Csak a háborús bűnösöket zárják ki a szerbiai kárpótlásból

2011.10.28. 16:22

Akiről bebizonyosodik, hogy háborús bűnt követett el, nem kaphatja vissza egykori vagyonát - áll a szerb kárpótlási törvény módosított változatában. A második világháború egyéb történéseit figyelmen kívül hagyják majd, amikor eldöntik, kit érint a kárpótlási törvény.

Kompromisszumos megoldást találtak a szerb rehabilitálási törvény ügyében: az nem foglalkozik majd a második világháború történéseivel, de azokat, akikről bebizonyosodik, hogy háborús bűnöket követtek el, kizárják a vagyon visszaszármaztatására jogosultak köréből - jelentette be Slobodan Homen, a szerb igazságügyi minisztérium államtitkára.

A politikus hozzátette, hogy a háborús bűnösök nemcsak az elkobzott, hanem államosított vagyonukat sem kaphatják vissza. Az eddigi szerb törvények szerint előbbi visszaadását a rehabilitálási, utóbbiét pedig a visszaszármaztatási és kárpótlási (restitúciós) törvény szabályozta.

Televíziós nyilatkozatában Homen kifejtette, hogy a kérdés kompromisszumos megoldásával valamennyi szerb párt és a nemzeti kisebbségek pártjai is egyetértettek, és a megoldás "tisztességesnek és elfogadhatónak" mondható.

Slobodan Homen szerint Szerbia még mindig nem szembesült mindazzal, ami a második világháború alatt történt, mivel "1943 és 1946 között egy sor olyan döntés született, amelyekből nem derül ki világosan, hogy ki követett el háborús bűnöket és ki nem". "Létezik a háborús bűnösökről szóló, kilencezer nevet tartalmazó lista, amelyet egy állami bizottság hirdetett ki 1946-ban és ennek a bizottságnak a munkáját politikai szempontok is vezérelték" - mondta Homen, majd hozzátette, hogy "a félreértés lényege úgy fogalmazható meg, hogy vajon a partizánok és a csetnikek egyaránt a népfelszabadító háború részesei voltak-e, vagy pedig egyikőjük megszálló volt, míg a másik nem".

A szerb parlament szeptember végén elfogadta a vagyon-visszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló (restitúciós) törvényt, amelyet a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a magyar diplomácia is keményen bírált, hangsúlyozva, hogy annak egyik szakaszával Szerbiában törvényerőre emelték a kollektív bűnösség elvét. A magyar diplomácia kilátásba helyezte, hogy vétót emel Szerbia tagjelölti státusára, ha nem módosítják a törvényt, vagy nem helyezik hatályon kívül.

KAPCSOLÓDÓ CIKK