Óvatoskodva nyúlnak Orbán adósságfegyveréhez külföldön

Orbán Viktor miniszterelnök, Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár az EU kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóján, adósságplafon, válság
Vágólapra másolva!
Valami hasonló eszközzel rántanák ki az eurózónát a válságból a franciák és a németek, mint amit Orbán Viktor is bevetett az "adósság elleni háborújában". A két nagy uniós tagállam azt akarja, hogy minden euróövezeti ország írjon bele az alkotmányába egy adósságplafont. Magyarországon ez könnyen ment a kétharmados többséggel, azonban több eurótagállamban is megvalósíthatatlannak tűnik az ötlet.
Vágólapra másolva!

Megosztja az uniós tagállamokat az a francia-német javaslat, amely szerint minden tagországnak az alkotmányában kellene rögzítenie egy adósságplafont. Az új magyar alkotmányban is szereplő intézkedést több európai ország pénzügyminisztere is szkeptikusan fogadta, szakértők szerint kérdéses, hogy az országok mennyire vennék komolyan az államháztartási hiány törvényi úton való szabályozását.

Szigorú megtakarítási lépésekre szeretné rávenni az euróövezet tagjait Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök az euróválságból való kilábalás érdekében. Az Európai Unió két legbefolyásosabb országának vezetője keddi rendkívüli csúcsértekezletük után jelentették be, kezdeményezni fogják többek között azt, hogy a tagállamok alkotmányukban állapítsanak meg egy adósságplafont. Ez azt jelenti, hogy hasonló szabályt akarnak bevezetni, mint ami szerepel a januárban életbe lépő új magyar alaptörvényben is.

"Egyértelművé kell tennünk, hogy az államháztartási fegyelem nem a napi politikai érdekektől függ" - mondta Merkel. Sarkozy hozzátette, hogy az adósságplafont legkésőbb 2012 nyaráig minden alkotmányba bele kellene foglalni. Az európai adósságkorlát ötletét azóta több politikus is bírálta, köztük a francia ellenzék, Németországban ugyanakkor már 2009 óta tiltja az alkotmány újabb hitelek felvételét.

Magyarországon januártól érvényes az adósságplafon

Az áprilisban elfogadott és januárban életbe lépő új magyar alaptörvény egyik legnagyobb újdonsága az adósságplafon bevezetése. Az alaptörvény kimondja: "Az országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely nem eredményezi az államadósság mértékének növekedését". A tervezet a nemzeti össztermék (GDP) 50 százalékában határozza meg az államadósság legmagasabb szintjét (jelenleg ennél jóval magasabb, ezért a kormány egyik legfőbb céljának a csökkentését nevezte meg).

Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

"Az új alkotmányban fékeknek és ellensúlyoknak kellene szerepelniük, amelyek kijelölik a hiány és az adósság határait" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök még januárban egy sajtótájékoztatón. Az új szabályozás szerint amíg az adósság nem csökken a kívánatos szintre, addig az országgyűlésnek csak olyan költségvetést szabad elfogadnia, amelynek az alapján csökken az államadósság. Ettől csak két esetben lehet eltérni: az úgynevezett különleges jogrend esetén (vagyis szükségállapot, rendkívüli állapot vagy háború idején), vagy "a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén".

Kemény csata lesz

Magyarországon tehát már hamarosan életbe lép az adósságplafonról szóló szabály, viszont kérdéses, mi lesz a sorsa Sarkozy és Merkel javaslatának. Németországban ugyan áttörésként ünnepelték a kormánypártok a tervet, de a német szövetségi gyűlés már 2009-ben elfogadta a saját adósságplafonját, amely szerint Németország 2020-ig nem vehet fel újabb hitelt. A keddi német-francia ötletet az Európai Bizottság is pozitívan fogadta, Jose Manuel Barroso bizottsági elnök szerint az alkotmányok módosítása melletti politikai elkötelezettség erősítheti a hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságot.

A tagországok azonban visszafogottabban reagálták a hírre. "Nem hoz lázba az, hogy akármi is bele legyen írva az alkotmányba" - reagált például a finn pénzügyminiszter, de az osztrák kollégája szerint is "messze-messze" van még a megegyezés. A Spiegel német lap szerint látható, hogy kemény csata lesz átvinni az adósságplafon ötletét a nemzeti parlamenteken, de Merkel és Sarkozy abban bízhat, hogy a pénzpiacok nyomására csökken majd a tagállamok ellenállása.

