Látványos katonai erőfitogtatás vette kezdetét a héten az Egyesült Államok és Kína között, miután Kína próbaútjára bocsátotta első működőképes repülőgép-hordozó anyahajóját. A jövő nagyhatalmi erőviszonyainak átrendeződése amerikai külpolitikai elemzők szerint Kína partjainál, a Dél-kínai-tengeren fog megtörténni, és az anyahajók kulcsszerepet kaphatnak benne.

Szokatlan látogatót fogadott a héten Vietnam vezetése: 36 évvel a vietnami háború vége után az Egyesült Államok legnagyobb és legmodernebb repülőgép-hordozó anyahajója vetett horgonyt az ország déli partjainál. A mintegy ötezer tengerészt és pilótát szállító, fedélzetén 70 repülőgépnek helyet adó atommeghajtású anyahajó "diplomáciai látogatást" tett az egykori ellenségnél: a USS George Washington a hétvégén vietnami katonai vezetőket és kormánytisztviselőket fogadott a fedélzetén, nem sokkal korábban pedig az amerikai haditengerészet Vietnammal és a Fülöp-szigetekkel is közös tengeri hadgyakorlatokat tartott.

A hatalmas monstrum másodszor járt Vietnamban azóta, hogy a két ország kapcsolatai 1995-ben normalizálódtak, az időzítés pedig nem véletlen. A régió feltörekvő nagyhatalma, Kína kevesebb mint egy héttel a látogatás előtt bocsátotta próbaútra történetének első anyahajóját, amely új helyzetet és hosszú távon  új erőviszonyokat teremthet a térségben. Az új szintre lépő kínai fegyverkezést idegesen figyelik az amerikaiak ázsiai szövetségesei, az Egyesült Államok pedig sietve mutatta meg, hogy bármi fut is ki a serényen dolgozó kínai hajógyárakból, az amerikaiaknak még mindig fényesebb, modernebb és nagyobb van.

Szovjet roncsból kínai szimbólum

Kína mintegy tíz év alatt faragott működőképes anyahajót abból a félkész szovjet vázból, amelyet még 1998-ban vásárolt meg a szovjet hajógyárakat megöröklő Ukrajnától. A Szovjetunió felbomlásakor 67 százalékban elkészült hajótest közel egy évtizedig rohadt a fekete-tengeri kikötőben, és egy makaói székhelyű kínai cég azzal a fedőtörténettel szerezte meg, hogy úszó kaszinóvárost szeretne építeni belőle. A fémhulladékárban megvásárolt hajótest azonban Makaó helyett a kínai Dalian haditengerészeti kikötőjébe került, ahol sokkal grandiózusabb tervek szolgálatába állították.

Az egy évtizedes felújítás után az anyahajó a kínai tengeri befolyás új jelképévé válhat, és azt üzeni Délkelet-Ázsiának, hogy az ország nem fél erővel megtámogatni politikai céljait. A gazdasági nagyhatalom után immár katonai nagyhatalommá váló Kína ugyanis komoly vitában áll a környező kisebb országokkal a Dél-kínai-tenger hovatartozása miatt, amelyet szinte teljes egészében magának követel. A Foreign Policy amerikai külpolitikai lap elemzése szerint így ez a tengeri csatatér, az USA szövetségesei és az izmosodó Kína közötti szigetvilág lehet a 21. században esetlegesen bekövetkező, a kort meghatározó katonai konfliktus helyszíne.

Forrás: AFP
Kína első anyahajója

A délkelet-ázsiai tűzfészek Kína, Vietnam, Malajzia és a Fülöp-szigetek között terül el, ahol az utóbbi időben mindegyik környező ország rohamos fegyverkezésbe kezdett. A kínai fegyverkezés számszerűen is kimutatható: az ország 2000 óta minden évben átlag 15 százalékkal többet költött katonai kiadásokra, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan a környező országok is a sarkukra álltak: 2000 óta Indonéziában 84 százalékkal, Szingapúrban 146 százalékkal, Malajziában 722 százalékkal nőtt az import fegyverekre fordított összeg - írja a Foreign Policy. A fegyverkező országok főleg haditengerészetre és légierőre költenek, hadihajókat, tengeralattjárókat, vadászgépeket és rakétarendszereket vásárolnak, hiszen ezeknek lehet döntő szerepe az alapvetően tengeri csatatéren.

