A pápa ellen indul a Dalai Láma legkeményebb ellenfele

2011.08.31. 18:06

Új állomáshelyre helyezték át az egyik legkeményebb kínai pártvezetőt, a 2008-as tibeti zavargásokat kemény kézzel leverő Csang Csing-Lít. Csang évekig hadakozott az általa hazaáruló ördögnek tartott Dalai Lámával, most pedig Kína egyik olyan tartományába kerül, ahol több millió, az állami fennhatóságot nem igazán tűrő katolikus él.

"Tibet fölött az ég már sosem fog megváltozni, és a vörös zászló az öt csillaggal örökké magasan lobog rajta" - mondta a Kínai Kommunista Párt (CPC) tibeti párttitkára, amikor 2008-ban átvette a Peking felé tartó olimpiai lángot. Ha valakinek a szájából meggyőzően hangzott ez a mondat, az ő volt: Csang Csing-Lí (Zhang Qingli) ekkor már két éve vezette Tibetet, és mindent meg is tett a tartomány autonomiájáért vagy elszakadásáért küzdő mozgalmak elfojtásáért. Úgy tűnik, munkáját jól végezte, a pártvezetés ugyanis a hétvégén új, a tibetihez hasonlóan konfliktusos feladattal bízta meg.

A 60 éves, kemény kezű pártfunkcionárius a tibeti buddhista őslakosok 2008-as forrongásainak leverése után most a Pekinggel szomszédos Hopej tartomány pártszervezetének élére kerül. Itt a buddhisták után várhatóan egy másik vallási közösséget, a római katolikusokat kell megzaboláznia, mivel egyre nagyobb a feszültség a kommunista vezetés és a Vatikán felé kacsintgató keresztény hívek között.

Műtrágyagyárból a lázongó végekre

Csang Csing-Lí igazi profinak számít a vallási mozgalmak letörésében, felsővezetőként több mint egy évtizede vallási kisebbségek által lakott területeken próbál rendet tartani. Huszonkét évesen már a kommunista párt tagja volt, és bár első munkahelye még egy műtrágyagyár volt, hamar felívelt politikai pályafutása. Előbb városi, majd tartományi tisztségeket töltött be, a kommunista párt ifjúsági szervezetében pedig valószínűleg már együtt dolgozott Hu Csin-taóval, Kína jelenlegi államfőjével. Egy polgármester-helyettesi és egy propagandaügyi igazgatói tisztség után 1999-ben az Ujgur Autonóm Terület felsővezetésébe került.

A Kína fejletlen észak-nyugati részén található hatalmas tartományban Csing-Lí a legjobbaktól tanulhatta meg, hogyan kell kordában tartani a lázadozó kisebbségeket. A tartományt ekkor a keményvonalas Wang Lequan párttitkár vezette, aki a Times című brit lap szerint személyesen dolgozta ki a helyi muszlimok elnyomásának módszereit. A tartományban őslakos muszlim ujgurokat a lap szerint koncepciós perekkel és kivégzésekkel félemlítette meg, miközben han nemzetiségű kínai telepesek millióit hívta be az autonóm tartományba, és megkezdte a természeti kincsek gyors kitermelését. Csing-Li ennek a tartományi vezetőnek a jobbkeze, párttitkár-helyettese volt 2002-től egészen 2005-ig, majd a Times szerint innen nevezték ki Tibet élére "hűsége jutalmául".

Hogy mekkora hatalma van jelenleg, arról megoszlatnak a vélemények, de mindenképpen árulkodó, hogy Tibetben közel hat éven át dolgozhatott az ujgurok között tanult, agresszív politikával. A Tibet Post című, angol nyelvű tibeti lap szerint a tibeti párttitkári tisztséget Kínában a legmagasabb pártvezetői tisztségek alkalmassági próbájának tekintik: Hu Csin-tao elnök maga is tibeti pártvezér volt 1988 és 1992 között.

Minden ellenállóra lesújtott

Csang Csing-Lí Tibetben mindent elkövetett, hogy kiállja a próbát, a Németországban működő tibeti jogvédő szervezet, a Tibet Initiative Deutschland szerint azonban a tibetiek az ő irányítása alatt szenvedtek a legtöbbet 1989 óta. A Times szerint felgyorsította a tibeti kultúra és vallás elleni akciókat, rengeteg han nemzetiségű kínai telepest terelt Tibetbe, és megkezdte Tibet hatalmas ásványkincs-készletének kitermelését. A China Daily című kínai napilap szerint még idén augusztusban is azt sürgette, hogy további forrásokat fordítsanak az ásványkincsek feltárására, mert a hatalmas készleteket nem szabad kihasználatlanul hagyni, a brit Independent pedig azt írja, hogy kemény módszerei miatt csak "Tibet bulldogjaként" emlegették.

Nyilatkozatai szerint elkötelezett volt Tibet gazdasági fellendítése és stabilitása mellett, de a kínai uralmat megkérdőjelező szeparatistákra keményen lesújtott. Egy, a német Spiegelnek adott interjúban azt mondta, hogy "aki nem szereti a hazáját, az nem is számít emberi lénynek", majd hozzátette, hogy a tibetiek hazája Kína, mivel Tibet Kína elválaszthatatlan része. A politikus még a tibeti buddhista kolostorokba is bevitte a kínai propagandát kötelező "hazafias nevelés" formájában.

Forrás: AFP
Vasököllel csaptak le a forrongókra Lhasszában

Miközben korlátozta a buddhista szertartásokat és a tibeti emigránsokkal való kapcsolattartást, folyamatos kampányt folytatott a Dalai Láma ellen. "Meg kell erősítenünk a templomokban a honismereti oktatást, hogy leleplezzük a láma reakciós politikáját és a Dalai-klikk vallásos képmutatását" - mondta egy 2007-es pártrendezvényen Tibet fővárosában, Lhasszában, hozzátéve: "A Dalai Láma álma sose válik valóra, az ország folyói és hegyei pedig vörösek maradnak".

