A hollandok nem engednek: megvétózzák a román és bolgár Schengen-tagságot

2011.09.22. 12:05

Magyarország igen, Hollandia továbbra sem támogatja Románia és Bulgária schengeni csatlakozását. Az ügyről csütörtökön tárgyalnak Brüsszelben, Románia már most tiltakozott a várható finn és holland elutasítás miatt.

Hollandia egyelőre nem támogatja, hogy Románia és Bulgária csatlakozhasson a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezethez. Az EU-országok belügyminisztereinek csütörtöki brüsszeli tanácskozására érkező Gerd Leers bevándorlási és menedékjogi miniszter újságíróknak azt mondta: Hága elismeri, hogy a két ország határvédelme technikai értelemben felkészült a csatlakozásra, de ezen túlmutató bizalomra is szükség lenne. Arra például, hogy száz százalék biztonsággal meg tudják állapítani, a két szóban forgó ország mindent megtesz a korrupció és a szervezett bűnözés ellen.

Leers szerint jelenleg nem ez a helyzet, így Hollandia - a csütörtöki tárgyalások kezdete előtt legalábbis - nem támogatja azt a kompromisszumos elképzelést, hogy idén ősszel csupán a vízi és a légi kikötőkben töröljék el a határellenőrzést, a szárazföldi átkelőkről pedig csak jövőre döntsenek.

A brüsszeli tanácskozáson magyar részről Pintér Sándor belügyminiszter vesz részt. A tárca tájékoztatása szerint Magyarország szorgalmazza a két tagjelölt mielőbbi teljes körű schengeni csatlakozását. A jelenleg javasolt kompromisszumot, vagyis a részleges határnyitást elfogadja, de ezt tekinti a minimumnak. "Az újabb kudarc megingathatja a polgárok Unióba vetett bizalmát" - olvasható a magyar belügyminisztériumi tájékoztató anyagban.

Leonard Orban avítt nacionalizmusról beszél

Leonard Orban, a romániai Európai Ügyek Minisztériumának vezetője szerint a schengeni övezet bővítése nem csupán Románia számára fontos, hanem az Európai Unió jövője a tét, a küzdelem most a "több Európát" óhajtók és az avítt nacionalizmus fala mögé bújók között folyik - írta csütörtöki számában az Adevarul.

Az újonnan létrehozott tárca vezetője kifejtette: az integrációs szervezeten belül most azok között folyik a küzdelem, akik "sokkal több Európát" akarnak, illetve akik egyre inkább nacionalista sáncok mögé húzódnak, megkérdőjelezve azt az európai konstrukciót, amelyet az elmúlt hatvan évben építettek fel.

"E játéknak mérhetetlenül nagyobb a tétje annál, mint hogy több vagy kevesebb pénzt kapunk-e, a tét az Európai Unió jövője" - idézi a lap a minisztert, aki úgy véli: az "európai projekt" széteséséhez vezethet, ha bizonyos országok szűken vett belpolitikai szempontjaiknak, önzésüknek engednek teret, nem pedig globális nézőpontból tekintenek a kérdésre.

Bukarestben mindenesetre már tiltakozást váltott ki a Brüsszelben várható holland és finn vétó. A parlament két háza nyilatkozatban ítélte el "azokat az uniós kormányokat és parlamenteket, amelyek akadályozzák a csatlakozást".

Nem lesz központi döntés az ideiglenes határellenőrzésekről

A tanácskozás elején elvetették az EU-országok belügyminiszterei Cecilia Malmström EU-biztos javaslatait, amelyek arra irányultak, hogy a schengeni övezeten belül a határellenőrzés átmeneti visszaállítására vonatkozó fő döntési jogkörök az uniós tagállamoktól kerüljenek át az Európai Bizottsághoz.

A svéd belügyi EU-biztos azt javasolta, hogy a közrendre és a belbiztonságra nézve súlyos veszélyt jelentő helyzetben - előre tervezett nagy nemzetközi rendezvények előtt - csak az uniós végrehajtó testület javaslata alapján, a tagállamok szakértőinek minősített többségű egyetértésével lehessen dönteni a belső határellenőrzés átmeneti visszaállításáról. Váratlan események bekövetkeztekor a tagállamok öt napra saját maguk is visszaállíthatnák a belső határellenőrzést.

KAPCSOLÓDÓ CIKK