A szabadság fojtogatja Egyiptomot

2011.11.21. 9:51

A közelgő választásokat is veszélybe sodorhatja Egyiptomban a hétvégén elszabadult erőszak, amely a demokráciával kecsegtető szavazás előtt újra csatatérré változtatta a kairói Tahrír teret. A diktátorát februárban elkergető országban bizonytalanság és félelem uralkodik az első szabad parlamenti választás előtt. A hadsereg hatalmától és az iszlamisták térnyerésétől rettegő emberek nem tudták kivárni, hogy hová visz a demokrácia.

Kevesebb mint egy hét múlva történelmi fordulóponthoz érkezhet Egyiptom, ahol a tervek szerint vasárnap kezdődik az ország elmúlt ötven évének első szabad parlamenti választása. Az ország, amely idén februárban tizennyolc napos tüntetéssel elűzte a közel 30 éve hatalomban lévő Hoszni Mubarak elnököt, majdnem egy éve készült a demokratikus átmenetet ígérő szavazásra. Néhány nappal a választások előtt azonban újra zavargások törtek ki az országban, a kairói Tahrír térre visszatérő tömegek a hadsereg hatalma elleni tüntetésbe kezdtek, mert nem látták garantáltnak, hogy a választások után a tábornokok lemondanak a hatalomról.

A tüntetést a rendfenntartók könnygázzal és gumilövedékkel próbálták szétverni, a hétvégi összecsapásokban vasárnap estig legalább húszan haltak meg, és több mint ezren megsérültek. A Guardian című brit lap szerint a vasárnap esti harcok valóságos csatatérré változtatták Kairó belvárosát. A tüntetők kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálták a fejmagasságba célzó rohamrendőröket, miközben más városokban, Szuezben és Alexandriában is hatalmas tömegtüntetések és zavargások kezdődtek.

A fellángolt erőszak veszélybe sodorhatja a demokratikus választásokat, miután több párt és egyéni jelölt is felfüggesztette kampányát, és egy új, a választásoktól függetlenül felálló civil kormány létrehozását sürgetik. Ezzel az ország a káosz szélére sodródott, különböző csoportok próbálják a maguk érdeke szerint alakítani a következő napok eseményeit. A hadsereg a központi hatalmat és saját befolyását próbálja megtartani, a világi erők egy a választásoktól független kormányt alakítanának, a választási győzelemre esélyes iszlamisták pedig az ígértnél nagyobb hatalmat szeretnének kiharcolni maguknak.

Forrás: AFP
Újrakezdődtek a harcok

Nem tudják, kire szavazzanak

Az már hetekkel a választások kezdete előtt látszott, hogy a választók nem néznek kitörő lelkesedéssel a szavazás elé, mivel a bonyolult választási rendszer és a rengeteg ismeretlen választható politikai erő elbizonytalanította és összezavarta őket. A vasárnap kezdődő szavazáson a demokráciában járatlan választók több tucat ismeretlen pártra adhatják majd szavazatukat, de a pártok és szervezetek viszonyát és értékrendjét még a politikát figyelemmel kísérő szakértők is nehezen tudják követni (a rengeteg párt viszonyáról itt talál egy áttekinthető grafikont). Egyiptomban a szavazók többsége még sosem vett részt olyan szavazáson, ahol valódi választási lehetőségeik voltak:  "Fogalmunk sincs, hogyan kell ezt csinálni, hiszen korábban csak Mubarak pártja volt, meg az egységes ellenzék, most viszont rengeteg csoportosulás van a palettán" - mondta a Time magazinnak egy kairói mérnök.

A lapnak, amely kedden terjedelmes riportban számolt be a választás előkészületeiről, mindenki arra panaszkodott, hogy átláthatatlan a rendszer. "Tanult ember vagyok, az értelmiséghez tartozom, de mégis most hallok először nyíltan a politikáról" - mondta például egy középkorú férfi az egyik liberális párt kampánygyűlésén. "Szavazni akarok valakire, de nem tudom, ki legyen az". A férfi nincs egyedül a kételyével, az egyiptomiak a magazin szerint valóságos sokkot kaptak a nagy választási lehetőségtől. "Nem tudják, mi a jó és mi a rossz. Mubarak elbukott, a piramis ledőlt, és most senki nem bízik senkiben" - foglalta össze egy kairói éjszakai lokál tulajdonosa.

