Kitüntetésekkel telitűzdelt öreg pártfőtitkárként ábrázolja egy orosz ellenzéki lap Vlagyimir Putyin kormányfőt, aki jövőre újraindul az elnöki posztért, és a korábbi alkotmánymódosítások értelmében akár 74 éves koráig is hatalomban maradhat. A szovjet éra felé nosztalgiát mutató Putyint nemcsak ezért nem tartják a demokratikus rendszer hívének, de a demokráciából csak a káoszt ismerő oroszok többsége nem firtatja ezt.

Rocksztároknak kijáró üdvrivalgás fogadta Dmitirij Medvegyev orosz elnököt és Vlagyimir Putyin miniszterelnököt szombaton pártjuk, a Jedinaja Rosszíja (Egyesült Oroszország) kongresszusán. A tapsvihar azonban akkor csapott csak igazán az egekbe, amikor Medvegyev bejelentette, hogy átveszi a párt vezetését, és a 2012-es elnökválasztáson újra Putyin fog indulni. "Ez a vastaps azt mutatja, nem kell elmagyaráznom, mekkora tekintéllyel és tapasztalattal bír Vlagyimir Putyin" - jegyezte meg Medvegyev, majd hozzátette, jól átgondolt döntést hoztak.

A döntés ellentmondásos reakciókat váltott ki a BBC által idézett moszkvaiak körében. Volt, aki szerint a lehető legjobb dolog történt, míg mások szerint Putyin már eleget kormányzott, át kellene adnia a helyet valaki másnak. Nem örült a lépésnek Mihail Gorbacsov, egykori szovjet elnök sem. "Nem lesz előrelépés, hacsak nem változtatják meg az egész rendszert" - írta az ellenzéki Novaja Gazetában az egykori szovjet vezető, aki szerint Oroszország zsákutcába fut, ha Putyin megnyeri a jövő márciusi elnökválasztást, és ismét elfoglalja a posztot.

Jó esély

Erre jó esélye is lesz, hiszen júliusban 68 százalékos népszerűséget mért neki a Levada független közvélemény-kutató, bár intő jel, hogy Putyin támogatottsága hat éve nem volt ilyen alacsony, és hogy Vlagyimir Kudrin pénzügyminiszter bejelentette, nem lesz hajlandó egy Medvegyev vezette kormányban szerepet vállalni. Többen ezt úgy értékelték, hogy ő is pályázott volna a miniszterelnöki posztra, amelyet Putyin előtt Medvegyev töltött be, és a szombati bejelentés szerint jövőre visszacserélik majd a szerepeket.

Kurdin szerepe azért fontos, mert 2000 óta az ő neve fémjelezi a sikeres orosz gazdaságpolitikát, amely révén stabil növekedést produkált az orosz gazdaság, és különösebb gond nélkül sikerült átvészelniük a 2008-as gazdasági válságot is. Putyinnak pedig szüksége lesz rá az orosz gazdaság további működtetésében. Medvegyev hétfőn válaszul lemondásra szólította fel Kudrint.

Ködbe vész a Putyin-éra vége

Ha jövőre megnyeri a választást, akkor a 2000 és 2008 között két ciklust végigszolgáló Putyin akár 2024-ig is hatalomban maradhat, mivel egy Medvegyev alatt elfogadott alkotmánymódosítás értelmében hat évre emelték az elnöki ciklus idejét. Az ezt latolgató Novaja Gazeta le is hozott egy olyan karikatúrát, amelyen a két politikust és az orosz kormány tagjait öreg, kitüntetésekkel kidekorált szovjet pártfőtitkárokként ábrázolják.

A hasonlattal nem járnak messze a valóságtól, Putyin nosztalgiával tekint a szovjet időkre, egy alkalommal "a legnagyobb geopolitikai katasztrófának" nevezte a Szovjetunió összeomlását. Az általa fémjelzett Oroszországot sem szokás különösebben demokratikusnak tekinteni.

Forrás: AFP

A Democracy Indexen - az Economist Intelligence Unit által összeállított, a világ országaiban a demokrácia érvényesülését megmutató listán - tavaly a 107. helyre sorolták Oroszországot, közvetlenül Nepál előtt, de többek között Pakisztán, Bhután, Venezuela és közvetlenül Kirgizisztán mögött.

Formális keretek

A tavalyi jelentés szerint Oroszországban a demokrácia szempontjából az utolsó pozitív fejlemény az volt, hogy az alkotmányt tiszteletben tartva Putyin nem lett újra elnök 2008-ban. Ezt azonban számos, a demokrácia ellen ható fejlemény homályosította el. Például a 2009-es regionális választás, amikor számos visszaélésről érkezett jelentés, vagy egy idén augusztusi, a duma felsőházának egyik megüresedett helyére kiírt időközi választás.

A szervezet szerint csak a demokrácia formális keretei érvényesülnek az országban, ahol valójában államilag irányított demokrácia működik. A fontos döntéseket egy szűk körű zárt csoport hozza meg, a parlament szerepe csupán ezeknek a döntéseknek a jóváhagyása, a helyi kormányzókat közvetlenül nevezik ki, a fő véleményformáló sajtó állami irányítás alatt áll, a civil társadalom erős nyomás alatt van, és az állam túlságosan is belefolyik a gazdaságba - írták tavaly.

Forrás: AFP

Az oroszok többsége azonban még mindig mellette áll, és kevésbé izgatja őket, hogy az ország egyre inkább sodródik az autoriter uralom felé. Az ezt firtató kérdésekre van, aki azzal válaszol, hogy nem látni alkalmasabb politikust nála, mások úgy vélik, az emberek jobban szeretik, ha nyugton hagyják őket.

Kedvezőtlen képzettársítás

A többség nem panaszkodik arra, hogy sérülnek a demokratikus alapelvek. Követik a vezetőt, és megpróbálják kemény munkával elérni a lehető legjobb életet - írta egy fórumon tavaly egy Oroszországban élő külföldi. A szabad véleménynyilvánítás kérdése helyett jobban érdekli őket a korrupció visszaszorítása. (A Transparency International 2010-es, 178 országot tartalmazó korrupciós listáján - amelyet a korrupció észlelhetősége alapján állítanak össze - Oroszország a 154. helyen áll, Pápua Új-Guinea és Tádzsikisztán között.)

A tavalyi demokráciajelentés szerint ennek az apátiának elsősorban az az oka, hogy a Jelcin-éra alatt a demokráciát sokan a káosszal azonosították, a kapitalizmus fogalmához pedig az elcsalt privatizáció, az oligarchák felemelkedése, a szegénység elharapózása társult. Az orosz középosztály úgy tűnik, egyelőre megelégszik az emelkedő bérekkel és a bővülő személyes szabadságjogokkal, például az utazási lehetőségekkel.