Akik Mladic előtt kézre kerültek - Kik voltak a főbűnösök a délszláv háborúban?

Vágólapra másolva!
A modern Európa leghosszabb ostromának levezénylője, a több ezer ember halálával járó srebrenicai mészárlás felelőse, egykori államfők és tábornokok szerepelnek a Hágai Nemzetközi Törvényszék elítéltei között, mint háborús bűnösök. Az [origo] összegyűjtötte, kik a legfontosabb délszláv elítéltek, illetve a csütörtökön elfogott Ratko Mladic legközelebbi munkatársai, akik szintén a bíróság előtt felelnek a tetteikért.
Vágólapra másolva!

A kilencvenes évek első felében dúlt délszláv háborúval kapcsolatos bűncselekmények kivizsgálására az ENSZ 1993-ban felállította a Hágai Nemzetközi Törvényszéket, amely a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgálja. Ez a második világháború utáni nürnbergi és tokiói perek után az első nemzetközi igazságszolgáltatási szervezet, amely a háborús bűnökkel foglalkozik. Az ENSZ Nemzetközi Bírósága 2007-ben megállapította, hogy Szerbia mint állam nem felelős a 200 ezer halálos áldozattal járó, 1992-95-ös boszniai háború alatt elkövetett népirtásért, de a törvényszék 1996 óta számos egykori délszláv vezetőt ítélt el háborús vagy emberiség elleni bűnök miatt. A csütörtökön elfogott Ratko Mladicot valószínűleg szintén bíróság elé fogják állítani Hágában. Az [origo] összegyűjtötte a legfontosabb délszláv elítélteket, illetve Mladic legközelebbi munkatársait, akik szintén a bíróság előtt felelnek a tetteikért.

Elítéltek:

Goran Jelisic

Forrás: AFP
Galériánkban összegyűjtöttük az összes bűnös fotóját - kattintson!

Az önmagát "boszniai szerb Adolfnak" nevező Goran Jelisicet negyven év börtönbüntetésre ítélték emberiség elleni bűnök és a háborús szabályok megsértése miatt, többek között az általa vezetett fogolytáborban elkövetett gyilkosságok miatt.

Radislav Krstic

Forrás: AFP

Radislav Krstic egykori szerb tábornokot 46 év szabadságvesztésre ítélték az 1995-ben Srebrenicában elkövetett tömegmészárlásért, amelyben ő irányította a szerb erőket. A boszniai település mellett több mint nyolcezer embert gyilkoltak meg. A bíróság ekkor mondta ki először, hogy a szerbek népirtást követtek el a boszniai háborúban.

Slobodan Milosevic

Forrás: AFP/POOL/Paul Vreeker

Slobodan Milosevic egykori jugoszláv és szerb elnököt a Hágai Törvényszék háborús bűnökkel, emberiség elleni bűncselekményekkel és népirtással vádolta a horvátországi és boszniai (1991-1995), valamint a koszovói etnikai tisztogatásban és háborúban (1998-1999) játszott szerepéért. Milosevic 2006. március 11-én Scheveningeni börtönében szívinfarktusban meghalt.

Mitar Vasiljevic

Forrás: AFP/POOL/Ed Oudenaaren

A boszniai szerb Mitar Vasiljevicet húsz év szabadságvesztésre ítélték, mert elevenen elégetett 135 nőt, gyermeket és idős embert 1992-ben a bosznia-hercegovinai Visegradban.

Biljana Plavsic

Forrás: AFP

Biljana Plavsicot, a boszniai szerbek egykori elnökét emberiség elleni bűntettek miatt 11 évi börtönbüntetésre ítélték, de vádalkut kötött és beismerő vallomást tett. Ő volt a legmagasabb szintű vezető, akit a törvényszék elítélt. Büntetését Svédországban töltötte le, 2009. október 27-én a svéd büntetés-végrehajtási szabályok alapján feltételesen szabadlábra helyezték.

Milan Martic

Forrás: AFP/Fred Ernst

Milan Marticot, a Krajinai Szerb Köztársaság egykori elnökét 35 év börtönbüntetésre ítélték. A hágai Törvényszék azért emelt vádat ellene, mert 1995-ben a horvát hadsereg lerohanta a szerbek ellenőrzése alatt álló területeket és Martic ekkor föld-föld rakétákkal lövette Zágrábot, Horvátország fővárosát. Martic a háború után Szerbia területén húzta meg magát, de aztán eleget tett a szerbiai kormány felhívásának, és feladta magát.

Dragomir Milosevic

Forrás: AFP/POOL/Ed Oudenaaren

33 évi börtönre ítélték Dragomir Milosevicet, az egykori boszniai szerb tábornokot Szarajevó véres ostroma miatt. A vádpontok között gyilkosság és polgári személyek elleni támadás is szerepelt. A tábornok 2004 decemberében önként adta fel magát. A bosnyák főváros szorongatott helyzete az 1992-95-ös boszniai háború szinonimájává vált, civil szervezetek becslése szerint az ostrom 12 ezer halálos áldozattal járt, köztük több mint ezer gyermek volt. Ez volt a leghosszabb háborús ostrom Európában a II. világháború után. Milosevic büntetését 2009-ben 29 évre mérsékelték.

Vlastimir Djordjevic

Forrás: AFP/POOL/Rick Nederstigt

Vlastimir Djordjevic egykori szerb belügyminiszter-helyettest 27 év börtönre ítélték az 1999-ben Koszovóban elkövetett bűnökért. Djordjevic 1997 és 2001 között a belbiztonság felügyeletével megbízott katonai erők, polgári védelmi egységek és más katonai csoportok parancsnoka volt. Ezek az egységek kegyetlenkedtek a koszovói albánokkal, több százat megöltek, mintegy 800 ezret lakhelye elhagyására kényszerítettek. 2007-ben kapták el Montenegróban.

Mladic társai:

Radovan Karadzic

Forrás: AFP/POOL/Michael Kooren

Radovan Karadzic korábbi boszniai szerb elnököt, az egyik leginkább keresett hágai vádlottat 2008-ban kapták el. Álnéven, hosszú fehér szakállat viselve bujkált Belgrádban, és egy klinikán dolgozott. Karadzicot a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtással, háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolja, így többek között azzal, hogy - Ratko Mladic, illetve Zdravko Tolimir boszniai szerb tábornokok mellett - ő felelős az 1995-ös srebrenicai mészárlásért (Karadzic bűnlajstromáról itt olvashat).

Zdravko Tolimir

Forrás: AFP/Michael Kooren

2007-ben fogták el Zdravko Tolimir korábbi boszniai szerb tábornokot, aki az 1992-1995-ös boszniai háború idején a boszniai szerb hadsereg vezérkarának hírszerző osztályát vezette, és Mladic legközelebbi munkatársai közé tartott. 2005-ben vádolta meg a nemzetközi törvényszék a boszniai muzulmánok terhére 1995-ben Srebrenicában és Zepában elkövetett háborús bűnökért.