Vitatott szigetek a világpolitika új fókuszában

A Dél-kínai-tenger stratégiai fontosságú szigetvilág, a világ tengeri kereskedelmi útvonalainak csomópontja, ahol az egész Földön mozgásban lévő tengeri rakományok több mint fele áthalad. Itt szállítják Dél-Korea olajimportjának kétharmadát, Japán és Tajvan olajimportjának 60 százalékát, és a Kínába érkező nyersolaj 80 százaléka is itt megy keresztül. Ráadásul a térségben vélhetően hatalmas feltáratlan olaj- és gázmezők lapulnak, amelyek az eddig ismert olajkészletek kimerülésével párhuzamosan egyre nagyobb kincsnek számítanak majd - sorolja Robert D. Kaplan, a Foreign Policy szakértője.

A tengeren a rohamosan fejlődő délkelet-ázsiai országok már most is kutatnak olaj után, de az utóbbi hónapokban egyre gyakoribbak voltak a konfliktusok, amikor kínai hajók állítólag szabotálták a maláj vagy fülöp-szigeteki kutatók munkáját. A környező országok és Kína között egyre nagyobb a feszültség: Japán két hétig tartott fogságban egy kínai hajóskapitányt, aki vitatott hovatartozású japán vizekre hajózott, és az ügyből hatalmas diplomáciai csörte kerekedett. A Fülöp-szigetek azt állítja, hogy tavasszal féltucat alkalommal zaklatták kutató- és halászhajóit a kínaiak, ezért a térségbe küldte a 2. világháborúból maradt zászlóshajóját. Hasonló okokból Vietnam felvetette, hogy újra bevezeti a hadkötelezettséget, és éleslőszerrel tartott gyakorlatokat a térségben - írja a Time magazin.

Forrás: AFP/Rolex Dela Pena
Az egyik vitatott sziget

A konfliktusba az USA akkor belépett be, amikor tavaly Hillary Clinton külügyminiszter közölte, hogy az Egyesült Államoknak nemzeti érdeke a szabad hajózás fenntartása a Dél-kínai-tengeren. Kína agresszíven válaszolt: a délkelet-ázsiai hadgyakorlatokra válaszul szintén haditengerészeti gyakorlatokba kezdett, idén júniusban pedig egy kínai külügyminiszter-helyettes közölte, hogy a régió országai "a tűzzel játszanak", és reméli, hogy a tűz "nem terjed át az USA-ra is". Júliusban a kínai vezérkari főnök az amerikai katonai kiadásokat és a térségben folytatott felderítéseket kritizálta, az amerikai tengeri hadgyakorlatokat pedig "rosszul időzített műveleteknek értékelte". Az amerikai vezérkari főnök nem sokkal később, pekingi látogatása után közölte: nincs meggyőződve arról, hogy Kína fegyverkezése csupán védelmi jellegű. A Time magazin által idézett szingapúri Ázsia-szakértő, Ian Storey szerint a térségben a hidegháború vége óta nem volt akkora feszültség, mint az elmúlt hónapokban.

Összelopkodott csúcstechnológia

A térség egyensúlyát az boríthatja föl, hogy a nagyhatalommá váló Kína nemcsak fegyverkezik, de rohamosan modernizál is, és egymás után bukkannak fel hadseregében a legfejlettebb technológiák. A kínai hadseregben megjelenő új eszközök azt mutatják, hogy Kína tudatosan gyűjti, lopkodja össze és másolja le az amerikai és szovjet haditechnikát, és ehhez a szovjet utódállam, Ukrajna lelkesen asszisztál. A fejlett technikával Kína behozhatatlan előnyre tesznek szert a délkelet-ázsiai térség kis országaival szemben, és néhány éven belül akár már az amerikaiakkal is felveheti a versenyt.

A kínai újdonságok közül csupán egy a félkész szovjet technikából felfejlesztett anyahajó, amelyhez hasonlóról - bár több évtizedes technológián alapul - Malajzia vagy Vietnam álmodni sem merne. A szovjet haditechnikai arzenál egy részét megöröklő Ukrajna júniusban stratégiai partnernek nyilvánította Kínát, Mikola Azarov ukrán miniszterelnök a pedig arra utasította kormányát, hogy öt-tíz éves együttműködési programot dolgozzanak ki, amelyben kulcsszerepet kaphat a szovjet haditechnika átadása - írja a Russia Today orosz hírtelevízió honlapja. "Ukrajna kész szorosabbra fűzni a katonai együttműködést [Kínával]" - mondta a kormányfő a kínai vezérkari főnökkel folytatott tárgyalása után: a miniszterelnök nehéz szállítórepülők, nehéz hadihajók, légpárnás hajók, tankok és légvédelmi, valamint radarrendszerek építésében is együttműködne a kínaiakkal. Az elmúlt években a világ legnagyobb légpárnás hajóját és a Szu-33-as, anyahajókon használt szovjet vadászgépet is Ukrajnán keresztül szerezte meg Kína Oroszország nagy felháborodására.

