Irakban nevelkedett nyelvtanárt küld a kormány Óceánia meghódítására

Új főnökét már a Széll Kálmán Alapítványból ismerhette, a brit kultúrát pedig Bahreinben is terjesztette Magyarország új ausztráliai nagykövete, aki hamarosan az óceániai szigetországokba is ellátogat, hogy felvegye velük a diplomáciai kapcsolatot. A szerdán nagykövetté kinevezett Sikó Anna lehet az egyik fontos bástyája a kormány által meghirdetett új magyar külpolitikának, amely már a világ másik végét is komolyan veszi.

Egy nyelviskola két évtized után leköszönő igazgatója lesz az az új magyar nagykövet, aki a következő négy évben kiépítheti és megszilárdíthatja Magyarország kapcsolatait a Föld túloldalán található óceániai szigetországokkal. Az ötvenéves nyelvtanár, Sikó Anna szerdán kapta meg megbízólevelét Schmitt Pál köztársasági elnöktől arra, hogy szeptembertől Magyarország canberrai nagyköveteként képviselje Budapestet Ausztráliában és Új-Zélandon. Ez a tisztség egyben azt is jelenti, hogy négy éven belül négy további óceániai országban, egzotikus szigeteken kell tiszteletét tennie, hogy nagyköveti szintű kapcsolatot létesítsen velük.

A magyar kormány március végén döntött arról, hogy diplomáciai kapcsolatot létesít azzal a 11 óceániai országgal, amellyel eddig semmilyen kapcsolata nem volt Magyarországnak. Augusztus 18-án a Magyar Közlönyben megjelent Schmitt Pál köztársasági elnöki határozata is, amely elrendelte a kapcsolatfelvételt Szamoával, Kiribatival, Palauval, Nauruval, Vanuatuval, Tuvaluval, Tongával, a Marshall-szigetekkel, a Salamon-szigetekkel, Mikronéziával és Pápua Új-Guineával. Mind a kormányhatározat, mind az elnöki határozat "nagyköveti szintű kapcsolatok létesítéséről" rendelkezett a szigetországokban.

A Külügyminisztérium már hónapokkal ezelőtt nyilvánvalóvá tette, hogy a terv nem jelenti új nagykövetségek nyitását a felsorolt szigetországokban, szó sincs új vanuatui vagy naurui nagykövet kinevezéséről. A diplomáciai lépés gesztusértékű, és a kormány azzal indokolja, hogy Magyarország szeretne az ENSZ összes tagállamával kapcsolatban állni. Az új képviselettel járó költségeket úgy minimalizálnák, hogy a térségben dolgozó ausztráliai nagykövetet akkreditálják a szigetekre is. A nagyköveti szintű kapcsolat létrehozásához az új canberrai nagykövetnek legalább egyszer el kell majd látogatnia a szigetekre, ahol nagyköveti megbízólevelét átadja az országok államfőinek (a kapcsolatfelvételről és annak okairól itt és itt olvashat bővebben).

A Külügyminisztérium az [origo] kérdésére közölte, hogy Sikó Anna nem fogja beutazni az egész óceániai térséget. A tárca ugyanis végül úgy döntött, hogy a felsorolt 11 országból csak háromba akkreditál nagykövetet, a többinél nagyköveti szintű kapcsolatok helyett megelégszik a kapcsolatfelvétel egyszerűbb és költséghatékonyabb formájával. Nyolc országgal a kapcsolatfelvétel a New York-i magyar ENSZ-képviselet irodájában zajlik, és abból áll, hogy a magyar ENSZ-nagykövet jegyzéket cserél kollégáival egymás kölcsönös elismeréséről. A canberrai nagykövet a rendeletben felsorolt országok közül Tongára, Szamoára és Pápua-Új-Guineára, valamint a rendeletben nem említett Fidzsi-szigetekre utazik majd megbízólevéllel, hogy nagykövetként akkreditálja magát. (Az óceániai szigetországokról és a velük folytatott magyar kereskedelemről itt olvashat.)

A csendes-óceáni országok elhelyezkedése

Közel-keleti tapasztalatokkal a polinéz szigetekre

A Külügyminisztérium a Blikk szerint azért Sikó Annát kérte fel erre a munkára, mert "tapasztalt, és ismeri a területet". Az [origo] szerette volna megkérdezni Sikót, hogy pontosan milyen élmények és tapasztalatok kötik Ausztráliához és Óceániához, de megkeresésünkre nem válaszolt. A Külügyminisztérium sajtófőosztályán pedig azt mondták, hogy közös megegyezés alapján az új nagykövet addig nem nyilatkozik, amíg át nem adta ausztráliai megbízólevelét Canberrában.

Sikó interneten fellelhető életrajza alapján valóban rendelkezik nemzetközi tapasztalatokkal, de azok inkább kötik Nagy-Britanniához és a Közel-Kelethez, mint a Csendes-óceán térségéhez. Az új nagykövet fiatalkorát a Who is Who Magyarországon adatai szerint Irakban, Bagdadban töltötte: már középiskolás tanulmányainak egy részét is a bagdadi Nemzetközi Gyermekközpontban végezte, 1979 és 1980 között pedig a bagdadi egyetem angol-francia szakán tanult. Diplomáját végül mégis Budapesten, az ELTE bölcsészkarán szerezte, ahol angol- és franciatanári végzettséget szerzett.

