Obszcén szövegeket idéztek egy színdarabból a verespataki unitárius templomban a Szénafesztiválon, ami ellen a helyi cianidos aranybánya megnyitását szorgalmazó céghez köthető kulturális egyesület közleményben tiltakozott. A Szénafesztivált szervező környezetvédő egyesület szerint félreértés történt, vezetőjük politikai támadást sejt a közlemény hátterében.

A pornográfiának nincs helye a templomban! - ezzel a címmel adott ki közleményt a hétvégén a verespataki aranykitermelést támogató Abrudbányai Magyar Kulturális Egyesület. A tiltakozás szerzői szerint az augusztus 12-e és 19-e között tartott Szénafesztiválon olyan színdarabot mutattak be, amely sérti a helyi unitárius közösség vallási érzékenységét. A közleményről az Új magyar szó romániai hírportál számolt be hétfőn.

Az estet szervező Zöld Erdély Egyesület elnöke, Kovács Zoltán Csongor elismerte, hogy valóban félreértés volt az előadást illetően. Az unitárius templomban a tervekkel ellentétben nem a Kolozsvári Állami Magyar Színház által 2010-ben bemutatott Verespatak: fizikai és politikai vonalon című darabját adták elő, csupán ötven ott élő ember vallomásából készült dokumentumdráma létrejöttéről folyt nyilvános beszélgetés. Kovács Zoltán Csongor elmondta, az esten felolvasást tartottak a szövegből. A beszámolókból az nem derül ki, hogy milyen kifejezések hangzottak el, és hogy azok konkrétan összefüggésben vannak-e a bányával.

A környezetvédő egyesület vezetője szerint azért tartották az unitárius templomban a beszélgetést, mert Verespatakon nem adják bérbe a köztereket a Szénafesztivál számára. Kovács elmondta, politikai szándékot sejt az abrudbányai kulturális egyesület reakciója, mert az egyesület a verespataki aranybánya megnyitásáért küzdő vállalat (Rosia Montana Gold Corporation) támogatását élvezi, míg a Szénafesztivál szervezői a tervezett cianidos aranykitermelés ellen szólalnak fel.

A magyar kormány elutasítja az aranybányát

A magyar kormány augusztus eleji döntése szerint teljesen elutasítja a cianidos aranykitermelést. A határokon átnyúló szennyezési kockázatok miatt Romániának kötelessége kikérni a környező országok álláspontját is az úgynevezett Espoo-i egyezmény keretében, de ez valójában Bukarestet nem kötelezi semmire a tudomásulvételen kívül.

A magyar elutasítást "elvi döntésként" értékeli Borbély László, a román kormány környezetvédelmi minisztere, pedig a magyar fél részére már 2006-2007-ben több ezer oldalnyi dokumentációt adtak át a projektről; és azzal magyarázza, hogy az országgyűlés 2009 decemberében betiltotta a cianidos bányászatot Magyarországon. A verespataki bánya ügyéről itt olvashat bővebben.