Egy évvel később, amikor a pekingi olimpia évében rég nem látott forrongások kezdődtek, az ő vezetésével törték le a tibeti tüntetéseket a kínai hatóságok. A Voice of America hírszolgálat szerint a rendőrök könnygázzal és marhaösztökékkel verték szét a tüntetőket, majd kemény megtorlásokat hajtottak végre a lázongók között. A zavargások miatt 2008 márciusában a kínai pártvezér éles és emlékezetes kirohanásokat intézett a Dalai Láma ellen, szörnyetegnek, kétszínű, szakadár főnöknek nevezte. "A Dalai Láma egy farkas, aki szerzetesek ruhájába bújt, egy ördög, akinek az arca emberi, de a szíve egy szörnyetegé" - mondta.

"Tűzzel-vassal, vérrel vívunk élet-halál harcot a Dalai-klikk ellen" - nyilatkozta a forrongások idején, hozzátéve, hogy Tibet stabilitásán múlik egész Kína stabilitása. A nyugtalanság letörésére semmilyen módszertől nem riadt vissza: a Pekingben tanuló tibeti diákokkal például politikai nyilatkozatot íratott alá, amelyben azoknak nyilvánosan meg kellett tagadniuk a lámát. Tibetben minden köztisztviselőt eltiltott a vallási szertartásoktól, közben pedig azt hangoztatta, hogy "a Kínai Kommunista Párt apaként gondoskodik a tibeti népről, a tibetiek számára pedig a párt Központi Bizottsága a valódi Buddha".

Villongás a Vatikánnal

Ez a harcosság most könnyen a kínai katolikusokra zúdulhat rá, Csang Csing-Lí új állomáshelyén ugyanis, a legtöbb külföldi lap szerint ők jelentik a szálkát a kommunista vezetés szemében. Kínában a Reuters hírügynökség adatai szerint 8-12 millió római katolikus él, ezeknek a hívőknek pedig közel egynegyede lakik a 70 millió lakosú kelet-kínai Hopej-tartományban. A tartományban a közelmúltban komoly konfliktusok kerültek felszínre, mivel a kommunista párt igyekszik átvenni a Vatikántól az egyház feletti irányítást, de a katolikusok, akár a törvényeket megkerülve is igyekeznek kibújni a kommunista vezetés ellenőrzése alól.

Forrás: AFP
A tibeti buddhisták után a kelet-kínai katolikusokat bízzák Csing-líre

A konfliktus alapja, hogy Kína minden katolikus számára előírta, lépjenek be a Kínai Katolikus Hazafias Szövetségbe. Ennek a kormányzati ellenőrzés alatt álló szervezetnek jelenleg mintegy 5 millió tagja van, és azzal igyekszik befolyását kiterjeszteni, hogy a Vatikán hozzájárulása nélkül nevez ki püspököket. Ez nyílt támadás a Vatikán hatalmával szemben, amit már a pápa is szóvá tett: júliusban XVI. Benedek élesen kritizált egy nélküle kinevezett püspököt, majd ki is közösítette az egyházból. A pápa közölte: Helyteleníti azokat a módszereket, ahogy a kínai hatóságok kezelik a kínai katolikusokat, akik hűek akarnak maradni a Vatikánhoz - írta a Reuters.

A Vatikán szerint Kínában jelenleg mintegy 8 millió katolikus hívő gyakorolja vallását a kormány által el nem ismert, illegális egyházi szervezetben - írja a brit Independent. Ellenük az elmúlt években többször felléptek a hatóságok: a Voice of America szerint a rendőrök több "házi templomot" megrohamoztak, és több tucat papot vettek őrizetbe. Tavaly mintegy 100 katolikus pap tüntetett egy, a Vatikán jóváhagyása nélkül kinevezett vezető ellen, az Amerikában székelő Cardinal Kung Alapítvány szerint pedig legalább 25 "alvilági püspök" van börtönben, házi őrizetben vagy folyamatos megfigyelés alatt. Az alapítvány szerint közülük 8 börtönben ül, mindannyiuk Hopej-tartományban szolgált korábban.

A pápa tavaly karácsonyi beszédében is elítélte az "alvilági" kínai katolikusok elleni támadásokat, a Vatikán és Kína közti kapcsolatokat pedig  tovább rontja, hogy a Vatikán elismeri Tajvan függetlenségét, ami sérti a kínai politika megítélését, amely szerint a sziget Kína része. Ebben a helyzetben XVI. Benedek pápa hiába kérte párbeszédre és megbékélésre a feleket.

Egyelőre nem tudni, hogy mit kezd majd a konfliktussal a feszült helyzetbe belecsöppenő tibeti párttitkár, a Spiegelnek adott 2006-os interjúban azonban arról beszélt, hogy "a vallás egy történelmi jelenség, ami még sokáig létezni fog". Miközben azt hajtogatta, hogy Kínában vallásszabadság van, egyértelművé tette, hogy "a vallás nem működhet a törvényekkel szemben, és nem akadályozhatja az igazságszolgáltatást, az oktatást, a termelést és a munkát". "Elsősorban vallásszabadság van. Másodsorban a vallási közösségeknek maguknak kell döntéseket hozni, nem befolyásolhatják őket külföldről. Harmadrészt a törvények szerint kell működniük, és végül, meg fogjuk mutatni nekik, hogy hogyan integrálódjanak a szocialista társadalomba" - nyilatkozta.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK