Polgárháborúhoz kezd hasonlítani a szíriai helyzet

2011.11.17. 17:44

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint egyre inkább polgárháborús állapotok uralkodnak Szíriában, miután pár napja dezertőrök egy csoportja támadást intézett a hadsereg egyik kulcsfontosságú bázisa ellen. A nemzetközi közösségek egyelőre eltérő állásponton vannak a helyzet megoldását illetően: a török miniszterelnök szerint a külföldi nagyhatalmaknak azért nem érdekük közbeavatkozni, mert Szíriának nincsenek olyan nyersanyagforrásai, mint Líbiának.

Polgárháborúhoz kezd hasonlítani a szíriai helyzet az orosz külügyminiszter szerint - írja a BBC csatorna online oldalán található összefoglaló. Szergej Lavrov azt követően beszélt erről, hogy a Szabad Szíriai Hadsereghez (FSA) tartozó dezertőrök Damaszkusz külterületén megtámadták a hadsereg kulcsfontosságú bázisát. Lavrov úgy vélekedett, "mindenképpen meg kell állítani az erőszakot, függetlenül attól, hogy honnan is ered" - utalva ezzel arra, hogy a vérontásokban a szíriai ellenzéknek is szerepe van. Korábban Oroszország, Kínával együtt, megvétózta egy esetleges ENSZ-beavatkozás lehetőségét, és a kormány és az ellenzék közötti párbeszéd megkezdésére szólított fel.

Korábban az Arab Liga, amely felfüggesztette Szíria tagságát, három napot adott a szíriai kormánynak, hogy véget vessen a vérontásnak. A marokkói Rabat városában tartott szerdai találkozón a liga 22 tagja azon a véleményen volt, hogy Szíriának lehetővé kell tennie egy nemzetközi megfigyelőcsoport beutazását az országba, egyéb esetben szankciókkal kell szembenéznie. A szervezet még november elején dolgozott ki egy tervet, amelyben arra szólította fel a szíriai kormányt, hogy a hadsereg vonja ki tankjait a nyugtalan városokból, szüntesse be az összecsapásokat a tüntetőkkel, és két héten belül kezdjen párbeszédet az ellenzékkel. A szíriai elnök akkor egyetértett a tervvel, de az abban foglaltaknak nem tett eleget, több mint 370 embert öltek meg azóta - állítják emberi jogi csoportok. Ezzel a felkelések kirobbanása óta eltelt nyolc hónap legvéresebb hónapja volt a november.

Az ENSZ szerint több mint 3500 ember halt meg a felkelések márciusi kirobbanása óta. A szíriai kormány fegyveres bandákat és katonákat okol az erőszakért. A kormány megnehezíti a külföldi újságírók munkáját, és az országból kikerülő jelentések nehezen ellenőrizhetők. Az FSA parancsnoka szerdán azt mondta a BBC-nek, hogy bár nem akarta, hogy emberek fegyverrel szálljanak szembe a rezsimmel, most mégis úgy gondolja: "jogunk van megvédeni az embereinket, mert a nemzetközi közösség nem tesz semmit". A parancsnok arra szólítja fel a külföldi országokat, hogy nyújtsanak fegyveres segítséget, mert szerinte ők "hamar megtudnák dönteni a rendszert".

Számos ország már visszahívta szíriai nagykövetét, és az ország diplomáciai elszigeteltsége egyre inkább nő. Törökország, amely nagy szakaszon határos Szíriával, egyre kritikusabb Asszad elnökkel szemben. Csütörtökön a török miniszterelnök, Tayyip Erdogan azzal vádolta a nemzetközi közösséget, hogy azért nem lép közbe a szíriai válságban, mert az országnak nincsenek olyan erőforrásai, mint Líbiának. Közben Törökországba tart a francia külügyminiszter, hogy tárgyaljanak a helyzet megoldásáról.

KAPCSOLÓDÓ CIKK