Van, aki jól érzi magát Romániában, van, aki beszélni is alig bír, mégis magyar állampolgárként szeretne meghalni, van, aki 90 évesen is elmenne szavazni - öt erdélyi, akik különbözően élik meg a kettős állampolgárság megszerzésének lehetőségét és a szavazati jog várható megadását. Kire szavaznak a határon túli magyarok?

Kire szavaznak a határon túli magyarok?

A kormány várhatóan az idén dolgozza ki és terjeszti a parlament elé az új választójogi törvényt. A jogszabály valószínűleg felforgatja az eddigi választási rendszert, kevesebb lesz a képviselő, máshol lesznek a szavazókörzetek, mint most, lehet, hogy az egész választási folyamat is megváltozik. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes pedig azt mondta, lényegében eldőlt az is, hogy a határon túl élő magyarok valamilyen formában választójogot kapnak. Az [origo] arra volt kíváncsi, hogy a legsűrűbben lakott határon túli magyar területeken mit gondolnak a lehetőségről az ott élő magyarok, kire szavaznának a legszívesebben, egyáltalán mennyire követik a magyar közéletet.

"Balkáni lettem" - egy magyar élete az utolsó vajdasági magyar bástyán
Kiment a divatból Magyarország Csángóföldön - riport a moldvai csángókról
Ahol még Gyurcsány nyomja a sódert Orbánnal - riport Kárpátaljáról



"Maximális kapacitáson dolgozunk január óta" - mondta az [origo]-nak Nemes Előd, a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ ügyvezető igazgatója, a központ az egyszerűsített honosítás ügyintézésében nyújt segítséget az érdeklődőknek. Nemes szerint eddig 122 ezren érdeklődtek az erdélyi Demokrácia Központokban a magyar állampolgárság megszerzése iránt, és segítségükkel 45 ezren adták le igénylésüket a magyar konzulátusokon.

"Több öreg is nehezményezi a bonyolult ügymenetet" - mondta Nemes, aki szerint négy különböző űrlapot kell kitölteni, az általában román nyelvű születési bizonyítványok fordítását pedig közjegyzővel kell hitelesíteni. Nemes szerint az ügyintézés lassúsága miatt az állampolgárság megszerzése 5-6 hónapot is igénybe vehet az előzetesen kalkulált 3-4 hónappal szemben. "Évekig eltartó folyamat lehet" - mondta Nemes, aki szerint a Fidesz stratégiai partnerének számító Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Erdélyben harminc Demokrácia Központot üzemeltet.

A szervezet közvélemény-kutatása szerint Székelyföldön a megkérdezett magyarok 35 százaléka biztosan, 27 százaléka valószínűleg, 12 százaléka pedig biztosan nem fogja felvenni az állampolgárságot, a válaszolók 26 százaléka pedig egyelőre nem tudja, fogja-e igényelni a honosítást. Az érdeklődés Nemes szerint óriási, a március 15-e előtti napokban például egyfolytában csengett a telefon, dolgozni is alig tudtak.

Az ügyvezető szerint főleg a középkorú városi lakosság érdeklődik leginkább az állampolgárság iránt, de mobil csoportok a falusi öregek igénylését is segítik. Az [origo] kíváncsi volt, hogy mit gondolnak a székelyföldi magyarok a kettős állampolgárságról, illetve a várható szavazati jogról, ezért hosszabb beszélgetést folytatott öt erdélyivel.

Aki jól érzi magát Romániában - Brendus Márta (46)

"Magyarországhoz nincs semmi közöm, nincsenek rokonaim, nem létezik semmilyen kötődés, tulajdonképpen annyi a kapcsolatom vele, hogy magyarul beszélek" - mondta a sepsiszentgyörgyi gazdasági líceumban könyvelést és román irodalmat tanító Brendus Márta. Romániához sokkal inkább kötődik, egy magyar-román vb-focimeccsen például a románoknak szurkolna, mert "akkor világszinten elviszik a babért". "Szerintem ez természetes, ha egy ember 46 éve itt él" - jelentette ki a nő, aki eddig egyszer járt Magyarországon egy ismerősénél.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
A tanárnő jól érzi magát Romániában. Kattintson a képre a galériáért!

"Amikor az 1980-as években a bukaresti egyetemen egyedül voltam magyarként a 75 fős évfolyamban, az egyik vizsgán valamelyik tanár azt mondta, hogy a feleletem nem éri meg a maximális jegyet, de figyelembe véve, hogy magyar az anyanyelvem, és emiatt nehezebb lehetett megtanulni az anyagot, megadta a maximális pontszámot" - jellemezte egy példával, hogy kimondottan pozitív élményei vannak a román-magyar együttélésről. Annak azonban nagyon örül, hogy magyar nemzetiségű.

A magyar állampolgárságról azt mondta, az az egyetlen előnye, hogy a magyar útlevéllel könnyebb a külföldi ügyintézés, mint a schengeni övezetből kimaradó románnal. "Rengetegen jelentkeznek az állampolgárságra, nagyon sok időt kell várni. Ha nem lenne ilyen macerás, talán igényelném, de nem látom értelmét, hogy ezt a kálváriát kivárjam" - mondta Brendus Márta.

Az esetleges szavazati jogról azonban azt mondta, semmi kifogása nincs ellene. "Lehet, hogy én is szavaznék. Ez attól függene, hogy mennyire volnék hajlandó megismerni a magyarországi aktuálpolitikai helyzetet. Ha én innen szavazok, akkor felelősséget vállalok fel. Kívülállóként nehéz dönteni" - mondta a tanárnő, aki azt mondta, sem a magyarországi, sem a román politikai eseményeket nem követi. Bár Orbán Viktort ismerte, azt nem tudta megmondani, hogy milyen pártok vannak a parlamentben vagy azt, hogy mikor volt utoljára parlamenti választás.

"Főleg magyarul beszélek, jórészt magyar barátaim vannak. A véleményem azonban az, hogy mindannyian a Paradicsomból jöttünk, de senki nem akar visszamenni. Erdélynek miért kellene Magyarországhoz tartoznia? A történelem során ide és oda is tartozott, és engem nem igazán zavar, hogy most Romániában van" - foglalta össze véleményét Brendus Márta.

Aki lelkesedik Orbánért - Erőss Károly (90)

"Megoldják a Viktorék. Olyan aktív, bankadót vezet be, és most mások is ezt csinálják. Most jön a számonkérés is" - mesélte lelkesen a korához képest meglepően fiatalos Erőss Károly. A csíkszeredai férfi a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett, majd Győrbe hívták segédmérnöknek 1944-ben, de a háború miatt nem tudott elmenni, mert behívták katonának.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Heti háromszor úszik a 90 éves férfi. Kattintson a képre a galériáért!

Az ezredével Berlinbe mentek romeltakarításra, de a közelgő szovjet hadsereg miatt egyik barátjával úgy döntött, megszöknek. Civil ruhába öltöztek át, és több nehézségen keresztüljutva végül fél év alatt jutottak haza. Ezt követően városmérnökként dolgozott Csíkszeredában, ahol többek között uszodát is tervezett. A hosszú élet titkának is a sok sportolást tartja, jelenleg is heti háromszor úszik.

Erőss Károly már leadta igénylését a magyar állampolgárságért, és szavazni is szívesen elmenne, mégpedig a Fideszre. "Örvendünk, hogy Gyurcsány eltűnt a porondról, annyi bajt csinált, nyolc év alatt tönkretette az országot. Bajnai valamivel jobb volt" - mondta. "A Jobbik azonban gyenge fiú itten" - tette hozzá a négy gyerekkel, nyolc unokával és három dédunokával rendelkező férfi.

Aki szerint kopik Orbán - Ferencz Csaba (52)

"A mostani kormány nagy lépéseket tett, de már szégyenében is meg kellett volna adnia a kettős állampolgárságot" - mondta a Háromszék megyei napilap gazdasági ügyvezetője az Orbán-kormányról. "Mi nem vándoroltunk sehova. A lányomnak külföldiként kell érettségiznie a magyarországi egyetemi felvételhez, mintha mexikói lenne" - tette hozzá Ferencz Csaba, aki a 2003-ban alapított Székely Nemzeti Tanács alelnöke is.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
A KDNP felé húz a gazdasági ügyvezető. Kattintson a képre a galériáért!

Ferencz Csaba Csíkszentmártonban született, Bukaresten járt egyetemre, majd Sepsiszentgyörgyben tervező mérnökként kezdett dolgozni. 1990 óta dolgozik újságíróként az azóta az olvasótáborának kétharmadát elvesztő Háromszéknél. Szerinte a magyar állampolgárságot már a rendszerváltáskor meg kellett volna adni a határon túl élő magyaroknak, mert akkor "nem ilyen gyerekproblémákkal küzdenénk".

A magyar állampolgárság igénylését azzal indokolta, hogy "tartozunk ennyivel elődeinknek, mert egyetlen nagy- vagy dédszülő sem tudta volna elképzelni, hogy nem Magyarország tagja lesz". "Ha úgy tetszik, hazaérkezünk. Konkrét gyakorlati hasznát nem látom, de ez nem haszon kérdése, hanem a közösséghez való tartozás megpecsételése" - jelentette ki. A beígért szavazati jogról azt mondta, hogy a világ legtermészetesebb dolgának tartja, hogy magyarként szavazhat a magyarországi országos választáson.

"Legközelebb a KDNP áll hozzám, de a Fidesz is ezt a fajta konzervativizmust képviseli" - jelentette ki Ferencz Csaba, hozzátéve, hogy nem tetszik neki az Orbán-kormány agresszivitása. "Túl profi módon csinálják a politikát, nem ismerik az alternatívákat" - mondta. "Orbán is kopik. Tusnádoson régen tele volt a focipálya a beszéde alatt, most meg csak félig" - mondta. A határon túli magyarokért sokkal markánsabb kiállást vár tőle, szerinte a székelyföldi autonómia kiharcolása fontosabb, mint az állampolgárság megadása.

A Jobbikról azt mondta, hogy a radikalizmusa alapvetően tetszik neki, de számos módszerükkel, ideológiai megágyazottságukkal nem tud szimpatizálni. "Nem abból áll a magyarság, hogy kijelentem, mélymagyar vagyok, hanem ha olyan az értékrend" - mondta, hozzátéve, hogy az ilyeneket felszínes magyaroknak tartja. Az LMP-t annyira nem ismeri, és bár a környezetvédelmet szimpatikusnak nevezte, szerinte a zöldideológiáknak és az európai értelemben vett liberalizmusnak nincsenek hagyományai Erdélyben. "A koherenciát sem látom a politikájukban" - jelentette ki.

Aki harmadszor lesz magyar állampolgár - Györgybíró László (93)

"Magyarnak születtem, és annak is akarok meghalni" - préselte ki magából nehezen egy félmosoly kíséretében az 1918-ban született Györgybíró László, aki hamarosan harmadszor is megkapja a magyar állampolgárságot. A férfi az Osztrák-Magyar Monarchiában, magyar állampolgárnak született, Trianon után azonban román állampolgár lett. 1940-ben visszakapta az állampolgárságát, majd 1944-ben újra elvesztette.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
A Tatának becézett Györgybíró László. Kattintson a képre a galériáért!

"Örvendtem biza az állampolgárságnak. Annak kell örvendjek, a fajtámnak. Nem örvendhetek Romániának, hát Magyarországnak kell!" - válaszolta mosolyogva a kérdésre, hogy mit érzett, amikor először hallott az egyszerűsített honosításról. Egy konzul személyesen jött el a mozgásra már nehezen képes férfihoz az állampolgárság igénylésekor. Az esemény miatt a nagycsalád is összegyűlt, hogy megünnepeljék az újabb állampolgárságot, többek között egy kis pálinkával.

A kárpátaljai Uzsokban született férfi kerekes szakiskolát végzett, majd a második világháborúban vasutasként dolgozott. "A vasút mentette meg az életemet, mert nem kellett bevonulnom. Bár azt mondták, hogy rosszabb helyen leszek, mint a háborúban, a katonatársaim meg akartak verni, amikor megtudták, hogy áthelyeztek a vasúthoz" - emlékezett vissza a családtagjai által csak Tatának nevezett férfi.

Kora ellenére a kopaszság semmi jele nem látszik a férfin, családtagjai szerint olyan tömött és gyorsan nő a haja, hogy gyakran le kell vágni a meleg miatt. A politika soha nem érdekelte a családtagjai szerint. Vele élő lánya és veje azonban azt mondták, ők mindenképpen elmennek szavazni a Fideszre, és nagy rajongással beszéltek Orbán Viktorról.

Akinek nincs ideje a politikára - Tök Hilda (26)

"A fiatalokat annyira nem érdekli itt a politika" - mondta a 26 éves Tök Hilda, aki pincérként dolgozik az egyik, Sepsiszentgyörgy központjában fekvő étteremben. Kevés szabadideje miatt a híreket sem követi, mert ha nem dolgozik, akkor az öt és fél éves gyerekével tölti az idejét.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Öt és fél éves gyereke miatt nincs ideje a politikával foglalkozni. További képekért kattintson a fotóra!

A nő Baróton született, és férje miatt költözött Sepsiszentgyörgyre. A vendéglátó-ipari szakiskolát végzett Tök Hilda évek óta a vendéglátásban dolgozik, férje pedig kamionos Magyarországon.

A magyar állampolgárság felvételén sem gondolkodott még, de azt mondta, a férje gondolkozik rajta, mert külföldi munkavállalása miatt ez könnyebbséget okozna. Hobbijai közé tartozik az úszás, amit heti kétszer szokott csinálni, de szeret shoppingolni is.