Forrás: AFP/EyePress/Thomas Yau
Modernizálják a hadsereget

Kémkedő tudósok és begyűjtött roncsok

Az orosz mellett az amerikai technikai is megjelenik a kínai hadseregben, az elmúlt években jó néhány, az Egyesült Államokban dolgozó kutatót ítélt több évtizednyi börtönre amerikai bíróság, amiért haditechnikai titkokat adott el Kínának. Egy nyáron megjelent, a New York Times által is szemlézett amerikai könyv szerint az USA valóságos kémháborút vív Kínával: a kínai származású amerikai kutatókat ugyanis a kínai titkosszolgálat könnyedén beszervezi, hogy "szegény Kína modernizálása érdekében" segítsék az országot amerikai technológiával. "Szegény Kína megsegítése érdekében" többek között a Trident rakéták technológiáját is megszerezte a kínai titkosszolgálat.

A januárban bemutatott, egyelőre tesztelés alatt álló kínai lopakodó vadászgépet a brit Telegraph napilap szerint amerikai és orosz technikából gyúrták össze, bár a kínai hadsereg állítja, hogy teljesen saját fejlesztés. A lap szerint a J-20-as kínai gép megalkotásához egy 1999-ben Szerbia fölött lelőtt amerikai lopakodót használtak, amelyet kínai ügynökök vásároltak fel a Balkánon. Hasonló módszerekkel a gyanú szerint azóta is dolgoznak a kínaiak: a napokban az Oszama bin Laden likvidálásakor lezuhant, szupertitkos amerikai lopakodó helikopter körül robbant ki ilyen botrány, mivel az USA szerint Pakisztán megengedte kínai mérnököknek, hogy megvizsgálják és lefotózzák a helikopter roncsait. Kína ugyan tagadja, hogy bármit kezdett volna a titkos amerikai helikopterrel, az Egyesült Államok szerint azonban Pakisztán kiadta a technológiát a kínaiaknak.

Hova vezet mindez?

A Time magazin és a Foreign Policy által megszólaltatott elemzők szerint a rohamosan fejlődő és erősödő kínai hadsereg az új technológia ellenére még jó néhány évig nem jelent fenyegetést az amerikaiakra, hiszen az USA hadseregében sokkal nagyobb hagyománya van ezeknek a technológiáknak. Az USA tizenegy repülőgép-hordozóval rendelkezik, amelyeknek több évtizedes rutinjuk van a tengeri hadviselésben, miközben Kína csak most kezdi majd tanulni, hogyan kell egy vadászgépet letenni egy mozgó anyahajóra.

Forrás: AFP/KANWA NEWS
Az első kínai lopakodó: amerikai és orosz elemeket is felfedezni vélnek benne

Az elemzők szerint az első kínai anyahajó és az első, még valószínűleg korlátozott álcázó képességgel rendelkező lopakodók csak a kezdetet jelentik Kína tanulási folyamatában, ugyanakkor egyértelműen mutatják, hogy milyen babérokra tör az ország a következő évtizedekben. A kínai hadsereg szintén azt hajtogatja, hogy a hajót csupán kiképzésre és gyakorlatozásra szánja. Ez amerikai szakértők szerint azt jelezheti, hogy az ország hamarosan teljesen új, saját anyahajók gyártásába kezd, amelyeket a most elkészült anyahajónak köszönhetően már képzett legénység vár.

A tengeri hadviselés fejlesztése azért ilyen fontos Kínának, mert ha valóban a Dél-kínai-tengeren dőlnek majd el a jövő nagyhatalmi erőviszonyai, akkor hiába rendelkezik óriási szárazföldi hadsereggel. A Foreign Policy szerint a 21. század nagy konfliktusai teljesen mások lesznek, mint a 20. században voltak, ahol európai hadszíntéren, szárazföldi csapatok között dőlt el a világ sorsa. A Dél-kínai-tenger konfliktusainak egészen más arca lesz, a lakatlan szigetek között nem morális értékek vezérlik majd a flottákat, nem népirtók ellen vagy civil városokat bombázó hadosztályokkal szemben kell majd helytállni. A tengeren egyedül a haditechnika és a felkészültség számít majd.

Forrás: AFP
Kína az egész tengert akarja (pirossal jelölt terület), a többi ország csak egy-egy részt