Szerbia távolodik az EU-tól a kárpótlási törvénnyel a magyar Külügy szerint

2011.09.27. 17:10

Újból életre keltette a kollektív bűnösség elvét a magyar külügyi államtitkár szerint a szerb parlament által hétfőn elfogadott kárpótlási törvény. A képviselők döntése értelmében azok, akik 1941 és 1945 között a megszálló erők tagjai voltak vagy azok leszármazottai, nem részesülhetnek semmilyen kárpótlásban. A törvény miatt nyílt levélben fordult a szerb államfőhöz a Vajdasági Magyarok Szövetsége.

Súlyosan sérti az egyenlő emberi méltóság elvét, hogy a kollektív bűnösség alapján hátrányosan megkülönböztetik a vajdasági magyarokat - fogalmazott Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke a hétfőn elfogadott szerb kárpótlási törvényről. Lomnici kedden azt mondta, ha Belgrád "őszintén törekszik az uniós tagságra", nem léphet hatályba a szerb parlament által elfogadott jogszabály. Az ügyben Boris Tadic szerb államfőnek is rendkívül nagy a felelőssége, mert eldöntheti, aláírja-e a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt - tette hozzá.

A szerb képviselőház hétfőn fogadta el a köztulajdonról és a restitúcióról (a kisajátított vagyon visszaadásáról és a kárpótlásról) szóló törvényt. A jogszabály a közvagyon három tulajdonosi szintjét határozza meg: az államot, a tartományt, valamint a helyi közigazgatást, és egyebek között leírja, hogy mi értendő az országban természeti kincseken és közjavakon. A törvény kimondja, hogy ezeket nem lehet elidegeníteni, viszont használatba vagy bérbe lehet adni őket.

A törvény szabályozza, hogy csak azok a vagyonok adhatóak vissza, illetve azokért jár kárpótlás, amelyeket Szerbia területén 1945. március 9. után vettek el tulajdonosaiktól. A törvény hatálya kiterjed azokra is, akik vagyonukat Szerbia mai területén a holokauszt következtében veszítették el. A kisajátított vagyon visszajuttatására és kárpótlásra nem tarthatnak igényt többek között azoknak a megszálló erőknek a tagjai, akik a második világháború idején Szerbia területén tevékenykedtek. A restitúcióból ezen személyek utódait is kizárja a most elfogadott törvény. Ez alól csak a rehabilitált személyek képeznek kivételt.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a szerb parlament döntésére reagálva azt mondta, a törvény eltávolítja az országot az Európai Uniótól. Olyan formában fogadta el a szerb parlament a törvényt, amely a kollektív bűnösség elvét "újból életre keltette" - hangsúlyozta, emlékeztetve, a jogszabály úgy fogalmaz, hogy mindazokat, akik 1941 és 1945 között a megszálló erők tagjai voltak vagy azok leszármazottai, kirekesztik a kárpótlásból. "Ezzel gyakorlatilag az egész vajdasági magyarságot kirekesztették ennek a törvénynek a hatálya alól" - emelte ki. Németh Zsolt közölte: bekérette Szerbia budapesti nagykövetét, akit tájékoztatott a magyar kormány álláspontjáról az ügyben.

A törvény miatt nyílt levélben fordult Boris Tadic szerb államfőhöz Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. A szervezet elnöke szerint az elfogadott törvény súlyosan sérti Szerbia alkotmányának alapvető jogelveit. "Ezzel a megoldással közvetlen módon sérül az alkotmány azon szakasza, amely tiltja Szerbia állampolgárainak bármilyen alapon történő, közvetlen vagy közvetett megkülönböztetését" - olvasható a levélben.

KAPCSOLÓDÓ CIKK