Háta mögé lesve menti Európát Merkel és Sarkozy

2011.10.23. 8:18

A német kancellár és a francia elnök egész szombaton egyeztetett, az uniós pénzügyminiszterek tíz órán át gyürkőztek egymással, a várakozás hatalmas - vasárnap ülnek össze az EU-tagállamok vezetői, hogy kitalálják, hogyan állítsák meg az Európán elhatalmasodó gazdasági válságot. Az óriási feladat előtt álló politikusok közben folyamatosan hátországuk közvéleményét figyelik, közelgő választások bonyolítják az európai közösség megmentésének képletét.

Valóban fontos találkozó lesz, de nem csak ezen múlik az euróövezet jövője - mondta az [origo]-nak egy uniós ügyekben jártas magyar diplomata az Európai Tanács - az uniós tagállamok állam- és kormányfői, illetve az Európai Bizottság elnökének - vasárnapi brüsszeli találkozójáról.

Az uniós vezetők vasárnapi találkozójukon kezdik meg az európai pénzügyi rendszer megvédését szolgáló, minden eddiginél nagyobb szabású intézkedések véglegesítését. Eredetileg vasárnap döntöttek volna az úgynevezett euróövezeti támogatási alap, az EFSF bővítéséről. Az EFSF szerepe lenne a gazdasági bajba került övezeti tagállamok - például Görögország - megsegítése, de a jelenleg 440 milliárd eurós tőke felett rendelkező mentőalap - a diplomata megfogalmazása szerint - túl szerény eszköz ahhoz, hogy bebiztosíthassák az euróövezet túlélését arra az esetre, ha egy tagállam csődbe kerül.

Az alap bővítését előkészítő tárgyalások akadozása miatt vasárnap az EFSF alkalmazásáról, illetve hatékonyabb működéséről kívánnak megállapodni a vezetők, bővítésének kérdését pár nappal elhalasztják. A döntés elhalasztásnak hátterében az euróövezet két legnagyobb gazdaságával rendelkező állama - Franciaország és Németország - közötti viták állnak, ezek miatt kellett az eredetileg október 17-ére tervezett csúcstalálkozót most vasárnapra halasztani.

Teljes gőzzel egyeztettek szombaton is

A döntéseket annak ellenére halogatják az uniós tagállamok, hogy a problémát mindenki komolyan veszi. Az EU tagállamok pénzügyminiszterei szombaton több mint 10 órán át tanácskoztak az európai gazdasági csomag újabb elemeiről, és megállapodás született a legnagyobb veszélyben lévő európai bankok 100 milliárd eurós megerősítéséről, de a BBC szerint sok a nézeteltérés a német és a francia kormány között.

Angela Merkel német kancellár szombaton szankciókat sürgetett az eladósodott európai uniós tagállamokkal szemben. Szombat délutáni beszédében közölte, az EU-n belül mélyebb integrációra van szükség, mert csakis ez teszi lehetővé a közös valuta megszilárdítását és a versenyképesség javítását. Merkel szerint a kialakult pénzügyi válság egyik fő oka az volt, hogy számos ország - köztük Németország is - a lehetőségei felett élt. Korábban ugyanakkor azt mondta, hogy aki gyors megoldást vár, az nincs tisztában a probléma súlyával.

A helyzet kiélezettségét jelzi, hogy Merkel és Nicolas Sarkozy francia államfő szombaton több telefonbeszélgetést is folytatott egymással, és szombaton este is találkoztak. Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz a vasárnapi brüsszeli tanácskozáson, elfoglaltsága miatt a Fidesz lemondta vasárnapra tervezett október 23-ai nagygyűlését, és a kormányfő szóvivője közölte, hogy Orbán vasárnap ott lesz, ahol Magyarország jövője szempontjából a legfontosabb dolgok történnek majd.

Nyolc éve nem volt ennyire felbolydulva az EU

Az Unió működését jól ismerő magyar diplomata szerint az európai vezetőknek konkrétumokat kell majd mondaniuk, ami alapján látható lesz, hogy ha egy tagállam csődbe kerül, akkor azt az eurózóna hogyan élheti túl. A diplomata szerint "nem sűrűn fordul elő", hogy elhalasszanak egy ilyen csúcsot, de nem volt más választás, mert nem jutottak előre az egyeztetésekben, ahogy tervezték.

Az eurózóna válsága miatt most vasárnap már hetedszerre fognak találkozni Brüsszelben a tagállamok vezetői, a jövő hét eleji újabb találkozót is beleszámolva pedig immár nyolc csúcs jut 2011-re, és még hátravan bő két hónap az évből. Utoljára az iraki háború kitörésének évében, 2003-ban volt példa arra, hogy nyolcszor gyűltek össze az EU-tagállamok vezetői. Az idei eddigi hat találkozó közül csupán egy olyan volt, amelyen nem szerepelt a napirenden az eurózóna stabilitásának kérdése.

Közelgő választások bonyolítják a képletet

A magyar diplomata szerint a sorozatos találkozók azt mutatják, hogy a kényes és nehéz ügyek nem futnak végig az uniós közösségi intézményeken, nem az EU végzi a döntés-előkészítést, hanem tagállami egyeztetéseken dőlnek el fontos kérdések. Nem használják ki az Európai Bizottság kapacitásait, kihagyják a testület klasszikus kezdeményező szerepét, ami miatt félő, hogy néhány nagyobb ország megállapodásához kell majd mindenkinek alkalmazkodnia - mondta az [origo]-nak.
Válsághelyzetben nem biztos, hogy ez rossz megoldás, a diplomata szerint Francois Mitterand francia elnök és Helmuth Kohl német kancellár hivatali idején történt hasonló, a két állam által közösen hozott döntéseket, amelyek szerinte alapvetően az Európai Unió érdekeit szolgálták.

Balázs Péter korábbi külügyminiszter és magyar uniós biztos szerint a bizottság csak ott cselekvőképes, ahol közös az uniós politika, de a most napirenden lévő ügyekben rá van szorulva a tagországokra. De a tagállamok vezetőinek részéről is érthető, hogy nem adják ki a kezükből a döntést - mondta Balázs. Mivel komoly áldozatvállalásról van szó, nehéz politikai döntést kell hozniuk, amelyet hazai közvéleményükkel is el kell fogadtatniuk, és jövőre Franciaországban elnökválasztás lesz, Németországban pedig 2013-ban lesz a szövetségi parlamenti választás. Angela Merkelnek és Nicolas Sarkozynek is hátra kell néznie, hogy lássák, meddig támogatják őket a német és a francia választók - mondta Balázs.

KAPCSOLÓDÓ CIKK