Mítosz a Hamász győzelme - izraeli lapok a fogolycseréről

A Hamász győzelmének mítoszáról, az emberrablások folyamatos fenyegetéséről, Izrael különbözőségéről írnak az izraeli lapok az öt év után több mint ezer palesztin fogolyért kicserélt izraeli katona hazaengedését értékelő véleménycikkeikben. Sok lap igyekszik megcáfolni az egyezséget kritizálók érveit.

"A Hamász győzelme újabb szeg Mahmúd Abbász palesztin elnök és kollégái koporsójába", "a palesztinok csak azt tanulják meg..., hogy a diplomáciai út zsákutcába vezet, miközben a terrorizmussal sikerül kiűzni területükről a telepeseket, az emberrablásokkal pedig több száz honfitársukat tudják kiszabadítani a börtönből" - összegzi a több mint ezer palesztin fogolyért kedden kicserélt izraeli katona, Gilád Salit hazaengedéséről kötött egyezséget támadók érveit a Hárec izraeli lap. A lap szerint nem releváns az a félelem, hogy a palesztinok öntudatába beleég, hogy Izrael csak az erő nyelvén ért. A lap igyekszik megcáfolni a kritikusok érveit.

Az, hogy a fogolycsere jelentős Hamász-győzelem, illetve végső csapás lenne a Fatahra, a folyamatok durva leegyszerűsítése - írja a Hárec. Valóban igaz, hogy a lépéssel Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő és Háled Mesal Hamász-vezető vette át a vezető szerepet, "miközben a Fatah tehetetlenül figyeli az ENSZ karzatáról az eseményeket", ám a lap szerint az esemény valójában a nagy palesztin-izraeli egyezkedés folyamatának egy kis epizódja, amelyet Izrael bármikor képes semlegesíteni.

Megnő a hadsereg mozgástere

Az izraeli miniszterelnök bármikor tehet olyan lépéseket, amelyek a Fatahot erősítik, bejelentheti, hogy visszatér a béketárgyalásokhoz az 1967-es határok alapján, és befagyaszthatja a telepek létesítését a vitatott területeken - sorolja a lap. A Hárec mítosznak nevezi, hogy az ügy a Hamász győzelmét jelentené. Szerinte az egyezséggel a legnagyobb aduját veszíti el a palesztin szervezet Izraellel szemben, miközben az izraeli hadsereg mozgástere jelentősen megnő.

Mítosznak nevezi a lap azt is, hogy az egyezség újabb emberrablásokra bátorítaná a szélsőséges palesztinokat, mivel azok e nélkül is eltökéltek a módszer mellett. Ezt azzal támasztja alá, hogy a fegyvereseket a korábbi emberrablások során tapasztalt Izraeli keménység - nem tárgyaltak velük, hanem kiszabadítási akciót szerveztek - sem tántorította el attól, hogy újra próbálkozzanak.

A lap eredménynek nevezi azt is, hogy súlyos terrorizmus miatt bebörtönzött rabokat engednek át a Gázai övezetbe. Szerinte ugyanis harmadik országban nehéz lenne őket kezelni. Példaként a Háled Mesal ellen Jordániában megkísérelt sikertelen izraeli merényletet, illetve Mahmúd al-Mabhúh Hamász-vezető dubaji megölését hozza fel.

Nemzeti öngyilkosság

Vitathatatlan, hogy az egyezség újabb emberrablásokra motiválja a Hamászt, és érthető, hogy egyesek nemzeti öngyilkosságként beszélnek az ügyről, de úgy is felfogható a dolog, hogy Izrael mennyire különbözik térségbeli szomszédjaitól - írja a Jerusalem Post. "Miközben ellenfelei a halált dicsőítik, Izrael szentként tekint az életre."

A lap szerint ugyanakkor fontos, hogy a kormány meghatározza, mit tesz majd, ha újabb izraeli katonát rabolnak el a palesztinok. Számítani lehet ugyanis az ilyen akciók megerősödésére.

A Globes izraeli lap azzal érvel a fogolycsere mellett, hogy nem újdonság a Hamász hozzáállása, "ez a napi kenyerük, csak egy igazi békeegyezmény csökkentheti a terrortámadások kockázatát". A lap szerint a bátor döntés azt bizonyítja, hogy az izraeli állam erős és stabil, és képes megbirkózni az akadályokkal. Az emberrablások megszaporodásától való félelmeket ósdinak nevezi, ugyanazzal érvelve, mint a Hárec: a szélsőségeseknek mindig is céljuk volt ilyeket elkövetni.

A többség támogatja

A Jerusalem Post által idézett közvélemény-kutatások szerint az izraeliek nagy többsége támogatja a fogolycserét. Több felmérést is idéznek, amelyek szerint az emberek 69-79 százaléka támogatja a lépést. Arról, hogy a csere milyen hatással lesz Izrael biztonságára, már megoszlottak a vélemények. A Dahaf intézet által megkérdezettek 50 százaléka aggódik, míg 48 százalékuk nem. A Midgam közvélemény-kutatónak válaszolók 62 százaléka számít a helyzet romlására, míg 32 százalék szerint nem lesz ilyen jellegű hatása a fogolycserének.