Egy, az újságnak nyilatkozó szakértő szerint az adósságplafonok 2012-ig történő bevezetése "nagyon ambiciózus", viszont egy nemzeti szinten rögzített adósságkorlát fegyelmező hatással lenne az államháztartási hiányra. A Spiegel szerint azonban így is felmerül az a kérdés, hogy mennyire fogják a kormányok komolyan venni a törvényi előírásokat.

Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

"Az adósságplafon a mostani körülmények között csak szimbolikus" - nyilatkozta a Spiegelnek a hamburgi világgazdasági intézet igazgatója, Thomas Straubhaar. Szerinte a tagállamok elfogadhatják a francia-német tervet, de "egyik sem fogja tartani magát hozzá". Hozzátette, hogy az uniós tagállamok már előírták maguknak a kiegyensúlyozott államháztartást a maastrichti szerződésben, és szerinte az elsők, akik ezt nem tartották be, Franciaország és Németország voltak. "Az államok mindig a különleges helyzetekre fogják az adósságcsinálást" - tette hozzá.

Gondolkodnak róla az amerikaiak is

A költségvetés kiegyensúlyozásáról szóló alkotmánykiegészítés téma az Egyesült Államokban is, ahol a törvényhozásban erős pozíciókkal rendelkező republikánusok - köztük is elsősorban a konzervatív szárnyhoz tartozók - szeretnének egy ilyen módosítást elfogadtatni. A kiegészítés előírná a szövetségi kormánynak, hogy csak annyit költsön, amennyit adóban beszed, és emellett kikötné azt is, hogy a kormányzati kiadások a mindenkori GDP legfeljebb 19,9 százalékát tehetnék ki. A republikánusok szeretnék azt is, hogy az adóemeléseket a jövőben csak minősített többséggel fogadhassa el a törvényhozás.

A javaslat támogatóinak érvelése egyezik azzal, amivel Európában is szorgalmazzák a költségvetési egyensúly rögzítését az alkotmányban. Az Egyesült Államok költségvetési hiánya és adóssága hatalmasra duzzadt az elmúlt évtizedben, és a konzervatív republikánusok többek között ezzel az eszközzel akarnak javítani a helyzeten. A demokraták ugyanakkor ellenzik a változtatást, és a republikánusok közül sem ért vele egyet mindenki. A javaslat bírálói azzal érvelnek, hogy az alkotmánykiegészítés túl szorosan kötné meg a kormányzat kezét, és így nem lenne képes reagálni a hirtelen válsághelyzetekre.

Maga az ötlet nem új, az amerikai törvényhozás 1956-ban foglalkozott vele először. Később többször szavaztak is róla, de egyszer sem kapta meg a szükséges támogatást. Most sem tűnik esélyesnek az elfogadása, az alkotmány kiegészítéséhez ugyanis legalább kétharmados támogatás kell a képviselőházban és a szenátusban is, és emellett még az államok háromnegyedének is ratifikálnia kell a kiegészítést. Egyetlen politikai erő számára így szinte lehetetlen ennek elfogadása a másik legalább részleges támogatása nélkül.


Sarkozy a saját ellenzékével hadakozik

Nicolas Sarkozy francia elnöknek is gondot jelenthet az adósságplafon rögzítése a francia alkotmányban. Németországban meggyőző fölénnyel szavazták meg 2009-ben az akkor még nagykoalíciós kormánypártok a kétharmados többséget igénylő alkotmánymódosítást, Sarkozy azonban nem tud felsorakoztatni ennyi képviselőt maga mögé ahhoz, hogy meglegyen a francia alkotmány módosításához szükséges többsége.

Az ellenzék legnagyobb erejét jelentő szocialisták egyik befolyásos politikusa, Francois Hollande a Reutersnek azt nyilatkozta, nem tudja elképzelni, hogy lenne olyan szocialista, aki a Sarkozy által "aranyszabálynak" nevezett adósságplafont megszavazná. A francia-német adósságplafon-ötlet azonban a nyolc hónap múlva esedékes francia elnökválasztási kampányában is fontos szerepet játszhat. A szocialisták ugyan kampányuk egyik fő témájaként tűzték ki a hiánycsökkentési intézkedéseket, de hónapok óta ellenzik Sarkozy alkotmánymódosítási tervét, amellyel bevezetné az adósságplafont.