Meredek útra léptek az ENSZ-be igyekvő palesztinok

2011.09.29. 15:47

Az izraeli tiltakozás és az amerikai vétó belebegtetése ellenére is benyújtották a palesztinok az ENSZ-tagfelvételi kérelmüket. A palesztinok ezzel egy évtizedek óta húzódó konfliktusban akarnak leginkább szimbolikus győzelmet aratni, de nem lesz egyszerű dolguk. Az [origo] összegyűjtötte, hogy milyen lehetőségeik vannak az ENSZ-be igyekvő palesztinoknak.

Tízezrek vonultak az utcákra ünnepelni az Izrael által megszállt Ciszjordánia politikai fővárosában, Ramalláhban, valamint más palesztin városokban, miután Mahmúd Abbász palesztin elnök múlt hét pénteken benyújtotta az ENSZ-nek a palesztin tagfelvételi kérelmet. "Arra kérik a nemzetközi közösséget, hogy ismerjék el a jogainkat", "a szabadságunkat próbálják elhozni az ENSZ-től" - mondták a palesztinok a BBC riportja szerint. Ramalláh városában általános szimpátia fogadta a kezdeményezést, egy palesztin felmérés szerint pedig a lakosság 65 százaléka támogatja az államiság elismertetését az ENSZ-szel.

Mahmúd Abbász elnök a múlt hét pénteken, közgyűlési beszéde előtt adta át Ban Ki Munnak, a világszervezet főtitkárának a palesztin ENSZ-tagfelvételi kérelmet. A palesztin elnök a főtitkárnak átadott levelében azt kérte Ban Ki Muntól, hogy azonnal továbbítsa azt az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT). A BT szerdán kezdte meg a konzultációt a palesztinok kérelméről, az egyeztetések azonban hetekig is elhúzódhatnak, a palesztin államot pedig szinte biztosan nem fogják felvenni a világszervezetbe, az állandó BT-tag Egyesült Államok ugyanis már jelezte, hogy megvétózza a kérelmet. A palesztin kezdeményezésre ugyanakkor az egész világ felfigyelt.

Az [origo] összegyűjtötte, hogy mit érdemes tudni a palesztin-izraeli konfliktus legújabb állomásáról, és arról, hogy pontosan mit is akarnak jelenleg a palesztinok.

Mi a helyzet jelenleg Palesztinában?

Az ország jelenleg megosztott, hivatalosan a ciszjordániai területeket ellenőrző Palesztin Hatóság (Fatah) képviseli a palesztinokat, a Földközi-tenger partján fekvő Gázai övezet azonban nem áll az ellenőrzése alatt, azt a militáns Hamász irányítja. A Palesztin Hatóságnak már régóta a független Palesztina megteremtése a célja, amely Ciszjordániából, Kelet-Jeruzsálemből és Gázából állna, azonban ennek több akadálya is van. Egyrészt ez több ponton is ütközik Izrael érdekeivel, másrészt pedig a Hamász és a Fatah között is feszült a viszony, leginkább azért, mert a Hamász sokkal radikálisabban képzeli el az önálló állam létrehozását, és nem ismeri el Izraelt.

A két palesztin szervezet azonban idén májusban békét kötött egymással, hogy egységkormányt hozzanak létre.

Mit akarnak a palesztinok az ENSZ-től?

A legegyszerűbben fogalmazva a palesztinok azt akarják, hogy az ENSZ ismerje el őket független államként azzal, hogy felveszi őket a világszervezetbe. A BBC szerint ugyanis az ENSZ-tagság sokkal nagyobb hatású lenne, mint az 1988-as bejelentés, amikor Jasszer Arafat akkori palesztin vezető kinyilvánította Palesztina államiságát. Azt akkor közel száz ország el is ismerte, nagyrészt arab és latin-amerikai országok.

Abbászék azt szeretnék, hogy az ENSZ az 1967-es határok alapján, teljes jogú államként ismerje el Palesztinát. A palesztinokat jelenleg csak egy megfigyelői státusú, nem államként elismert szervezet, a Palesztin Felszabadítási Szervezet képviseli az ENSZ-ben.

