Frankhitel is csábított már Svájcba magyar prostituáltat

2011.09.23. 7:11

Egy svájci felmérés szerint rengeteg magyar prostituált kezdett dolgozni Zürichben, pedig a felmérést készítő kutató az [origo]-nak azt mondta, Svájcban sem minden fenékig tejfel, a kuncsaftok gyakran durvák, a rendőrök kemények. Bár a magyarnál jóval megengedőbb svájci szabályozást többször szigorították, a magyar kormány nyáron további korlátozások bevezetését kérte, hogy fékezze Svájc szívóhatását.

"A magyar lányok időnként lerohannak egy-egy országot" - kommentálta az [origo]-nak Földi Ágnes, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének vezetője azt a hírt, hogy egy svájci felmérés szerint a közelmúltban Zürichben beadott prostitúciós tevékenységre vonatkozó 56 kérelem közül 55-öt magyar volt. Földi szerint hasonló történt évekkel ezelőtt Olaszország, majd Spanyolország, utána pedig Németország vonatkozásában, és "az új ország most Svájc".

A jelenség azonban nem új keletű, már egy 2010-es, a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai táviratban - egy svájci emberkereskedelmet taglaló iratban - is szerepelt, hogy 2009-ben a Zürichbe érkező 795 új prostituált közül 300 volt magyar. Svájc schengeni övezethez való csatlakozása előtt a helyi sajtó is figyelmeztetett az övezet más országaiból származó prostituáltak számának várható megugrására.

Törlesztik a frankhitelt

Földi szerint elsősorban a pénz és az itthoni áldatlan helyzet miatt megy sok magyar prostituált külföldre. A rossz körülményekre szerinte jó példa, hogy 60 napos elzárás és 150 ezer forintos pénzbírság fenyegeti a prostituáltakat. Sokat nyom a latban, hogy Magyarországon nincs kijelölt terület, ahol dolgozhatnának, és ez is arra sarkallja őket, hogy másutt próbálkozzanak. Olyan helyen, ahol legális a szexmunka, és "láss csodát, nemcsak legális, de van is hol gyakorolni" - mondta.

Svájc ilyen hely. Az országban bizonyos szabályok betartásával - a prostituáltaknak regisztráltatniuk kell magukat a helyi hatóságoknál, és rendszeres egészségügyi ellenőrzéseken kell részt venniük - legális a prostitúció. A kerítés azonban itt is törvénytelen, ahogyan az utcai prostitúció sem megengedett. A szexmunkások többsége függetlenül dolgozik, kisebb lakásban fogadja mobiltelefonon bejelentkező vendégeit - írta 2006-ban a Swissinfo.ch Svájccal foglalkozó angol nyelvű lap, bár azóta némileg változott a helyzet.

A Der Sonntag svájci lap internetes kiadásában megjelent fentebb idézett felmérés során negyvennél is több magyar prostituáltat kérdezett Sascha Finger, a berni egyetem doktorandusza. A német születésű, magyarul korábban egyéves erdélyi tartózkodása alatt megtanuló, és magyartudását a berni egyetem doktori programjában alkalmazó Finger szerint is a pénzkereset a Svájcban munkát vállaló prostituáltak fő célja. Mint az [origo]-nak elmondta, beszélt olyan lánnyal, aki svájcifrankalapú lakáshitelét akarta törleszteni az ott megkeresett pénzből, de szerinte is azért megy külföldre sok lány, mert Magyarországon nem rendezett a helyzet, többségüket pedig futtatók viszik ki - jegyezte meg.

A magyar kormány is kérlelte már Svájcot

Finger szerint a Zürichben dolgozó prostituáltak közül a legtöbben Magyarország keleti részéről, Nyíregyházáról jöttek, és kiutazásuk mögött gyakran kiterjedtebb családjuk áll. (A családok prostitúcióban betöltött kulcsszerepére az USA magyarországi nagykövetségének WikiLeaks által kiszivárogtatott, emberkereskedelemmel foglalkozó jelentése is utalt.) Földi Ágnes azt mondta, sok közöttük a "nagyon aluliskolázott", kelet-magyarországi, "etnikai kisebbséghez tartozó" nő, aki gyakran be sem töltötte 18. életévét. Az ő esetükben azt használják ki futtatóik, hogy a svájci törvények értelmében 16 éves kor felett engedélyezett a prostitúció.

Ez már a magyar kormánynak is feltűnt. Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára augusztus végén Svájcban járt, ahol a református egyház közreműködésével a svájci törvényhozók, kormánytagok figyelmét igyekezett felhívni arra, hogy a svájci törvények erőteljes szívóhatást gyakorolnak Magyarországon, ezért arra kérte őket, hogy 16 évről 18 évre emeljék fel a prostitúció törvényi korhatárát.

Forrás: AFP

A Swissinfo.ch angol nyelvű svájci hírportál szerint azonban a prostitúcióról szóló törvény ilyen értelmű szigorítását már idén augusztus közepén felvetette a svájci kormány. Svájcban ugyan 16 éves kor felett legális a prostitúció, de egyes kantonokban - Zürichben és Genfben - nem adnak ki engedélyt 18 évnél fiatalabbak számára. Svájc tavaly nyáron írta alá az Európa Tanács egyezményét a gyermekek szexuális kizsákmányolástól való megóvásáról, ennek keretein belül kezdeményezték a korhatáremelést.

"A Gubacsi út rosszabb"

A svájci szabályozást korábban is szigorították már. Sascha Finger szerint például áprilistól már nemcsak egyszerűen le kell adni egy irodában egy igazolvánnyal a munkavállalási engedélyre vonatkozó kérelmet, hanem először a rendőrségen kell regisztrálni, és ők döntik el, hogy kap-e valaki engedélyt, vagy nem. A szigorítás miatt kevesebben dolgoznak legálisan, de a kutató szerint "nem úgy néz ki", hogy valóban kevesebben lennének, sokan inkább illegálisan folytatják a tevékenységet. Ők aztán hasonló helyzetbe kerülnek, mint Magyarországon, a rendőrök ugyanis a szigorítás óta gyakran ellenőrzik az utcákat, beviszik azokat, akiknek nincs engedélyük, de az ügyfelek erőszakosságával, a prostituáltakkal szemben elkövetett bűncselekményekkel nem igazán törődnek.

Pedig a svájci ügyfelek között valóban vannak erőszakosak, erről több, általa meginterjúvolt lány is beszélt - mondta a kutató. Találkozott Budapesten olyanokkal, akik közölték, soha nem akarnak visszamenni Svájcba. "Valóban sok az erőszakos ügyfél, gumi nélkül akarnak közösülni, vagy előfordul, hogy nem fizetnek" - mondta az [origo]-nak.

Sok helyen nem is szívesen várják vissza a prostituáltakat. Zürichben például, ahol az egyre több lányhoz egyre több kuncsaft megy, az erre kijelölt terület közelében lakók is egyre többet panaszkodnak. Ezért jövőre várhatóan a városhatáron kívül jelölik majd ki a türelmi zónát, mivel a lányokat felkereső kuncsaftokkal együtt megnőtt az autóforgalom, a zaj és "a svájci standardhoz képest sok a szemét" - mondta a kutató, majd pesti tapasztalataira utalva hozzátette: "persze a Gubacsi úton rosszabb a helyzet".

KAPCSOLÓDÓ CIKK