A marxista multikulturális rezsimek elleni harcra készülődő Templomos Lovagrend vezetőjének nevezte magát Anders Behring Breivik norvég tömeggyilkos, aki pénteken 76 embert ölt meg egy robbantással és egy szigeten lövöldözve. A 14. században felszámolt, számos legenda által övezett templomosok utódjainak címére sokan áhítoznak jótékonysági szervezetektől, hagyományőrző klubokon keresztül egy mexikói drogkartellig, egy magyar templomos rend vezetője szerint azonban a lövöldöző félreértelmezte a középkori templomosok iszlám elleni harcát.

Az európai Templomos Lovagok (Krisztus és Salamon Temploma Szegény Lovagjainak Rendje, angol rövidítésben: PCCTS) vezetőjének nevezte magát interneten közzétett nyilatkozatában a múlt pénteki norvégiai támadásokat elkövető Anders Behring Breivik. Az összesen 76 ember halálával járól támadásokat elismerő Breivik, a szerinte 2002 áprilisában Londonban újraalakított és általa "páneurópai nacionalista katonai rendnek" hívott szervezet nevében hirdetett megelőző háborút "a nyugat-európai marxista, multikulturális rezsimek" és a muszlim bevándorlók ellen.

Az alapítók között tucatnyi embert említ név nélkül, akik közül hárman nem tudtak részt venni az alapító ülésen. Szerinte két brit, egy-egy francia, német, holland, görög, orosz, norvég, szerb nemzetiségű alapító volt jelen, és távol maradt egy svéd, egy belga és egy Európában élő amerikai. Az általuk alapított rendet Európa "vezető konzervatív forradalmi mozgalmává" kívánta fejleszteni a következő évtizedekben, és vele párhuzamosan létre akart hozni egy újfajta európai nacionalizmust, amelyet "keresztes nacionalizmusnak" nevezett.

Mentorának egy (Oroszlánszívű) Richárd kódnéven szereplő brit férfit említ, akit a brit sajtóban egy szélsőjobboldali bloggerrel azonosítottak, aki Oroszlánszívű néven írt blogot. A Bedfordshire-ben élő férfi azonban tagadta, hogy kapcsolatban lett volna Breivikkel. "Ártatlan norvég gyerekeket gyilkol a kormányellenes politika nevében egy ütődött. A politikai spektrum extrém szélsőjobboldalának nincs helye a modern civilizált társadalomban" - írta egy vasárnapi bejegyzésben a férfi, aki korábban a templomos rend újbóli felvirágoztatásáról is írt. A brit rendőrség vizsgálatot indított a Breivik által említett csoport ügyében.

A szerzetesi és katonai fegyelmet ötvözték

A templomos lovagrend az első keresztes hadjárat után született meg Jeruzsálemben, amikor 1120 körül néhány keresztes lovag elhatározta, hogy életét a zarándokok védelmének szenteli - írja a rend történetéről szóló tanulmányában Stossek Balázs.A tanulmány, amelyet lovagrendekkel foglalkozó egyetemi kurzusok és a Templomos Lovagrend magyarországi szervezetének honlapja is idéz, kilenc lovagra vezeti vissza a rend alapítását: Hugues de Payns és társai e szerint "Krisztus szegény lovagjainak" nevezték magukat, és a jeruzsálemi király támogatásával Jeruzsálemben, az egykori Salamon-templom helyén telepedtek le. Lakhelyük miatt kezdték a templom lovagjainak vagy templomos lovagoknak hívni őket.

A rend a szerzetesi és katonai fegyelmet ötvözte. Stossek tanulmánya szerint a 12. század elején Nyugat-Európában, majd a század második felében Közép-Európa királyságaiban, így Magyarországon is tagokat toboroztak és birtokokat szereztek. A birtokadományok mellett rengeteg kiváltságot kaptak, II. Ince pápa 1139-ben például kivette a rendet a püspökök joghatósága alól, és felmentette őket az egyházi tized fizetése alól is. A rend látványos gyarapodásnak indult, és a 13. század második felében elérte hatalma tetőpontját.

Jól ment pénzügyileg is

A templomosok az 1200-as években Európa szinte minden országában jelen voltak, gazdagságuk a királyokéval vetekedett, vagyonukat pedig már nem csupán adományokból, hanem banki-pénzügyi szolgáltatásaikból is gyarapították - áll a tanulmányban. Kiváltságaik révén kikerültek mind a világi, mind az egyházi hatóságok felügyelete alól, birtokaik Európában és a Közel-Keleten is úgy működtek, mint egy "állam az államban". A templomosok elitjét alkotó lovagok feladata azonban továbbra is a katonáskodás, a keresztény zarándokok védelme és a muszlimok elleni küzdelem volt.

Stossek szerint a rend bukása is erre vezethető vissza, mivel a 13. század végén a keresztények végleg elvesztették a Szentföldet, és a lovagoknak létük igazolására új feladatot kellett találniuk. A német lovagok és a johanniták betegápolással is foglalkoztak, a templomosoknak azonban nem volt ilyen funkciójuk, és az előbbiekkel ellentétben saját államot sem tudtak alapítani, mert szembekerültek az egyre erősödő Francia Királysággal. A lovagrend vagyonát 1307 októberében IV. (Szép) Fülöp francia király egyetlen nap alatt lefoglalta, a templomosokat bezáratta, és a keresztény vallás meggyalázásával vádolta meg. V. Kelemen pápa néhány évvel később feloszlatta a rendet, amelynek nagymesterét máglyára küldték. A templomos birtokok nagy része az európai királyok és a többi lovagrend kezébe került.

Magyarok és maffiózók is követik őket

Az azóta az irodalomban köréjük szőtt legendák miatt - például állítólag tudomásuk volt egy titokról, amely romba dönthette volna a katolikus egyházat, jelesen, hogy Jézus gyermeket nemzett Mária Magdolnának - sokan éreztek és éreznek kísértést, hogy különböző célokat követő mozgalmaik vagy szervezeteik felvegyék a rend nevét.

A legnagyobb ilyen szervezet a BBC egy korábbi cikke szerint az Ordo Supremus Militaris Templi Hierosolymitani, amely 1804-ig vezeti vissza eredetét, de kiköti, nem tartja magát az eredeti rend közvetlen utódjának, csupán szellemiségét követi. Tagjai keresztények, de támogatóik között szívesen látnak más vallásúakat vagy ateistákat is. Az eredeti lovagokhoz hasonlóan érdekeltek a közel-keleti ügyekben: ott működő jótékonysági és a párbeszédet szorgalmazó alapítványokat is támogatnak. A brit szabadkőműves mozgalomnak is számos, magát templomosnak nevező tagja van, ők is elsősorban jótékonysággal foglalkoznak, például támogatnak egy jeruzsálemi kórházat.

A harmadik modern kori templomos rend az 1979-ben alapított, II. János Pál pápa által is méltatott Templomos Lovagrend - Krisztus Szegény Lovagjainak Rendje, amelynek magyar tagozata is van.

A templomos lovagoknak van azonban egy szó szerinti vadhajtása is. Mexikóban egy drogkartell, a korábbi La Familia Michoacanából alakult társaság nevezi magát így. A Mexikóvárostól nyugatra fekvő Michoacán államban aktív drogbanda vezetői már korábban is vallási színezetű ideológia mentén rendelték el a különböző leszámolásokat. Egy tavaly megölt főnökük, a csak "A Legőrültebbnek" becézett Nazario Moreno González állítólag saját mondásaiból és intelmeiből összeállított kis bibliát tartott magánál. A magát Michoacán Templomos Lovagjainak nevező kartell azonban nem tartja be a bibliai "ne ölj" parancsolatát, júniusban közel két tucat rivális bandatagot mészároltak le.

Már nem harcolnak muszlimok ellen

"Nem lepett meg, hogy a norvég lövöldöző a templomosok nevét használta fel, de ez csak megerősít abban, hogy harcolnunk kell a templomos név megvédéséért" - mondta az [origo]-nak Várszegi Csaba, aki egy magát szintén Templomos Lovagrendnek nevező egyházi szervezet magyarországi vezetője.  "Ma Európában vagy a világon sajnos bárki nevezheti magát templomosnak: a középkori nevet sokan használják teljesen önkényesen, és 400 éve feketítik, hiába küzdünk a tisztára mosásáért" - magyarázta. Ahogy a máltai lovagrend nevét is mintegy 30 szervezet használja a világon, úgy a templomosok neve is népszerű, de Várszegi szerint a lövöldöző nem volt tagja "hivatalos templomos rendnek".

A férfi szerint a templomos név népszerűsége egy svéd királyhoz vezethető vissza, aki szabadkőműves páholyokat alapított, és a templomosokat állította be a szabadkőművesek elődjének és példaképének.  Egy másik - magát szintén templomos lovagnak valló magyar férfi az [origo]-nak azt mondta, hogy a világon ma három nagyobb, magát templomosnak tartó ág létezik: ezek egyike a Várszegi által képviselt vallásos ág, amely a katolikus egyház védelmére esküdött fel. Egy másik, portugál ág történelmi jogfolytonosságot hirdet önmaga és a középkori lovagok között, mivel Portugáliában szerintük nem oszlott fel a rend, egy harmadik, brit ág pedig a szabadkőművesek páholyaiból alakult ki.

Várszegi szerint a katolikus hívők számára megkérdőjelezhetetlen az a pápai döntés, amely a középkorban feloszlatta a templomos lovagokat, ezért hívő ember nem beszélhet jogfolytonosságról a középkori és a mai templomosok között. 1979-ben azonban egy olasz gróf - jogfolytonosság nélkül - újraalapította a templomos rendet a régi elvek alapján, de modern szellemben - magyarázta: szerinte ezt az új rendet az egyház is támogatja, mert a legfőbb céljuk a katolikus egyház szolgálata.

A norvég lövöldöző, Breivik a magyar templomos szerint valószínűleg a középkori rend szentföldi harcait próbálhatta a saját muszlimellenes eszméivel rokonítani, pedig a mai templomosok már nem harcolnak fegyverrel muszlimok ellen.  "Tény, hogy a középkorban nagy harcosok, rettegett katonák voltak, akik a Szentföldet védték" - mondta. Ma azonban nincs semmilyen muszlimellenesség bennük, a katolikus egyházat liturgiával, imádságokkal, könyvkiadással szolgálják és védelmezik. Várszegi szerint Magyarországon mintegy 30, világszerte közel 100 tagjuk van, és családos, dolgozó emberként, napi munkájuk mellett teljesítik rendi kötelezettségeiket. Magyarországon Várszegi szervezetén kívül két másik templomos szervezet is be van jegyezve a társadalmi szervezetek nyilvántartásában, egy szombathelyi, egy veszprémi székhellyel, de Várszegi szerint velük nem is keresik a kapcsolatot.