WikiLeaks: Belső ember fecsegte ki az afganisztáni magyar terveket

2011.09.11. 18:39

A kormány tudta nélkül adta ki az Egyesült Államoknak Magyarország afganisztáni terveit egy minisztériumi tisztviselő - derül ki egy a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai jelentésből. A Bajnai Gordonnak szánt háttéranyag számszerűen tartalmazta a magyar csapatbővítést, és olyan magyar lehetőségeket is vázolt, amelyeket korábban nem vállalt a magyar kormány az amerikaiak előtt.

A magyar Honvédelmi Minisztérium tudta nélkül került amerikai kézbe egy olyan katonai háttéranyag, amely Magyarország afganisztáni szerepvállalásának részletes terveit tartalmazta - derül ki egy 2009. decemberi titkos dokumentumból. A WikiLeaks által kiszivárogtatott, az USA budapesti nagykövetsége által írt jelentés arról számol be, hogy egy vezető beosztásban lévő, a Honvédelmi Minisztériumban dolgozó forrás adta át a nagykövetségnek a Bajnai Gordon részére készített háttéranyagot. A dokumentum kiszivárogtatásáról a jelentés szerint a magyar minisztérium vezetése sem tudott.

A háttéranyag Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök számára készült, aki 2009 decemberében Washingtonban találkozott Joe Biden amerikai alelnökkel. A látogatás egyik kiemelt témája volt, hogy Magyarország kibővíti afganisztáni szerepvállalását, és 2011-ben további kétszáz katonát küld afganisztáni missziókra. A találkozóhoz Bajnainak Szekeres Imre akkori honvédelmi miniszter készített összefoglalót, amelyben tájékoztatta a minisztert a magyar tervekről, lehetőségekről és aggodalmakról.

Szekeres szövege az amerikai nagykövetség fordítása szerint számszerűen részletezte, hogy milyen egységeket milyen feladatokra hajlandó Magyarország Afganisztánba küldeni. A dokumentum bevezetőjében az áll, hogy az akkor érvényes költségvetés 323 afganisztáni katonával számolt, de az ország szövetségi kötelezettségei miatt növelni kell a katonai részvételt. Ehhez azonban - írta Szekeres - "meg kell teremteni a pénzügyi és politikai feltételeket".

Légi kiképzők, "egyéni küldetések" és második magyar OMLT

A Bajnai számára készített anyag 2010 első felére 126 fős csapatnövelést, az év második felére 100-130 fős erősítést tartott elképzelhetőnek. Az első hullámban személyzeti tiszteket, mérnököket, kéttucat légi és harci kiképzőtisztet, 16 kommandóst és 6 "egyéni küldetést" teljesítő katonát tervezetek. Rajtuk kívül 40 fő a 2010-es parlamenti választások biztosítására, 35 fő pedig egyéb támogató munkára ment volna Afganisztánba a tervek szerint. Az év második felében 70 fő kiküldését javasolta a miniszter a Kabuli Nemzetközi Repülőtér védelmére, és 30-60 főt javasolt egy második magyar Műveleti Tanácsadó és Összekötő Csoport (OMLT) felállításához.

Mindezzel a dokumentum szerint 200 fővel nőtt volna az afganisztáni magyar katonai misszió létszáma (A számok összegszerűen ennél több katonát adnak ki, az ellentmondást a nagykövetségi távirat nem oldja fel). A kiszivárogtatott honvédelmi háttéranyagban azonban Szekeres felhívta Bajnai figyelmét arra is, hogy az afganisztáni csapaterősítéssel párhuzamosan nincs lehetőség a nyugat-balkáni magyar békefenntartók számának csökkentésére. A nagykövetségi jelentés szerint ez azért baj, mert a parlamenti pártok megállapodtak, hogy nem szabad a külföldön állomásozó magyar katonák létszámát 1000 fő fölé növelni, viszont már addig is 855 magyar katona volt kiküldetésben világszerte.

A létszámnövelésre a háttéranyag szerint a 2010-es költségvetésben jelentős többletet kellett biztosítani, mivel - mint Szekeres írta - "megfelelő felszerelés, kiképzés és szállás nélkül egyetlen további katona sem mehet Afganisztánba". Az amerikai kormány kezébe került háttéranyag szerint Szekeres Imre több mint 20 milliárd forintra becsülte a csapatbővítés költségeit, amelyből 4,5-5 milliárd a katonai ellátmányra, 4 milliárd a katonák elszállásolására, 8-10 milliárd és egy további 2 milliárdos tétel pedig a műveleti kiadásokra, illetve a katonák fizetésére és egyéb juttatásaira fordítottak volna. Ez a becslés utólag erősen túlzónak tűnhet, hiszen 2010-ben az Orbán-kormány honvédelmi minisztere, Hende Csaba már arról beszélt, hogy a misszió bővítése 13 milliárdba kerül.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Magyar katona Afganisztánban

Leleplezett magyar mellébeszélés

Bár a témában Bajnai Gordon személyesen egyeztetett Joe Biden amerikai alelnökkel, a háttéranyag több olyan információt fedett fel az amerikaiak előtt, amely ellentmondott a korábbi magyar kommunikációnak. Az erről beszámoló nagykövetségi távirat szerint a magyar Honvédelmi Minisztérium vezetése korábban azt állította, hogy pénzhiány miatt 2011-ig nem állítanak fel még egy OMLT-t Afganisztánban, a háttéranyagból azonban kiderült, hogy már 2010 második felében ezzel számolnak.

A nagykövetség megjegyzi, hogy a magyarok korábban azt mondták, a második OMLT-ben is együtt szeretnének dolgozni az amerikai katonákkal, ahogyan a jelenleg működő OMLT-ben. A magyar OMLT olyan katonai egység, amely az USA Ohiói Nemzeti Gárdájával közösen  képzi ki és készíti fel az Afgán Nemzeti Hadsereg egyik zászlóalját. Az amerikai nagykövetség kezébe került háttéranyagból azonban kiderült, hogy a második magyar OMLT-re 30-60 főt tervezett Magyarország "az USA Nemzeti Gárdájának részvétele függvényében": vagyis "ugyan az amerikai részvétel szóba jöhet, de kizárólag magyarokból álló OMLT-t is működtetnének" - írták.

Ennek ellenére ez az OMLT-csoport sem 2010-ben, sem 2011 első felében nem állt fel Afganisztánban. A NATO afganisztáni missziójának, az ISAF-nak a honlapja szerint a magyarok jelenleg egy OMLT-csoporttal, egy tartományi újjáépítési csoporttal és egy úgynevezett légi kiképzési-támogató csoporttal (AMT) vannak jelen az országban, összesen 433 katonával.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK