Ahol még Gyurcsány nyomja a sódert Orbánnal - kire szavaznak a határon túli magyarok?

2011.06.15. 8:17

Orbán Viktor legnagyobb ellenfele a "nagy gazember" Gyurcsány, az LMP szinte nem is létezik, a Jobbikra pedig szükség van a cigányok és a magyar történelem tanítása miatt, de nem komolyak - az [origo] tapasztalatai szerint nagyjából így lehet összefoglalni, hogy mit gondolnak a kárpátaljai magyarok a magyar politikáról. A kormány szavazati jogot adna nekik. Sokan szívesen részt is vennének a magyar választáson, bár nem érzik rosszul magukat a bőrükben, és a magyarországi puhányokkal sincsenek kibékülve. Helyszíni riport.

"A magyarok nem nagyon járnak ide diszkózni" - nyögte ki nehézkesen a kilencedik és tizedik söre között a 19 éves Sanyi a nagyszőlősi JJ Night Club előtt szombaton éjféltájt. Az öt perc alatt elfogyasztott, foggal kinyitott sörökkel jóval könnyebben boldogult, mint a magyar nyelvvel, annak ellenére, hogy a szülei magyarok, ő pedig négy évet járt magyar nyelvű iskolába, Nagyszőlősön pedig a 24 ezres lakosság 15 százaléka magyar még mindig, bár a számuk csökken. A retródiszkóra melegítő autószerelő azért hagyta ott a magyar nyelvű iskolát, mert nem látta értelmét, hogy beszéljen magyarul.

A Nagyszőlőstől 50 kilométerre fekvő magyar határhoz közelebb, dél-nyugat kárpátaljai falvakban egész más a helyzet. A vasárnapi napfényben a házuk előtti lócáikon ücsörgők közül szinte mindannyian lelkesen beszéltek magyarságukról, és kifejezetten örömmel fogadták az erre vonatkozó kérdéseket. Az [origo] által megkérdezett több tucat falusi egy része nem is beszélt ukránul, és azt mondták, sokkal inkább figyelnek a magyarországi közéletre, mint az ukránra, rendszeresen nézik a magyarországi híradókat.

A kormány várhatóan az idén dolgozza ki és terjeszti a parlament elé az új választójogi törvényt. A jogszabály valószínűleg felforgatja az eddigi választási rendszert, kevesebb lesz a képviselő, máshol lesznek a szavazókörzetek, mint most, lehet, hogy az egész választási folyamat is megváltozik.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes - és rajta kívül több más kormánypárti politikus - pedig azt mondta, lényegében eldőlt az is, hogy a határon túl élő magyarok valamilyen formában választójogot kapnak. Az nem világos, hogy ezzel hogyan élhetnek majd, egy külön listára szavazhatnak vagy az ő szavazataik is beleszámítanak majd a Magyarországon élő magyarok szavazatai közé.

Az [origo] arra volt kíváncsi, hogy a legsűrűbben lakott, határon túli magyar területeken mit gondolnak a lehetőségről az ott élő magyarok, kire szavaznának a legszívesebben, egyáltalán mennyire követik a magyar közéletet.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
A kormány várhatóan az idén dolgozza ki és terjeszti a parlament elé az új választójogi törvényt. További képekért kattintson a fotóra!

"Ükapám is magyar volt"

"A kettős állampolgárság megszerzésének lehetősége is nagy téma volt itt, csak senki sem tudja, mit csináljon" - mondta az [origo]-nak egy beregszászi, szellőzőrendszerekkel foglalkozó vállalkozó. Néhány kivételtől eltekintve mindenki azt mondta, hogy szeretné felvenni a magyar állampolgárságot, de egyelőre kivárnak.

Többen panaszkodtak arra, hogy nagyon bonyolult a folyamat, és nem kapnak elég tájékoztatást. Az állampolgárság megszerzéséhez magyar nyelvtudás szükséges, és bizonyítani kell, hogy a kérelmező vagy a felmenői korábban magyar állampolgárok voltak. "Nagyon sok felesleges papírra van szükség. Miért nem elég az, hogy beszélek magyarul és van magyar igazolványom?" - ismételte meg a sokaktól elhangzó kérdést egy Tiszapéterfalván kártyázgató társaság egyik tagja. Szerinte sok utánajárással jár annak a bebizonyítása, hogy felmenőik a történelmi Magyarország területéről származnak.

"A faluban sem segít nekünk senki elintézni, pedig ez a polgármester dolga lenne" - jelentette ki egy, a lócáján egyedül üldögélő férfi. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke még februárban azt mondta, a szövetség sem tervezi az igényléshez kapcsolódó ügyintézés intézményes támogatását, mert szerinte Kárpátalján "nincs tömeges érdeklődés" a magyar állampolgárság felvétele iránt.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
A vasárnapi napfényben házuk előtti lócáikon ücsörgők közül szinte mindannyian lelkesen beszéltek magyarságukról. További képekért kattintson a fotóra!  

Több idős kárpátaljai magyart az tántorít el a kérvényezéstől, hogy Kárpátalján az átlagos nyugdíj 800 hrinyva (18 500 forint) körül van, amiből nagyon nehezen tudnak megélni. Többen is azt állították, az ára miatt nem kérelmezték az állampolgárságot, de később kiderült, nem is tudják, hogy ez pontosan mennyibe kerülne. Maga a kérelmezés nem kerül pénzbe, viszont a felmenők származását igazoló keresztlevelek hitelesítése igen.

A helyiek szerint főleg a fiatalok számára fontos a magyar állampolgárság, mert rengetegen dolgoznak külföldön, leginkább Magyarországon, és az európai uniós magyar útlevéllel jóval könnyebb a határátlépés, a munkavállalás. Az idősebbek sokkal inkább érzelmi okok miatt szeretnék megszerezni az állampolgárságot. "Ükapám is magyar volt" - többen is így indokolták, hogy miért szeretnének magyar útlevelet.

"Senkit nem vitt el a KGB"

A legnagyobb bizonytalanságot azonban az okozza, hogy több helyi újságban is olyan cikkek jelentek meg, amelyek szerint a kettős állampolgárságot hivatalosan nem engedélyező Ukrajna titkosszolgálata, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megfélemlíti azokat, akik kérelmezik a magyar állampolgárságot.

"Itten veszélyes, ahogy hallottam, ezért inkább mindenki Magyarországon intézi" - mondta egy 30 éves férfi, aki korábban építőmunkásként dolgozott Budapesten. "Egyszer meg fogom csinálni, de félek. Ki tudja, az ukrán mit talál ki?" - mondta szotyizgatás közben egy batári férfi. Rajtuk kívül több társuk is tényként beszélt a fenyegetésekről, de személyes tapasztalata egyiküknek sem volt.

"Aki felveszi az állampolgárságot, komoly állami munkát már nem kaphat, de senkit nem öltek meg, senkit nem vitt el a KGB, mégiscsak demokráciában élünk" - mondta a beregszászi vállalkozó. "Olyan nincs, hogy eljön ide a rendőrség" - jelentette ki egy batári gazda. "A városi nép közelebb van ezekhez, lehet, hogy tőlük kérdezgetnek. Mi egyelőre kivárunk, hogy milyenek lesznek azoknak a tapasztalatai, akik beadták, és így azt is megtudjuk majd, milyen dokumentumok kellenek" - foglalta össze a többségi véleményt egy marhapásztor. Májusban az SZBU szóvivője azt közölte, hogy valóban hallgattak ki kárpátaljai magyarokat a kettős állampolgársággal kapcsolatban, de az szerintük megfelel a hatályos ukrán törvényeknek.

Orbán nyomja a sódert

Az első Orbán-kormány idején bevezetett magyar igazolvány és az akkori kormány által az árvizek miatt nyújtott támogatás a mai napig érezteti hatását. A helyiek szemében továbbra is két politikai pólus létezik Magyarországon, a megkérdezettek ezen belül is két személyhez kötik politikai identitásukat: Orbán Viktorhoz és Gyurcsány Ferenchez. A több tucat megkérdezett közül szinte valamennyien azt mondták, a Fideszt támogatnák, ha kapnának szavazati jogot.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Néhány kivételtől eltekintve mindenki azt mondta, hogy szeretné felvenni a magyar állampolgárságot, de egyelőre kivárnak. További képekért kattintson a fotóra!

"Orbán Viktort támogatjuk. Amikor 1998-ban kormányra kerültek, addig a magyarországiak közül sokan nem is tudták, hogy Kárpátalján magyarok élnek. Akkor előhúztak bennünket, és egyre több szó esett rólunk" - mondta egy csetfalvai férfi, aki zöldturizmussal foglalkozik. "A figyelmet rögtön éreztük, onnantól kezdve több turista érkezett, iskolákat újítottak fel" - mondta. Szerinte a 2002-es kormányváltás után a magyarországi megosztottságot a helyi politikai életben is lehetett érezni, mert Kárpátalján megalakult a szerinte MSZP-hez köthető Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.

Bár a helyiek közül többen is tudtak a magyarországi aktuálpolitikai történésekről, Orbán mellett jobbára érzelmi alapon érveltek, többen is fontosnak tartották, hogy többször ellátogatott már Kárpátaljára. "Régebben Gyurcsány, most meg Orbán nyomja a sódert, de Orbán másképp gondolkodik" - mondta egy batári férfi, aki mellett Orbánt többen is családszeretőnek nevezték, és azt mondták, kiáll a népéért. A legtöbben kérdezés nélkül nevezték meg Gyurcsányt az MSZP jelenlegi elnökeként, Mesterházy Attilának például senki sem említette meg a nevét. "Gyurcsány egy nagy gazember, és most új pártot akar" - hangzott egy jellemzés a visszafogottabbak közül.