A BBC szerint a palesztin államiság elismerésének leginkább szimbolikus jelentősége lenne, de ha megkapnák a teljes jogú tagságot, jelentősen bővülnének a jogi lehetőségeik is. Például olyan nemzetközi szervezetekhez fordulhatnának, mint a Nemzetközi Büntetőbíróság, ahol jogi lépéseket tehetnének a palesztin területeket megszállás alatt tartó Izrael ellen. Palesztina felvétele az ENSZ-be erősítené az ország pozícióját az Izraellel folytatott tárgyalásokon is.

Mit fog tenni az ENSZ?

Ahhoz, hogy az ENSZ teljes jogú államként ismerje el Palesztinát, szükség van a tizenöt tagú BT hozzájárulására, majd ezt a 193 tagú közgyűlésnek is véglegesítenie kell, kétharmados többséggel. A palesztin kérelem valószínűleg már a BT-ben el fog bukni, annak ellenére, hogy kilenc tagállam, köztük Oroszország és Kína is elismerné a palesztin államot. Az Egyesült Államok ugyanakkor bejelentette, hogy élni fog a vétójogával, mert ellenzi, hogy a palesztinok tárgyalások nélkül próbálja elismertetni az államukat.

Forrás: AFP/Mandel Ngan
Mahmúd Abbász palesztin vezető Barack Obama amerikai elnökkel

Ha az USA valóban megakadályozza azt, hogy a BT elismerje Palesztinát, akkor a palesztinoknak van még egy lehetőségük arra, hogy szavazást kérjenek a közgyűléstől, ez azonban nem írja felül a BT döntését, így nem adhatja meg a teljes jogú státust. Elképzelhető azonban, hogy a palesztinok a közgyűléshez benyújtott állásfoglalásukban azt kérik, hogy "megfigyelői státusú, nem tagállamként" ismerjék el Palesztinát (jelenleg ilyen státussal rendelkezik a Vatikán). Többek között ezt az opciót javasolta Franciaország is. A megfigyelő státussal jogi lehetőségük nyílna nemzetközi szervezetekhez, például a Büntetőbírósághoz csatlakozni, de a teljes jogú státussal ellentétben nem garantált az, hogy fel is veszik őket.

Mit mondanak a radikális palesztinok?

"Abbász felszólalása érzelmes volt, bemutatta a palesztinok szenvedését, de nem határozta meg, milyen eszközökkel kellene szembeszegülni az izraeli megszállással" - mondta a Hamász gázai szóvivője Mahmúd Abbász elnök beszéde után, amelyet a tagfelvételi kérelem benyújtása után mondott. Iszmáil Hánije gázai miniszterelnök szerint "a palesztinok nem könyörögnek az államért a világnak, az államot nem lehet döntések és kezdeményezések révén létrehozni. Az államok előbb felszabadítják a földjüket, és utána lehet a politikai testületet létrehozni."

Bár a két palesztin szervezet újraegyesülése során konszenzus született arról, hogy az 1967-es határokon fog alapulni az új palesztin állam, de a Hamász hivatalosan még most sem ismeri el Izraelt. Az ENSZ-hez benyújtott kérelmet pedig az AFP hírügynökség szerint "hatástalannak" tartják, mivel az nem vezetne az izraeli megszállás megszüntetéséhez. "Nem vagyunk az államiság ellen, de nem értünk egyet ezzel a politikai aktivitással, se a kezdeményezéssel" - mondta Hánije.

Ki támogatja és ki nem?

A BBC összesítése szerint a közgyűlés 193 tagú közgyűléséből 122 állam támogatja a palesztin állam elismerését. A palesztinok azt mondják, hogy egy esetleges szavazás esetén meglenne a kétharmados (129 tagállam) támogatottságuk, a tagállamoknak azonban addig nem muszáj felfedniük a szándékaikat. A szavazás nyílt lenne, a tagállamok mondhatnak igent és nemet is a palesztin kérelemre, de tartózkodhatnak is.

A leghatározottabban Izrael és az Egyesült Államok kritizálja a palesztin kérelmet. "A békét csak a tárgyalóasztalnál lehet elérni" - mondta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. Netanjahu amiatt is aggódik, hogy a palesztinok csatlakozása a Nemzetközi Büntetőbírósághoz ahhoz vezetne, hogy háborús bűnökkel vádoljak meg Izraelt. Szerinte a fokozódó feszültség erőszakhullámot indíthat Ciszjordániában.

Forrás: AFP/Ahmad Gharabli
Palesztinok üdvözlik Mahmúd Abbászt Ramalláhban

Az Egyesült Államokat, az EU-t, Oroszországot és az ENSZ-t magába foglaló közel-keleti kvartett újabb tárgyalásokra tett javaslatot, és egy olyan menetrend vázolt fel, amelyet követve 2013-ra a felek befejezhetnék a béketárgyalásokat. Arra is felszólították a feleket, hogy "tartózkodjanak a provokatív akcióktól".

Az EU megosztottan reagált a palesztinok kérelmére. Az európai ügyekkel foglalkozó EUobserver hírportál szerint tíz tagország, köztük Franciaország, Spanyolország és Svédország támogatja a palesztinokat, öten nemet mondanának (például Olaszország és Nagy-Britannia), a többiek pedig egyelőre nem fedték fel a szándékaikat. A BBC szerint ugyanakkor a szintén vétójoggal rendelkező, állandó BT-tag Franciaország és Nagy-Britannia is tartózkodni fog, mert nem támogathatják egy olyan állam ENSZ-tagságát, amelyet kétoldalúan nem ismertek el.

Mit mond Magyarország?

"Nincs olyan helyzet, amellyel kapcsolatban a magyar álláspontot meg kellene fogalmazni" - mondta korábban Martonyi János magyar külügyminiszter arra felvetésre, hogyan szavazna Magyarország az ENSZ-ben a palesztinok kérelmére. Szerinte Magyarország véleménye régóta "teljesen egyértelmű, világos, határozott és elvi álláspont", és két állam, egy független, életképes, területileg összefüggő Palesztina és egy biztonságban élő Izrael létezésével számol. Martonyi is azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország érdeke egy közös EU-álláspont kialakítása.

Magyarország jelenleg arra koncentrál, hogy minél több támogatót tudjon gyűjteni a tagországok közül ahhoz, hogy bekerüljön a BT nem állandó tagjai közé az októberi szavazáson. Ehhez meg kell győzni a 193 ENSZ-tagállam kétharmadát, hogy Magyarország pályázatát támogassák a konkurens Szlovéniával és Azerbajdzsánnal szemben.

Martonyi szerint Magyarország nem teheti függővé a majdani palesztin indítvánnyal kapcsolatos szavazatát attól, hogy más államok hogyan viszonyulnak a magyar BT-tagsághoz, mert akkor a magyar külpolitika kiszolgáltatottá válna. Megjegyezte azonban, hogy egyes országok, például az Egyesült Államok vagy Szaúd-Arábia attól tehetik függővé a magyar BT-tagság támogatását, hogy Magyarország megszavazza-e a palesztin javaslatot.

Mi a helyzet az izraeli-palesztin béketárgyalásokkal?

Az 1967-es izraeli megszállás óta több béketárgyalást is folytattak a felek külföldi közvetítéssel. A legutóbbit 2010 szeptemberében. Akkor már két éve álltak a béketárgyalások, miután 2008-ban a palesztinok megszakították azokat, a gázai övezetet ért izraeli katonai csapás miatt, amelyet Ehud Olmert miniszterelnök a Gázából érkező rakétatámadások miatt indított.

Az Egyesült Államok által sürgetett 2010-es tárgyalások rövidek voltak, a két ország vezetője megegyezett ugyan abban, hogy kéthetente találkozni fognak, de ez végül nem történt meg, Izrael ugyanis szeptember végén nem újította meg azt az építési moratóriumot, amely megtiltotta, hogy zsidó telepeket létesítsenek Ciszjordániában. A telepek bővítésének tilalma a palesztinok alapfeltétele volt, az építési moratórium fenntartása azonban komoly feszültségekhez vezetett volna az izraeli kormánypárti koalíció tagjai között.

KAPCSOLÓDÓ CIKK