"Mi jobbak vagyunk" - miért szavaznak az oroszok Putyinra?

2011.10.01. 21:27

Kellemetlen az oroszoknak, hogy országuk nem szuperhatalom többé, és megbukott az orosz különutasság - ez a titka Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök sikereinek az [origo]-nak nyilatkozó történészek szerint. Az oroszok többsége nem foglalkozik azzal, hogy Putyin mekkora demokrata, egyszerűen hálásak, amiért adott nekik egy kis büszkeséget. De azért sokan unják már.

"Különösebb manipuláció nélkül el fogja nyerni a nagy többség támogatását" - kommentálta az [origo]-nak Sz. Bíró Zoltán Oroszországgal foglalkozó történész, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa azt a hírt, hogy egy hete kiderült, Vlagyimir Putyin orosz kormányfő négy év miniszterelnökség után indul a jövő márciusi elnökválasztáson. Putyin 2000-2008 között volt már orosz elnök, de az akkor érvényes alkotmány szerint nem indulhatott harmadszor is a tisztségért. Azóta az alkotmányt átírták, a következő elnök már nem négy, hanem hat évig lesz hivatalban, Putyin előtt pedig megnyílt a lehetőség, hogy újabb két ciklust töltsön az orosz politika csúcsán.

A történész szerint Putyin támogatása valószínűleg jóval kisebb lesz, mint 2004-ben (amikor a szavazatok több mint 71 százalékának megszerzésével elsöprő győzelmet aratott), de ahhoz elég, hogy ismét elnök legyen. Putyin népszerűsége Sz. Bíró szerint összefügg az orosz tradíciókkal, a politikai kultúrával, illetve az 1990-es évek káoszából való kilábalással: az orosz emberek olyan vezetőre vágynak, aki erőt és méltóságot kölcsönöz az államnak, amely gondoskodik róluk.

Putyin népszerűségének három oka van Filippov Szergej Magyarországon élő orosz történész szerint. Ő is azt mondta az [origo]-nak, hogy ebben szerepet játszik a Borisz Jelcin vezetése alatt Oroszországot elborító káosz. "Igaz, vagy nem, de ezt az orosz nép az ő nevéhez kapcsolja" - mondta. A gazdasági helyzet is Putyin elnöksége alatt kezdett javulni. Oroszország komoly valutatartalékot halmozott fel, fejlesztési alapokat képeztek, szociális akciókat indítottak, nyugdíjemelést hajtottak végre - sorolta Filippov, aki szerint az orosz választók többsége jobban értékeli a rendet és a jólétet, mint a szabadságot vagy a demokratikus berendezkedést.

Filippov szerint sokat nyom a latban Putyin mellett, hogy a korábbinál keményebb hangot ütött meg az USA-val és az európai államokkal szemben, amit az orosz lakosság jelentős százaléka nagyra értékel. Sz. Bíró Zoltán emlékeztetett Putyin 2007-es, a müncheni biztonságpolitikai fórumon elmondott beszédére, amelyben hevesen bírálta az USA-t többek között európai rakétatelepítési tervei, illetve az iraki háború miatt.

"Akik a nyugattal megértőek, azoknak persze ez nem tetszik" - jegyezte meg Filippov, aki szerint azonban sokkal többen vannak Oroszországban, akik úgy gondolják, itt az ideje, hogy az ország megmutassa: nagyhatalom. Az oroszok jelentős része ugyanis még mindig úgy érzi, hogy Oroszország szuperhatalom, habár ez ma már sem világpolitikai, sem gazdasági értelemben nem igaz: nincs pénz a hadsereg jelentős fejlesztésére - bár Putyin épp ezt ígérte a bejelentéskor.

Sz. Bíró Zoltán is megemlítette, hogy az ország szovjet időkből örökölt közlekedési- és közműrendszerei rendkívül elhasználódtak, rémes katasztrófák történnek - utalt a közelmúlt repülőgép-baleseteire -, gyakorlatilag nincsenek autópályák. Filippov szerint Oroszország nem tudja közvetlen környezetében sem megvédeni érdekeit, ezt mutatja, hogy Ukrajna és Grúzia egy időben erősen közeledett a nyugat-európai államokhoz. Filippov szerint Oroszország nagyhatalom, és az is marad, de nem szuperhatalom, az inkább az USA és a feltörekvő Kína.

Forrás: AFP/RIA/Alexey Nikolsky
"Mi jobbak vagyunk"

Kína miatt különösen aggódnak az oroszok, úgy értékelik, hogy a hatalmas fejlődést produkáló délkeleti szomszédjuk elfoglalja az ő helyüket olyan államként, amely más utat követve képes meghaladni a nyugati fejlettségi színvonalat. Filippov szerint sok orosznak emiatt kisebbségi komplexusa van, és ez sok politikusra is jellemző, mivel úgy tűnik, Kínának sikerülni is fog, amiről Oroszországban Nagy Péter cár 17. század végén elkezdett államreformja óta csak álmodnak.

Filippov szerint a 19. század eleje óta jelen van az a gondolat, hogy Oroszország a nyugati értékeket más utat követve tudná felülmúlni. "Nem tudunk olyanok lenni, de nem is akarunk, mert mi jobbak vagyunk" - vázolta a gondolat lényegét a Magyarországon élő orosz történész. "Forradalmak jönnek-mennek, és a szocialista kísérlet is valami ilyesmiről szólt", ez szerinte folyamatosan benne van az oroszokban, amire jól ráérzett Putyin.

Sz. Bíró szerint azonban a társadalom jelentős része Putyinba és Medvegyevbe is belefáradt. Ezt már 2007-2008 körül is lehetett észlelni, amikor készült egy szociológiai felmérés, amely azt próbálta felmérni, hogy milyen viszonyban van a rendszerrel egy-egy társadalmi csoport - mondta. Ebből kiderült, hogy a második elit körében - például az államapparátusban vagy a titkosszolgálatoknál dolgozók között - egyre nő azok száma, akik hiányolják a törvény uralmát, a méltányos piaci feltételeket. Oroszországban azonban 109 millió ember rendelkezik szavazati joggal, így nem sokat számít, ha a társadalmi elit néhány rétege elégedetlen - jegyezte meg.

Forrás: AFP/RIA/Alexey Druzhinn
Lehet, hogy kemény válaszokat ad majd

Putyin ismételt elnökké válásával még a politikai demokratizálódás esélye sem feltétlenül vész el, de ehhez először a gazdaságot kell rendbe tenni Sz. Bíró szerint. Az oroszoknak az alapvetően olaj- és gázexportra alapuló gazdaságukat át kell alakítaniuk, hogy elkerüljék a globális válság második hullámának negatív hatásait. Sokat segített az országon az energiakonjunktúra, de meg kell próbálniuk megszabadulni attól a kiszolgáltatottságtól, amely jellemzi őket a hitelpiacon és a fejlett technológiák piacán - mondta.

"A putyini habitus nem zárja el a demokratizálódás lehetőségét " - mondta, de elismerte, hogy ezt "a nyugati megfigyelő optimizmusa" mondatja vele. "Nem akarom a demokrácia bajnokának beállítani, és elképzelhető hogy a gazdasági nehézségekre, politikailag kemény válaszokat ad majd" - mondta.

Kisimult arccal a kampányba
"Miután támadások érték, hogy nincsenek új arcok az orosz politikában, Vlagyimir Putyin plasztikai sebészhez ment" - idézett a brit Guardian egy Moszkvában terjedő viccet. A vicc arra utal, hogy a hétvégén pártja, az Egységes Oroszország kongresszusán, elnökjelöltségének bejelentésekor Putyin feltűnően ránctalan arccal jelent meg. Ez többeknek feltűnt már korábban is. Az orosz Novoje Vremja magazin például plasztikai sebészeket kérdezett, akik Putyinról készült korábbi és mostani fényképek, illetve egy tavalyi emlékezetes kijevi sajtótájékoztatón a szeme alatt viselt monokli alapján azt feltételezik, hogy Putyin botoxinjekciókat kapott a homlokába, felvarrták a táskákat a szeme alatt, arccsontjánál feszesítővel töltötték fel.

Forrás: AFP
Putyin kisimulva



KAPCSOLÓDÓ CIKK