Virággal kitakart nők és egy meztelen aktivista

Bár a pártok között lehetetlenség eligazodni, az elmúlt hónapok egyértelművé tették, hogy Egyiptomnak a vallásos iszlamisták és a liberális, világi erők között kell választania. A legerősebb politikai erő az iszlamisták gerincét adó Muszlim Testvériség, amely az elmúlt évtizedekben illegalitásban működve, karitatív tevékenységével, az egyszerű emberekig elérő kapcsolataival vált Egyiptom legerősebb politikai szervezetévé. Az általa alapított politikai párt, a Szabadság és Igazság Párt (FJP) választási szövetséget alkotott több másik párttal, amelyek belátták, hogy nincs esélyük a testvériség mellett egyedül labdába rúgni: a mérsékelt iszlamisták által vezetett Demokratikus Szövetség így a közvélemény-kutatások szerint elsöprő győzelmet arathat majd.

A magukat polgárinak nevező blokk mellett azonban egy sokkal radikálisabb vallási csoportosulás is verseng a szavazatokért: az Iszlamista Szövetség pártjai között ott vannak a vallási radikalizmus legszélsőségesebb képviselői, köztük a szalafisták is, akik azt hirdetik, hogy a nőket el kell rejteni a nyilvánosság szeme elől. A szalafisták a kampány során olyan nemi szegregációt követeltek, mint amilyen Szaúd-Arábiában működik, a párt plakátjain pedig ennek nyomatékot adva női jelöltjeik képét rajzolt virágokkal helyettesítették - írja az AP hírügynökség.

Forrás: AFP/Khaled Desouki
A civil hatalomátvételért tüntetnek a Tahrír téren

A vallási fanatizmussal szemben a világi pártok, baloldali és liberális csoportosulások próbálják felvenni a versenyt, de a legtöbb párt a Muszlim Testvériséggel ellentétben semmilyen szervezeti múlttal nem rendelkezik, jelöltjeik képzetlenek, felkészületlenek és ezért hiteltelennek is tűnnek a választók szemében. A szalafisták ráadásul igyekeznek őket egybemosni az előző rendszerhez kötődő korrupcióval, egy friss botrány pedig megmutatta, hogy a liberálisok még saját értékrendjükért sem tudnak teljes egészében kiállni a vallásos konzervatívokkal szemben.

Az egyenlőtlen erőviszonyok akkor mutatkoztak meg, amikor egy fiatal női aktivista, Aliaa Magda Elmahdy a szólásszabadság melletti tiltakozásból meztelen képeket tett közzé magáról internetes blogján. A lány - mint írta - a fotókat "sikolyoknak szánta az erőszak, rasszizmus, szexizmus, szexuális zaklatás és képmutatás társadalma ellen". Válaszul azonban vallásos radikálisok tömegei kezdték támadni, és a liberális politikusok sem vették védelmükbe. Miközben a szalafisták azzal kampányoltak, hogy a liberálisok győzelme esetén ez az "erkölcstelenség" lenne az irányadó női modell az országban, a liberális szervezetek elzárkóztak tőle, nehogy támogatást veszítsenek a mérsékelten vallásos szavazók között.

Hogyan választ Egyiptom?

A parlamenti választásokat három szakaszban tartják az ország különböző területein, az első szakasz első fordulója a tervek szerint november 28-án, második fordulója december 5-én lesz. A második szakaszt december 14-én és 21-én, a harmadikat január 3-én és 10-én tartják. Mivel az ország különböző részein máskor lesz a szavazás, sokan még azt sem tudják, hogy nekik mikor kell majd szavazniuk. Ha ez a kör sikeresen lezajlott, jövő tavasszal rendezik meg a parlament felső házának választását is, amely valószínűleg szintén többfordulós lesz, és akár tavaszig is eltarthat.

Az idén többször is módosított választási rendszerben 498 képviselői helyről szavaznak az emberek, amelyek között listás és egyéni helyek is vannak. A választási szabályokról az év során rengeteget vitatkoztak a politikai szervezetek, a végleges verzió pedig a Time magazin elemzői szerint olyan bonyolult lett, hogy akár "katasztrofális" végeredménye is lehet. A mostani választás csak a parlamentről szól, az elnök személyéről várhatóan csak 2012 végén tartanak szavazást.


