A legfelsőbb népbíróság állásfoglalása szerint azokban az esetekben, amikor emberéletekbe kerül az élelmiszer-biztonsági szabályok megsértése, az elkövetőket halálbüntetéssel kell sújtani. Ha az esetbe nem hal bele senki, akkor a jelenleginél hosszabb börtönbüntetést és magasabb pénzbírságot kell kiszabni a felelősre.
Azok a kormányhivatalnokok is keményebb büntetésre számíthatnak, akik mentegetik az élelmiszer-biztonsági szabályok megsértőit, vagy kenőpénzt fogadnak el ilyen ügyben. "Az élelmiszer-biztonsági helyzet stabil az országban, de előfordulnak olyan esetek, amikor emberéletek kerülnek veszélybe a szabályszegők miatt" - mondta Wang Shengjun pekingi főbíra a BBC-nek.
A közelmúltban többször előfordult, hogy melamin nevű, rovarirtók készítésénél is alkalmazott vegyülettel kezelt tejet, teljesítménynövelő szerekkel etetett disznókat adtak el a piacokon, és felrobbantak a görögdinnyék, amiket növekedésserkentő vegyszerekkel stimuláltak.
Tavaly szeptember és idén április között a kínai bírák 106 embert ítéltek el országszerte ilyen bűncselekmények miatt. Két gyanúsítottat életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek el, ők kevertek melamint a tejhez.
Peter K. Ben Embarek, az Egészségügyi Világszervezet élelmiszer-biztonsági tisztviselője szerint a közelmúltban a távol-keleti országban előfordult élelmiszer-mérgezések nemcsak a belföldi fogyasztókat rettentik el, hanem az exportot is gyengítik.
Ellentmondásos, hogy a kínai legfelsőbb bíróság e döntése párhuzamosan fut a halálbüntetés kiszabásának limitálását tervező irányelvek megalkotásával. Az Amnesty International szerint Kína annyi elítéltet végez ki egy évben, mint a világ többi országa összesen. Szerintük több ezer embert ítélnek halálra a távol-keleti országban évről évre. A halálraítéltek közül pedig sokakat nem erőszakos cselekmény elkövetése miatt végeznek ki.