiányos öltözetben ölelkezik egy szállodai szobában.

Ez volt a harmadik olyan felvétel, amely rendkívül kínos helyzetbe hozta alig pár héttel a törökországi általános választások előtt a török ellenzék második legerősebb pártját. A szélsőjobboldali, nacionalista Milliyetci Hareket Partisi (Nemzeti Akció Párt, MHP) a Törökországban csak kazettabotrányként elhíresült ügyet megelőző közvélemény-kutatások szerint a szavazatok több mint tíz százalékára számíthatott.

Pikáns képek, cinikus elszólások

Összesen négy, a MHP politikusait kompromittáló felvételt hozott nyilvánosságra a magát Farkli Ülkücülernek (másfajta nacionalisták) nevező homályos hátterű csoport. A felvételek férfi szereplői mind házasok és a MHP vezető politikusai közé tartoznak. A vágott, helyenként feliratozott, szöveges magyarázatokkal is ellátott felvételek mindegyikének végén szerepel egy üzenet, amely Devlet Bahceli MHP-elnök lemondását követeli.

Az első felvétel még április végén került nyilvánosságra, ezen két MHP-képviselő, Recai Yildirim, Devlet Bahceli pártelnök legközelebbi tanácsadója, illetve Metin Çobanoglu korábbi kirsehiri polgármester (szintén pártelnöki tanácsadó) szerepel. A két politikus két orosz prostituálttal beszélget a török belpolitikáról, közben cinikus megjegyzéseket tesznek a jobboldali szavazókra.

A második felvételen ugyancsak ők szerepelnek, két török nővel évődnek intim helyzetekben. Recai Yildirim, aki egyben a párt család- és nőügyi ügyvezetője is, többek között azzal viccelődik, hogy mennyire tetszene neki, ha a barátnője fátylat hordana.

Lemondások sorban

A harmadikon szerepel a fenti párbeszéd, míg a negyediken Ihsan Barutçu képviselő, a párt isztambuli szervezetének vezetője látható ugyancsak intim helyzetekben egy fiatal nővel. Mind a négy politikus lemondott tisztségeiről és képviselőjelöltségéről, de később mások is követték őket.

Forrás: YouTube
Recai Yildirim csókolózik

A titokzatos nacionalista csoport a múlt héten további felvételek nyilvánosságra hozásával fenyegette meg Bahceli pártelnököt, ha nem mond le tisztségéről. Pár órával a május 18-i határidő előtt nyilvánosságra is hozták azoknak a nevét - a párt négy alelnöke, a pártfőtitkár és a párt elnöki tanácsának egyik tagja -, akik szerepelnek a birtokukban lévő további felvételeken. Az érintettek előbb elutasították a lemondást, ám miután a csoport fotókat tett közzé az egyik alelnökről, a múlt szombaton ők is sorra lemondtak posztjukról és többen jelöltségükről is. Barutcu volt az egyetlen, aki visszalépéséről nem értesítette a választási hatóságokat, őt most ezért a pártból is kizárhatják.

Az ügyben nyomozás is indult, miután hat érintett politikus - Mehmet Ekici, Deniz Bölükbasi, Ümit Safak, Recai Yildirim, Osman Çakir és Metin Çobanoglu - feljelentést tett a rendőrségen, többek között zsarolás, személyiségi jogok megsértése, fenyegetés miatt.

Másfajta nacionalisták

"Lemondok, hogy megóvjam pártomat a károktól, amelyeket az ilyen vádak okozhatnak"- közölte Deniz Bölükbasi, az MHP külügyi elnöki tanácsadója, aki szerint csapdáról van szó, amelyet Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök pártja, az Adalet ve Kalkinma Partisi (Igazság és Fejlődés Pártja, AKP) állított, de az AKP ezt tagadja.

A botrány felkavarta a június 12-én általános választásra készülő Törökországot, sokan az ügy minél hamarabbi kivizsgálását követelik, bár a hasonló titkos felvételek miatt kirobbant szexbotrány nem újdonság az országban.

Forrás: AFP/Adem Altan

Majdnem pontosan egy éve volt kénytelen lemondani tisztségéről Deniz Baykal, a legerősebb ellenzéki párt, a Cumhuriyet Halk Partisi (Köztársasági Néppárt, CHP) elnöke, miután kiszivárgott róla egy felvétel, amelyen pártja egyik képviselőnőjével intim helyzetben látható egy szállodai szobában.

A felvételeket nyilvánosságra hozó csoportról egyelőre nem lehet sokat tudni. Több oldalon is blogolnak párhuzamosan, bejegyzéseikben - amikor épp nem valamilyen leleplező felvételt tesznek közzé - az aktuális politikai helyzetet kommentálják. Magukról azt állítják, hogy valódi nemzeti érzelmű törökök, és bár példaképüknek tartották a MHP vezetőjét, a párt becsületének megőrzéséért hozták nyilvánosságra a videókat.

Romokban a szélsőjobb

A botrány a lehető legrosszabbkor jött a MHP számára, amely a korábbi közvélemény-kutatások szerint a szavazatok több mit tíz százalékára számíthatott a június 12-i általános választásokon. A Today's Zaman angol nyelvű török hírportál szerint volt olyan MHP-pártszervezet - a Törökország kurdok lakta keleti vidékén fekvő baskalei -, amely teljes egészében kilépett, és a lap szerint az MHP elbukhatja a parlamentbe jutást is.

A választáson az ellenzék - a felmérések szerint - nem rúghat labdába. A közvélemény-kutatások szerint a nyertes a jelenleg is kormányzó AKP lehet, amelynek közel 50 százalékos eredményt jósolnak.

Elsők

Első alkalommal kerülhet egymás után harmadszor is iszlám beállítottságú párt kormányra Törökországban, és ez lesz az első olyan választás, ahol átlátszó urnákat alkalmaznak, és nem korlátozzák a kurd - vagy bármilyen más - nyelvű kampányolást. Korábban csak törökül lehetett kampányolni, aki ezt nem tartotta be, börtönbüntetés fenyegette. A változások célja, hogy a török előírásokat közelítsék az európai jogrendhez.

A választáson több szempontból is a konzervatív, iszlám értékeket képviselő AKP-nak áll a zászló. Az Erdogan vezette kormány most véget érő ciklusa során sikerrel számolt le a hadseregben és a bírói karban fellelhető, iszlámellenes, világi ellenfeleivel. Az Ergenekon-ügyben például tavaly év elején több mint 130 katonatiszt ellen indult eljárás összeesküvés gyanújával , de sikerrel vezette át a kormány Törökországot a gazdasági világválságon is. Törökország kiemelkedő gazdasági növekedést - tavaly 9 százalék felett volt - produkált.

Forrás: AFP/Adem Altan
Harmadszorra is Erdoganék jöhetnek

Megelőlegezte sikerüket a tavaly szeptemberi alkotmánymódosító - mindenki számára büntetés terhe mellett kötelező - népszavazás is, amelyen az emberek jóváhagyták, hogy a kormány demokratikusabbá tegye az 1982-ben, az akkori katonai rezsim által kidolgozott alkotmányt. A választásra nagy fiatalítási hullámmal készülő - a 333 jelenlegi képviselő közül csupán 146-ot indítanak újra - AKP kampánya is elsősorban az alkotmánymódosításra épül.

Vannak azonban ügyek, amelyek az AKP-nak nekik is fejfájást okoznak, ilyen kurdok problémája. A Törökország délkeleti részében élő, kisebbségi jogaiért évtizedek óta változó intenzitású fegyveres harcot folytató népcsoport radikális elemei a harc felújításával fenyegetnek, ha a választásokat követően napokon belül nem kezdődik meg helyzetük rendezése. Már a kampány alatt is követtek el kisebb halálos támadásokat, például rendőrök ellen. A kurdpárti Bario ve Demokrasi Partisi (Béke és Demokrácia Párt, BDP) egyik vezető politikusa - aki korábban tíz év börtönt kapott, mert képviselői esküjét részben kurdul mondta el -, arról beszélt, hogy a kurd gyerekeket hamarosan Abdullah Öcalan, a PKK bebörtönzött vezetője taníthatja.

Az AKP-val szemben az állam iszlamizálásának vádját is előszeretettel hangoztatják ellenfeleik. Blogján a szexbotrányt kirobbantó csoport is felteszi a kérdést Erdogan kormányfőnek, igaz-e, hogy titokban az iszlám állam kiépítésén dolgozik.

KAPCSOLÓDÓ CIKK