Boszorkányüldözés és maradványok

Általános vélekedés, hogy a forradalommal megbuktatott rendszer a választáson visszatérhet. Ahogy korábban Mubarak elnök riogatott a Muszlim Testvériség hatalomátvételével, úgy most az iszlamisták hirdetik, hogy a korábbi kormánypárt emberei titokban visszatérhetnek, és többséget szerezhetnek a parlamentben. Az országban valóságos hajtóvadászat indult azok ellen a jelöltek ellen, akik a bukott rezsimben vezető tisztséget töltöttek be, és most álnéven, függetlenként vagy egy új választókerületben akarnak újra mandátumhoz jutni.

Ilyen "feloul", "maradvány" embernek címkéznek gyakorlatilag mindenkit, aki szimpatizál a Mubarak-rendszerrel, aktivisták ideiglenes irodákban bújják a jelöltlistákat, hogy kiszűrjék őket - írja a New York Times. A "feloul"-ok nevét egy erre a célra készített honlapon is elkezdték közzétenni, egy helyi bíróság pedig úgy döntött, hogy a korábbi állampárt tagjait kitiltja a választási versenyből. Országszerte hatalmas felháborodást váltott ki, amikor a legfelsőbb bíróság hétfőn felülírta ezt a döntést, és engedélyezte, hogy Mubarak áprilisban feloszlatott pártjának egykori tagjai is induljanak a választáson.

Forrás: AFP/Mohammed Hossam
Katonai hatalom helyett új kormányt akar a nép

Mubarak követői több mint féltucat új pártokat alapítottak, de még mindig nem lehet tudni, hogy hány régi funkcionárius indul újra. Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió szerint vannak köztük kifejezetten népszerűek is, akik arra használták korábbi hatalmukat, hogy hatalmas támogatói hálózatokat építsenek a választókerületükben.

Hatalmukat védő tábornokok

A választások előtti bizonytalanságot azonban az feszítette pattanásig, hogy az emberek bizalma megingott az országot ideiglenesen irányító hadseregben. A tábornokok, akiket februárban még hősként tiszteltek, lassan a demokratikus átalakulást késleltető, diktatórikus vezetők szerepébe kerültek. Az első ígéreteik még arról szóltak, hogy szeptemberben választások lesznek, és azonnal átadják a hatalmat a civil kormánynak: most viszont ott tartanak, hogy a novemberben kezdődő választásokat akár áprilisig is elhúzhatják, és a hatalmat csak egy 2012-es vagy 2013-as elnökválasztás után adnák át teljesen.

A tábornokok tanácsa nemrég olyan javaslatot is megfogalmazott, amely szerint a most megválasztandó parlamentnek nem lehet beleszólása a hadsereg költségvetésébe, a hadsereg vezetői pedig megvétózhatnák a készülő új alkotmány bármelyik passzusát, és fel is oszlathatnák az alkotmányozó nemzetgyűlést. A javaslatokkal a hadsereg gyakorlatilag a megválasztott parlament felállása után is hatalomban maradna, és érinthetetlenné válna hatalmas vagyona is, amely becslések szerint az egyiptomi gazdaság 5-45 százalékát is kiteheti.

A Washington Post szerint a hadsereg ragaszkodását a hatalomhoz leginkább az iszlamista politikusok kritizálták, de már Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is kifejezte rosszallását emiatt. A tábornokok ugyanakkor nem alaptalanul próbálnak nyeregben maradni, rettegnek ugyanis attól, hogy a központi hatalom elvesztésével Egyiptomban megszűnik a törvényes rend, és az iszlamisták kezében összeomlik a gazdaság. Mindez azonban nem nyugtatja meg az embereket, akik egyre cinikusabban és kiábrándultabban figyelik a tábornokok lépéseit, megtorlásait és a kritikusaik ellen katonai bíróságokon indított pereket.

A múlt héten több nagy tüntetést is tartottak a hadsereg ellen, Damietta kikötővárosában két ember meghalt az összecsapásokban, pénteken pedig tüntetők tízezrei tértek vissza az év eleji forrongások központi helyére, a kairói Tahrír térre. Az erőszak szombaton elszabadult, a kairói harcok után pedig megjósolhatatlanná vált, hogy a szavazásig hátralévő néhány napban milyen irányba fejlődik tovább az elmérgesedő konfliktus.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK