Az új közigazgatási terv miatt bukhat el a kisebbségi törvény tervezete Romániában

A román államfő megtalálta a módját annak, hogy elfogadtassa az RMDSZ számára vállalhatatlan közigazgatási törvény tervezetét a magyar koalíciós párttal. Traian Basescu a jogszabályt összekapcsolta a kisebbségi törvény tervezetével, így a kettőt csomagban szavazhatja meg a parlament.

Zátonyra futhat a romániai kisebbségi törvény tervezetének ügye, ha a romániai kormánypártoknak nem sikerül megegyezniük az ország tervezett területi-közigazgatási átalakításáról - írta pénteken a romániai magyar sajtó.

Traian Basescu államfő kijelentette, hogy a román kormány csak akkor terjesztheti rendkívüli eljárással, úgynevezett felelősségvállalással a parlament elé a kisebbségi törvény tervezetét, ha a területi-közigazgatási reformról is megegyeznek a felek - írta a Krónika című erdélyi napilap.

A kisebbségi törvény tervezetét a képviselőháznak kellene még elfogadnia. Februárban a román kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PDL) és annak fő koalíciós partnere, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) abban állapodott meg, hogy június végéig elfogadja, de ez nem történt meg. Mivel a kitűzött határidő nagyon közel van, csak a rendkívüli eljárás jöhetne szóba, ami azt jelenti, hogy nem tartanak parlamenti vitát a tervezetről, de az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújthat be a kormány ellen.

"Beigazolódott az, amitől tartani lehetett, vagyis Traian Basescu amolyan csatolt áruként próbálja meg lenyomni az RMDSZ torkán a régiótörvény tervezetét" - véli a Krónika. A lap szerint ugyanis a kisebbségi jogszabályt csak akkor lehet kormányzati felelősségvállalással a parlament elé terjeszteni, ha csomagban, a régiótörvénnyel együtt kerül a parlament elé.

Basescu és a PDL nyolcra csökkentené a jelenlegi 41 romániai megye számát, amit az RMDSZ azért utasít el, mert a romániai magyarság csaknem 90 százalékát befogadó két új óriásmegyében a magyarok számaránya 30, illetve 20 százalék alá csökkenne. Basescu kompromisszumos javaslatot is tett az RMDSZ-nek, hogy a többségben magyarok által lakott Hargita és Kovászna különálló megyeként megmaradhatna, de az eddig megszólaltatott romániai magyar politikusok többsége ezt a megoldást is elveti.

A Krónika szerint ez utóbbi terv azért elfogadhatatlan, mert a romániai magyarság kétharmadának a feláldozását jelentené. A lap szerkesztője szerint a területi-közigazgatási átalakítás csakis akkor vállalható az RMDSZ részéről, ha a három székely és szintén jelentős magyar lakossággal rendelkező Szilágy, Szatmár és Bihar megyék egy-egy külön régiót alkothatnak, ami viszont Basescu számára elfogadhatatlan.

Az Új Magyar Szó című romániai magyar napilap publicistája szerint az államfő azért alkalmazza az árukapcsolás módszerét, mert egyik legfontosabb célja a kisebbségi törvény megtorpedózása, és az RMDSZ-nek a román kormánykoalícióból való kirekesztése.

Magyarország az Európai Unió közvetítését kéri a tervezett romániai területi-közigazgatási átalakítás ügyében - írta az Adevarul című román napilap Hörcsik Richárdra, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának fideszes elnökére hivatkozva. A lap szerint brüsszeli irodájuknak megerősítette az Európai Bizottság, hogy tudomása van egy ilyen lehetséges kérelemről, de a bizottság jelezte, hogy nem illetékes ebben a kérdésben.

Hörcsik az Adevarul szerint román újságíróknak arról beszélt, hogy a régiótörvény elfogadása feszültséget fog kelteni a magyar többségű három megye és a többi megye lakossága között. A politikus szerint az Európai Unión belül az egyes országoknak már nincsenek belügyei, így a román területi-közigazgatási átalakítás sem az.

Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete a Mediafax román hírügynökségnek cáfolta, hogy Hörcsik román újságíróknak Budapesten kijelentette volna: Magyarország az EU közvetítését kéri Románia és Magyarország között az említett kérdésben. A nagykövet elmondta: a román újságírók tévesen értelmezték Hörcsik Richárd nyilatkozatát.