Kiment a divatból Magyarország csángóföldön

2011.06.19. 15:00

A magyarországi híreket nem követik, leginkább a nyelvük köti össze őket a magyarsággal, Orbán Viktor neve többségüknek semmit nem mond. A magyar-román határtól tízórányi autózásra fekvő csángómagyar településeken a fiatalok már nem nagyon tanulnak magyarul, többségük sejtelmesen mosolyog, ha arról kérdezik, magyar-e vagy román. Zárkózottak, ezért nem sikerült őket összeolvasztani a románokkal, de azt mondják, Magyarország is messze van és az elmúlt néhány évben ott is "elromlott a menet". Kire szavaznak a határon túli magyarok?

Kire szavaznak a határon túli magyarok?

A kormány várhatóan az idén dolgozza ki és terjeszti a parlament elé az új választójogi törvényt. A jogszabály valószínűleg felforgatja az eddigi választási rendszert, kevesebb lesz a képviselő, máshol lesznek a szavazókörzetek, mint most, lehet, hogy az egész választási folyamat is megváltozik. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes pedig azt mondta, lényegében eldőlt az is, hogy a határon túl élő magyarok valamilyen formában választójogot kapnak. Az [origo] arra volt kíváncsi, hogy a legsűrűbben lakott, határon túli magyar területeken mit gondolnak a lehetőségről az ott élő magyarok, kire szavaznának a legszívesebben, egyáltalán mennyire követik a magyar közéletet.

Ahol még Gyurcsány nyomja a sódert Orbánnal - riport Kárpátaljáról



Özönlöttek az emberek kedden este a hétórai misére a 2009-ben átadott impozáns katolikus templomba a főleg magyarul beszélő csángók által lakott, Magyarországtól körülbelül tízórányi autóútra fekvő Szitáson. A Kárpátokon túli, 700 fős településen a szertartás kezdetére a templom szinte teljesen megtelt, a karonülőktől a vénasszonyokig minden korosztály képviseltette magát. Középkorúakból és a nőktől külön ülő férfiakból viszonylag kevesen voltak a román nyelven tartott szertartáson.

"Ritka az olyan ház, ahol egy-két ember ne dolgozna külföldön" - magyarázza a középkorúak és a férfiak hiányát a falu magyar nyelvet oktató tanítónője. Az mondta, 42 tanítványa közül 20-25-nek külföldön dolgoznak a szülei. "Az 1990-es években még nagyon sokan mentek Magyarországra dolgozni, de szép lassan mindenki tovább lépett. Magyarország már nem megy többet, inkább Olaszországba, Spanyolországba mennek" - mondta egy fiatal nő, aki éppen a falu közepén lévő kútból húzott vizet. Családjával ő is dolgozott Magyarországon, de később Spanyolországba költöztek a jobb lehetőségekért, a gazdasági világválság miatt azonban kénytelenek voltak visszatérni Romániába.

Magyarországon "elromlott a menet"

A csángók lakta vidék, a történelmi Moldva-régióval gyakorlatilag egybeeső Északkelet-Románia az Európai Unió második legszegényebb régiójának számít, az egy főre eső GDP mindössze 29 százaléka az uniós átlagnak. Ennek ellenére szinte minden faluban számos újonnan felhúzott vagy épülőfélben lévő házat lehet látni. A viszonylagos jólétet jelzi, hogy a kedd esti misének helyt adó szitási templomot kizárólag a falusiak adományaiból építették fel 2009-ben, mivel a régebbi katolikus templom már túl kicsi volt a mélyen vallásos csángók számára. Az itt maratak közül sokan panaszkodtak az alacsony juttatásokra, a megkérdezettek körülbelül 700 új lej (44 ezer forint) nyugdíjat kapnak.

"Itt nincs munkalehetőség. Én is dolgoztam Magyarországon, de négy-öt éve ott is elromlott a menet. Magyarországon már kevesen vannak" - mondta egy biciklijét toló középkorú férfi a Bákó melletti Lujzikalagorban. Egy diószegi férfi szerint 2005 előtt volt, hogy a falu 70 százaléka is Magyarországon dolgozott. Az [origo] tudósítóinak tapasztalatai szerint azonban hiába dolgoztak többen Magyarországon a Bákó és Onyeszt környékén élő magyarul beszélő csángók közül, a magyar nyelven kívül nem sok minden köti őket Magyarországhoz.

"Nem értjük mi a magyarokat"

A csángók a legtöbb kutató szerint magyar eredetű népcsoporthoz tartoznak, Magyarország felől érkeztek jelenlegi tartózkodási helyükre. A népcsoport magját feltehetően a honfoglaláskor határőrzőként kint hagyott magyarok alkották. Legtöbben Moldvában, azon belül is Bákó környékén élnek, alapvetően három fő csoportjuk van: a moldvai, a gyimesi és a barcasági csángók. A római katolikus csángók a magyar egyik régi dialektusát beszélik, a körülbelül 310 ezres népcsoportból mára csak mintegy 100 ezren tudnak magyarul. A moldvai csángók egy kisebb része, az északi csángók a magyar nyelv olyan változatát beszélik, amely sok vonásában a középkori magyar nyelvet őrzi.

"Nem értjük mi a magyarokat, ők sem értenek meg minket" - mondták többen is félmosollyal az arcukon, miközben gyorsan továbbsétáltak, elhárítva a további kérdéseket. Bár Bákó környékén voltak olyan falvak, ahol kölcsönösen nehezen értették meg egymást a román jövevényszavakat használó csángómagyarok az [origo] tudósítóival, az Onyeszt környéki falvakban gördülékenyebben ment a kommunikáció. "Magyarul beszélünk, csak csángósan" - mondta például egy idős asszony.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Csángó asszonyok Lujzikalagorban. További képekért kattintson a fotóra!

Az [origo] által megkérdezettek azt mondták, nem követik a magyarországi közéletet, Orbán Viktor miniszterelnök nevét legfeljebb azok ismerték, akik korábban dolgoztak Magyarországon. "Messze vagyunk tőlük, nem lássuk itt a magyar híreket" - mondta egy lujzikalagori férfi, aki hétfőnként a román állami tévében szokott nézni magyar nyelvű adást. Magyarországról főleg olyanok jutottak eszébe a megkérdezetteknek, hogy "jobban élnek ott", "nem olyan szegény emberek" vagy "kedvesek a magyarok".

"Nagyon zárkózottak, ezért is maradtak fent" - mesélte a csángókról egy székelyföldi tanítónő Szitáson, aki évek óta tanítja önkéntesen a csángó gyerekeket magyar nyelvre. A román nyelvű iskolába járók önkéntes magyartanítását a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége szervezi olyan magyarul beszélő csángó iskolások számára, akik "jó nyelvállapotú" településeken laknak.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Mezőn dolgozó csángók és új építésű házak.További képekért kattintson a fotóra!

A szitási tanítónő szerint a csángók nem szeretik az idegeneket, neki két hónapba telt, amíg valamennyire befogadták, addig gyakorlatilag nem álltak szóba vele. "Ha azonban valakit a bizalmukba fogadnak, azokat szinte családtagként kezelik" - tette hozzá, miközben egyik nyolc év körüli tanítványa egy tábla csokit hozott neki az apró parasztházban berendezett tanterembe, annak ellenére, hogy nem a tanítónak, hanem a kislánynak volt születésnapja.

Erősebb a vallás a származásnál

A tanító szerint a csángók nagy identitászavarban vannak, volt olyan beszélgetőpartnere, aki negyedóra alatt románnak, magyarnak és csángónak is vallotta magát. Az [origo]-nak a legtöbb megkérdezett azt mondta, csángónak tartja magát, de többen azt mondták, hogy magyarul beszélő románok, vagy épp magyarok. "Nyelvnél, származásnál jóval erősebb tényező az identitásukban a vallás. Volt olyan, aki katolikus nemzetiségűnek mondta magát" - mondta a tanítónő. Szerinte a csángók nem is nagyon házasodnak más vallásúakkal, emiatt sem olvadtak be a körülöttük élő ortodox románok közé.

A kommunista Romániában meg voltak félemlítve, és a Székelyföldön élőkkel ellentétben nem engedték meg nekik, hogy magyarul beszéljenek. A tanítónő azt mondta, a hatalom úgy próbálta románosítani őket, hogy Moldvában a katolikus vallás védett volt, engedték a csángókat templomokat építeni, míg Székelyföldön a magyar identitást jobban erősítő katolikus vallásgyakorlást tiltották. A mély vallásosságot mutatta a rengeteg új templom, és a falvakban is alig lehetett olyan helyre menni, ahonnan ne látszódott volna valamilyen vallási motívum, kegyhely.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Csángó asszony Moldvában.További képekért kattintson a fotóra!

Bár az önkéntes iskolák révén a magyar állami és magánpénzeket felhasználó Moldvai Csángómagyarok Szövetsége igyekszik arra sarkallni a többségében magyarul beszélő csángó közösségeket, hogy a fiatalok is tanuljanak magyarul, az [origo] tudósítóinak tapasztalatai szerint még az ilyen településeken is inkább románul beszélnek egymással a fiatalok, főleg a 175 ezres Bákó környékén. "A 30-as nemzedékig itt még beszélnek csángómagyarul, de már csak a gyerekek negyede tanul magyarul" - mondta a lujzikalagori tanító, aki szerint heti két-három órában tanítják a gyerekeket magyarra.

Bár néhányan azt mondták, Magyarországról nem sok figyelmet kapnak, volt, aki szerint jönnek turisták Magyarországról. A csángószövetség kötelékében dolgozó székely tanítók szerint egyedül a szervezetükön keresztül figyelnek a csángókra. Az iskolások magyarországi táboroztatása mellett keresztszülő-program is fut, amelynek keretében magyarországi jelentkezők fedezik egy-egy csángómagyar iskoláztatásának költségeit.

"A nagy kivándorlás Magyarországgal kezdődött az 1990-es években. Bár tovább mentek utána, azért van némi kötődés Magyarországhoz" - tette hozzá. Szerinte az ottani csángóknak inkább Székelyfölddel van kapcsolatuk, Magyarország számukra túl kívül esik, "nincs ennek hagyománya". Azt mondta, a bukaresti magyar nagykövet járt a településen, hogy tájékoztassa a településen élőket a kedvezményes honosítás lehetőségéről, de nem volt nagy az érdeklődés. "Az van, amit a nyelvükben hordoznak. Soha nem tartoztak magyar adminisztráció alá" - foglalta össze a tanító.