Néhány év hazai nyelvtanítás után 1991-ben visszatért a Közel-Keletre, és két évig Bahrein fővárosában, Manámában dolgozott a British Council angoltanáraként. Hazatérése után lett az International House nyelviskola ügyvezető igazgatója, és fokozatosan egyre magasabb tisztségeket kapott a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamaránál is. Az életrajz szerint 2000-től egy ideig a kamara elnöke volt.

Titokban gondolkodott a jövőről Martonyi oldalán

Sikó az elmúlt években főleg nyelvoktatási ügyekben nyilatkozott a sajtónak, az International House nyelviskola ügyvezető igazgatójaként több interjú jelent meg vele arról, hogyan érdemes nyelvet tanulni, és hogyan hatnak a növekedő közterhek a nyelvtanárok foglalkoztatására. Nyelviskolája az utóbbi években meglehetősen nagy forgalmat bonyolított, az Opten céginformációs adatbázis szerint éves árbevétele 2009-ban 469 millió forint volt.

Idén tavasszal megmutatta, hogy a politika sem áll távol tőle: a korábban szinte ismeretlen Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumi tagjaként lépett színre. Az alapítvány azután került a figyelem középpontjába, hogy vezető kormánytagok kétszer is ennek a rendezvényén jelentettek be fontos gazdasági intézkedéseket, Orbán Viktor miniszterelnök pedig személyesen is köszönetet mondott nekik, amiért az elmúlt években "szellemi hátországot adtak" a Fidesznek. Sikó Anna a Szeged Ma hírportálnak adott interjúban azt mondta, hogy az alapítvány "a közjóhoz kíván hozzájárulni azzal, hogy lehetőséget teremt az együttgondolkodásra". Az alapítvány tagjai a nagykövet szerint részt vettek a Széll Kálmán-terv kidolgozásában is, de továbbra is igyekszik a háttérben maradni: találkozóinak csak egy kis része nyilvános.

A Fidesz-kormány hatalomra kerülése óta az alapítvány több vezetője kapott fontos kormányzati pozíciót, innen került ki például a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára, a Malév új felügyelőbizottsági elnöke és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatási helyettes államtitkára. Az alapítvány tagjai közül nem Sikó Anna az első, aki nagyköveti posztot kap: Csák Jánost, az alapítvány elnökét már korábban londoni nagykövetté nevezték ki. Sikó az alapítvány szegedi szervezetéből ismerhette új főnökét, Martonyi János külügyminisztert is, aki - mint Sikó fogalmazott - kuratóriumi tagként "az alapítvány szegedi folytonosságát fémjelezte". (A Széll Kálmán Alapítványról itt olvashat bővebben). Az [origo] megkereste a Külügyminisztériumot, hogy megtudja, pontosan milyen kapcsolata volt Sikó Annának az alapítványban Martonyi Jánossal, de egyelőre nem kaptunk választ.

Az ablakokat nyitó Magyarország bástyája lesz

Canberrai nagykövetként Sikó Anna nem csupán azért lesz felelős, hogy négy új országot bekapcsoljon a magyar diplomácia vérkeringésébe. A kormány ugyanis új hangsúlyt akar adni az Európán kívüli országokkal fenntartott kapcsolatoknak. "Véget vetünk annak, hogy a magyar külpolitika beszorult az európai ügyekbe" - mondta csütörtökön egy sajtóbeszélgetésen Hóvári János, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára.

Sikó Anna átveszi a megbízólevelét a canberrai nagykövetség élére Schmitt Pál köztársasági elnöktől

A nyitás Hóvári szerint azért fontos, mert az elmúlt két évtizedben átalakult a világ, és a külpolitika immár globális kihívásokkal kénytelen foglalkozni. Ilyen például a biztonság, az élelmiszerbiztonság, a járványok vagy a klímaváltozás elleni küzdelem: ezekben az ügyekben nem számít, hogy a partnerország a Föld másik oldalán van, attól még ugyanúgy együtt lehet működni vele.

A nyitás egyik fontos oka ugyanakkor tagadhatatlanul Magyarország ENSZ-BT kampánya, az októberi választáson ugyanis a kormány szeretne bekerülni a világszervezet Biztonsági Tanácsának nem állandó helyére. Ehhez meg kell győzni a 193 ENSZ-tagállam kétharmadát, hogy Magyarország pályázatát támogassák a konkurens Szlovéniával és Azerbajdzsánnal szemben. Az elmúlt évben a Külügyminisztérium szerint a magyar diplomácia keményen dolgozott és kampányolt a karibi, afrikai és óceániai térségben is, hogy támogatókat szerezzen, ez az erőfeszítés pedig hosszú távra is kitárja és megerősíti a magyar külpolitikai kapcsolatrendszert az eddig ismeretlen országokban is.