Az [origo] által megkérdezettek leginkább a 2005-ös, kettős állampolgárságról szóló népszavazás miatt neheztelnek Gyurcsányra, valamint azért, mert szerintük nem figyelt rájuk. A megkérdezettek közül az LMP-t csak alig ismerték, a Jobbikról többet hallottak, de volt olyan például, aki kommunistának hitte őket. Bár Beregszászon - ahol Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselőnek van irodája - a Jobbik több megkérdezett számára is szimpatikus volt, ők is inkább a Fideszre szavaznának, ha lenne erre lehetőségük.

"A Jobbik nem komoly, de van valami igazuk is, rendnek kell lennie. Mi jól élünk együtt a cigányokkal, de a magyarországiak picit puhányok. Erélyesebben kell fellépni, ha garázdálkodnak" - magyarázta egy beregszászi férfi. "Nem szavazunk rájuk, de kellenek ők is" - mondta a Jobbikról egy csetfalvai férfi. Ezt azzal indokolta, hogy Kárpátalján nem tanítják a magyar történelmet az ukrán iskolába járó magyaroknak, és szerinte a hagyományőrzésben, a magyar történelem bemutatásában fontos szerepe van a "jobbikos vadmagyaroknak".

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Többen panaszkodtak arra, hogy nagyon bonyolult a folyamat, és nem kapnak elég tájékoztatást. További képekért kattintson a fotóra!

"Nem is tudjuk, mi folyik ott"

Bár a legtöbben a Fideszre szavaznának, az már megosztja a helyieket, hogy járjon-e szavazati jog a magyar állampolgársággal a határon túli magyaroknak. Többen mondták azt, hogy elmennének szavazni, mert magyarnak érzik magukat, de számos ellenzője is van az ötletnek. "Hát én mit szóljak bele a magyarországiak dolgába? Nekik az tetszene? Én sem örülnék annak, ha más országbeliek szavaznának az ukrán választásokon" - magyarázta egy beregszászi élelmiszerbolt eladónője.

"Ezzel túlzottan beleszólnak az itt lakók életébe" - mondta a csetfalvai festő, aki az ukrán belpolitikai életet is nyomon követi. Szerinte a kettős állampolgárság és a szavazati jog megadásával még nehezebbé is teszik a határon túl élő magyarok sorsát, mert ez provokálhatja az adott ország vezetését, és az ott élő magyarokon csattanhat az ostor. "Ráadásul milyen alapon befolyásoljuk a magyarországiak dolgát, mikor nem is tudjuk, mi folyik ott?" - mondta a férfi. "De ez oda-vissza igaz" - tette hozzá, utalva arra, hogy szerinte az lenne a legjobb, ha a politikai kapcsolatok minél lazábbak lennének a magyarországi és a határon túli magyarság között.

"Csak azt nézik, jó fej vagy-e"

Valamennyi kárpátaljai magyar azt mondta, semmilyen feszültség nincs a Kárpátalján élő különböző nemzetiségek között. A 150 ezres magyarság a lakosság 12 százalékát teszi ki. "Kárpátalján annyi népesség van, hogy a kutyát nem érdeken a származás, csak azt nézik, jó fej vagy-e" - mondta a beregszászi vállalkozó. "Nálunk elvan a cigány is, az ukrán is, csak csóró ne legyen az ember" - állította egy batári férfi, aki azért úszta meg a szovjet időkben a katonaságot, mert nem tudott magyarul. "Jól érzem itt magam a bőrömben, nem olyan rossz itt nekünk, ahogyan lefestik" - mondta mosolyogva egy csetfalvai autófényező, akinek a festés a hobbija, már 250 képet adott el Hegyeshalomtól Kárpátaljáig.

Többen is megemlítették, hogy Magyarországon leukránozzák őket, a "határon pedig úgy motoznak, mintha banditák lennének". A legtöbben azonban úgy érzik, Magyarország odafigyel rájuk. Szerintük egyre több magyarországi turista keresi fel Kárpátalját, és számos magyar előadó szokott fellépni, például az Edda. A Tisza-menti falvak [origo]-nak nyilatkozó lakóiban máig élénken él az, hogy Magyarország mind kormányzati, mind társadalmi szinten mennyit segített az 1998-as és a 2001-es árvizek után. Többen megemlítették azt is, hogy nagy segítséget jelent a magyar igazolvánnyal az iskolás gyerekek után járó évi 20 ezer forintos magyar állami támogatás.

"Magyarnak vallom magam, de nem Győzike a példaképem" - tette hozzá a csetfalvai autófényező. Annak ellenére, hogy szinte mindegyik megkérdezett érezhető ragaszkodással beszélt Magyarországról, többen is beszéltek negatív tapasztalataikról a magyarországi magyarokról. "Amikor a szovjetek kivonulása után megnyílt a határ, úgy köszöntek nekünk, hogy 'megjöttek a ruszkik'. Most már viszont mi mondjuk, hogy itt vannak a tápos magyarok" - mondta nevetve egy középkorú férfi egy beregszászi téren, utalva arra, hogy szerintük a magyarországiak műanyag ételeket esznek.