Az Európai Bizottság bővítési biztosa bízik abban, hogy nem lesz szükség extrém lépésekre, vagyis Magyarország nem fogja megvétózni Szerbia EU-tagjelölti státuszát a szerb kárpótlási törvény miatt.

Az Európai Bizottság bővítési biztosa abbéli reményét fejezte ki pénteken Belgrádban, hogy Magyarország nem fogja megvétózni a közelmúltban elfogadott szerb kárpótlási törvény miatt az EU-tagjelölti státusz odaítélését Szerbiának. "Remélem, nem lesz szükség extrém lépésekre!" - fogalmazott Stefan Füle, aki a bizottság Szerbiáról készült, szerdán közzétett országjelentését ismertette Belgrádban.

Magyarország álláspontja szerint a szeptember végén elfogadott szerb kárpótlási törvény hátrányosan megkülönbözteti a szerbiai magyar kisebbséget azzal, hogy kizárja a kárpótlásra jogosultak köréből a Szerbiát a második világháborúban megszálló erők tagjait és leszármazottaikat. A vajdasági magyarok közül sokakat besoroztak a náci Németország oldalán harcoló, megszálló magyar hadseregbe - írta az AP hírügynökség.

Csütörtöki sajtótájékoztatóján Martonyi János külügyminiszter azt mondta, hogy a magyar kormány erkölcsileg, jogilag és politikailag is elfogadhatatlannak tartja a szerb vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt. Martonyi János arra a kérdésre, hogy Magyarország vétójoggal él-e majd decemberben, amikor a tagállami kormányokat képviselő Európai Tanács dönt, Szerbia megkapja-e a hivatalos EU-tagjelölti státuszt, azt mondta, hogy a magyar kormány akkor hozza meg a döntést, amikor ez a helyzet előáll. "Komoly gond lesz abból, hogyha ezt a kérdést nem oldja meg Szerbia. Azt hiszem, hogy ezzel utaltam a végkimenetelre is" - tette hozzá ugyanakkor a külügyminiszter.