Nem hisznek az amerikaiak Obama gazdaságpolitikájában

2011.09.06. 22:55

Bő egy évvel az elnökválasztás előtt új mélységbe zuhant Barack Obama amerikai elnök kormányának megítélése. A kormány gazdaságpolitikájáról kétszer annyian vélik úgy, hogy ront a helyzeten, mint javít, közben pedig az egyik republikánus elnökjelölt ambiciózus gazdasági programmal állt elő.

Jelentősen romlott az Obama-kormányzat gazdasági teljesítményének megítélése az Egyesült Államokban a Washington Post és az ABC News közös felmérése szerint. A megkérdezettek 43 százaléka mondta, hogy a kormányzat összességében jól teljesít, ami a ciklusban mért leggyengébb adat, miközben 53 százalék mondta, hogy rosszul, ami a legmagasabb mértékű elutasítást jelenti Obama megválasztása óta.

Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államokban általában milyen irányba mennek a dolgok, 20 százalék válaszolt úgy, hogy jó, 77 százalék úgy, hogy rossz irányba. Ennél rosszabb adat legutóbb 2009 januárjában volt.

A felmérés szerint Obama gazdasági programjára 17 százalék mondta, hogy javít a helyzeten, 34 százalék azt, hogy ront, 47 százalék pedig, hogy nem változtat (2 százalék nem válaszolt).

A Washington Post szerint augusztusban nem lett több munkahely, miközben a munkanélküliség 9,1 százalékra emelkedett. Az Egyesült Államokban jövő ősszel tartanak elnökválasztást, amelyen Barack Obama elnök újra indul, de a közvélemény-kutatási adatok rossz esélyeket jeleznek. A lap szerint a ciklus közben népszerűtlenné váló, de aztán újra választást nyerő Ronald Reagen és Bill Clinton is végig 50 százalék fölött tudta tartani a kormányzati teljesítmény jó megítélését.

Az elnökválasztási kampányban az egyik republikánus induló, Mitt Romney kedden bemutatta gazdasági programját, amellyel állítása szerint négy év alatt 11,5 millió munkahely teremthető, 5,9 százalékra szorítható a munkanélküliség és 4 százalékosra növelhető a gazdasági növekedés. A program a "Hinni Amerikában" nevet kapta.

Romney 59 pontból álló, 160 oldalas tervet mutatott be, amelyből tíz pontot rögtön hivatalba lépése után megvalósítana. Ezek között van a társasági adó 35-ről 25 százalékra csökkentése, szabadkereskedelmi egyezmény Kolumbiával, Panamával és Dél-Koreával, a munkaerőképzés átalakítása, a nem biztonságra fordított kiadások 5 százalékkal való csökkentése. A republikánus politikus eltörölné az Obama-kormány lépéseit, így például az egészségügyi reformot, amely kibővítette a biztosítottak körét.