A magyar egyházi törvény is aggasztja az amerikai külügyet

Bírált egyes magyarországi intézkedéseket, többek között az új egyházügyi törvényt az amerikai külügyminisztérium egyik tisztviselője egy washingtoni képviselőházi meghallgatáson, amelyen többek között Magyarország volt a téma. A tisztviselő szerint aggályos például az, hogy a kormányoldal nem egyeztet megfelelően az ellenzékkel és a civil szervezetekkel.

Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága Európával és Eurázsiával foglalkozó albizottságának keddi meghallgatásán több más közép- és kelet-európai ország mellett Magyarország is szerepelt a napirendi pontok között. Thomas Melia, az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkára, a Freedom House nemzetközi jogvédő szervezet volt igazgatóhelyettese beszámolójában arról beszélt, hogy jelenleg Magyarországon az alkotmányozási folyamat részeként a parlament sarkalatos törvények egész sorát fogadja el anélkül, hogy egyeztetne az ellenzékkel vagy a civil társadalom képviselőivel. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok Magyarországot partnernek tekinti, és szoros kapcsolatot ápol vele, több olyan témakör is van - például a bíróságok függetlensége és a sajtószabadság kérdése -, amely aggodalomra ad okot.

A demokratikus fejlődés nem ér véget az európai uniós tagsággal - hangzott el az albizottság meghallgatásán, ahol felidézték Hillary Clinton amerikai külügyminiszter szavait, aki júniusi budapesti látogatásán úgy fogalmazott, hogy "Magyarország barátaiként kifejezzük aggodalmunkat az igazságszolgáltatás függetlensége és a szabad sajtó iránti elkötelezettség ügyében".

Magyarország fontos tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak, a kormány azonban a kétharmados többségét arra használja, hogy az alkotmány megváltoztatásával szilárdítsa meg a hatalmát, és korlátozza a jövőbeni kormányok mozgásterét - mondta a helyettes államtitkár. A többi között példaként említette, hogy a kormány a saját embereit ültette a médiát felügyelő hatóságba, amely súlyos büntetéseket róhat ki a médiumokra, ha a híradásaik nem "kiegyensúlyozottak" vagy "sértik az emberi méltóságot".

Melia közölte, hogy arra kérik a magyar kormányt, gondolja újra a nemrég elfogadott egyházügyi törvényt, amely 14 egyházon kívül minden más vallási csoportot új regisztrációra kötelez, sértve ezzel a vallásszabadságot Magyarországon. Melia hozzátette, hogy az Egyesült Államok az elkövetkező hónapokban folytatni fogja a széleskörű párbeszédet Magyarországgal, miközben a kormány az új alkotmány megvalósításán dolgozik.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország nem szerez-e túlságosan nagy befolyást Magyarországon, Thomas Melia azt válaszolta, hogy a magyarok a szovjet megszállás óta ellenszenvet táplálnak az orosz térnyeréssel szemben. Ennek bizonyítékát látja a nemrég Budapesten felavatott Ronald Reagan szoborban is. Hozzátette, hogy véleménye szerint a magyarok tisztában vannak az ország környezetével, és az elmúlt két évtizedben mindig leváltották azt a kormányt, amellyel elégedetlenek voltak, tehát képesek maguk dönteni, ha akarnak.

A meghallgatáson, ahol a kelet-európai kisebbségek helyzete is szóba került, elhangzott, hogy a magyar soros uniós elnökség egyik kiemelkedő eredménye volt az uniós romastratégia elfogadása.