Kevesebb a francia őrizetes, amióta újra az első pillanattól kötelező az ügyvéd

Vágólapra másolva!
Közel harminc százalékkal csökkent az őrizetbe vételek száma Franciaországban, miután egy június elsején hatályba lépett törvény értelmében az őrizetbe vétel első órájától kötelező az ügyvédek jelenléte. A felderített ügyek száma 2,4 százalékkal csökkent az elmúlt hónapban.
Vágólapra másolva!

Franciaországban csökkent az őrizetbe vételek száma, amióta kötelező az ügyvéd jelenléte - közölte csütörtökön a francia belügyminisztérium. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának felszólítására a parlament áprilisban fogadta el azt a törvényt, amelynek értelmében az őrizetbe vétel első órájától kötelező az ügyvéd jelenléte, valamint az őrizetbe vett személynek joga van hallgatni.

A reform hivatalosan június 1-jén lépett életbe, de az alkotmánytanács már a törvény elfogadásának másnapján kötelezte az igazságügyi szerveket annak betartására. A belügyminisztérium adatai szerint júniusban 26,3 százalékkal csökkent az őrizetbe vételek száma a tavalyi év azonos hónapjához képest.

Az Európai Unió és a francia alkotmánytanács nyomására bevezetett reformot a rendőri szakszervezetek hatalmas tiltakozással fogadták. Attól tartottak, hogy az ügyvéd jelenléte miatt elvész az őrizetbe vétel eddigi értelme. Egy magas rangú minisztériumi tisztviselő májusban úgy fogalmazott, hogy az eddigi "párbajból" ezentúl "egy sokkal hivatalosabb vita" lesz a kihallgatásokon, és emiatt csökken annak az esélye, hogy az őrizetbe vétel során az adott bűnügyre fény derüljön.

Csökkent a felderített ügyek száma is

A belügyminisztérium által közölt adatok szerint a felderített ügyek száma 2,4 százalékkal csökkent júniusban a tavalyi év azonos hónapjához képest. Az igazságügyi minisztérium a reform céljai között megjelölte az őrizetbe vételek számának jelentős csökkentését: a korábbi évi 800 ezerről egy év alatt félmillióra. A tárca a most nyilvánosságra hozott adatokat nem kívánta kommentálni, a belügyminisztérium viszont jelezte: nem tartja meglepőnek a hirtelen csökkenést.

Pierre-Henry Brandet belügyi szóvivő elismerte, hogy "jogos a félelem az eljárások súlyának növekedését illetően". A tisztviselő arra utalt, hogy amennyiben az őrizetbe vett személynek nincs ügyvédje, a rendőrségnek azonnal intézkednie kell annak érdekében, hogy kirendelt védő érkezzen. A szóvivő annak a reményének adott hangot, hogy az eljárások menetét könnyíteni fogják, és "a rendőröknek nem kell bírósági hivatalvezetővé válniuk".

Franciaországban a gyanúsítottak őrizete 24 óráig tarthat, és egyszer további 24 órával meghosszabbítható, amennyiben legalább egyéves szabadságvesztéssel sújtható az a bűncselekmény, amellyel az őrizetbe vett személyt gyanúsítják. Kábítószerrel, szervezett bűnözéssel vagy terrorizmussal kapcsolatos ügyekben a 24 órás őrizetbe vétel 48 vagy 72 órával is meghosszabbítható.

Korábban a francia példát emlegették Magyarországon

A hét elején nyújtott be hasonló ügyben módosító indítványt Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, amely szerint mégis 48 órán keresztül korlátozhatnák az ügyészek az úgynevezett kiemelt bűnügyekben a gyanúsítottak és védőik érintkezését. Korábban többször bírálták a büntetőeljárási törvény módosítását, például a fogvatartottak védővel való érintkezésének tervezett korlátozása miatt is. Lázár János még júniusban ezzel kapcsolatban azt mondta, a nemzetközi normák szerint szeretnék a kérdést szabályozni, ahogyan például Franciaországban és Belgiumban ez működik.