Az összeomlástól félve készítik a B tervet Európa nagyhatalmai

Hivatalosan tagadják, de német sajtóértesülések szerint már készül a B terv arra az esetre, ha Németország és Franciaország nem tudná megvalósítani az EU-szerződés módosítását. Az állítólagos titkos terv alapján az euróövezetről leválna a hat legstabilabb ország, amely egyfajta elitklubot alkotna. Ennek elkerülése érdekében a Merkel-Sarkozy páros harmadiknak bevonná az új olasz miniszterelnököt.

Ha helytállóak a Welt című német lap értesülései, hetek óta bizalmas tárgyalások zajlanak az Európai Unió néhány tagállama közt egy új elitklub, az úgynevezett "Mag-Európa" megalakításáról. Bár a szövetségi pénzügyminisztérium hétfőn közleményben tagadta, hogy úgynevezett elitkötvények kibocsátásáról egyeztetne, a német sajtóban folyamatosan jelennek meg az új, vészhelyzet esetére kidolgozott eurómentő terv állítólag kormánykörökből kiszivárgott részletei.

A Welt értesülései szerint a - hitelminősítők legjobb besorolására utalva - "AAA-országoknak" vagy "berlini klubnak" nevezett csoport tagjai - Németország, Franciaország, Finnország, Luxemburg, Hollandia és Ausztria - már hetek óta intenzíven tárgyalnak egy új tervezetről, a legutóbbi találkozó állítólag a múlt pénteken volt Berlinben. A lap informátorai szerint a nem eurót használó, de szintén AAA minősítésű Nagy-Britannia is "intenzíven részt vesz" a tárgyalásokban.

Bár a német pénzügyminiszter szóvivője tagadta, hogy tárgyalnának az elitkötvényekről, Rainer Brüderle, a kisebbik kormánypárt, az FDP frakcióvezetője nem zárta ki, hogy létrejöhet az elitklub. Bár Brüderle sem mondta ki, hogy folynak a Welt által említett tárgyalások, feltételes módban úgy fogalmazott: nem rossz ötlet az elitkötvény, hiszen ezek kibocsátásában csak olyan országok vennének részt, amelyeknek azonos besorolása van a hitelminősítőknél.

Elitklub a B terv

A hivatalosan egyelőre el nem ismert tervezet szerint új stabilitási szerződést kötnének a megtakarításokra kész államok. Ez a Bild című bulvárlap értesülései szerint a schengeni szerződésre hasonlítana, hiszen nem minden EU-tag lenne automatikusan tagja. Az új szerződés szigorú költségvetési szabályokat írna elő a tagoknak, és szankciókat is rendelne ezek mellé, vagyis az EU beavatkozhatna a túl nagy hiányt felhalmozó országok költségvetésébe.

A "tripla A országok" a Welt szerint közösen bocsátanának ki "elitkötvényeket", amelyeknek éves kamata reményeik szerint alacsony, évente 2 és 2,5 százalék közötti lenne. Az ebből befolyó pénzt a bajba került euróövezeti tagok megmentésére is fordíthatnák: vagy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) vásárolná meg belőle a válságba került országok kötvényeit, vagy az Európai Központi Bank (EKB) számára szolgálna biztosításként, szintén kötvényvásárlásokhoz.

Luc Frieden luxemburgi és Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter

Az "elitkötvények" esetleges bevezetése azért lenne különös fejlemény, mert a berlini kormány eddig mereven elzárkózott a közös európai adósság gondolatától, pedig több tagállam és az Európai Bizottság is erre biztatta. A Welt szerint a tervezett elitkötvények nem is lennének a szó klasszikus értelmében közös európai papírok. Valószínű az is, hogy az elitklub megalakítása csak tartalék terv arra az esetre, ha nem tudnák keresztülvinni a 27 tagállamon az EU-szerződés Párizs és Berlin által szorgalmazott módosítását.

Sokasodnak az aggasztó jelek

A vészhelyzet esetére kitalált tervre egyre nagyobb eséllyel lehet szükség, miután sokasodnak annak a jelei, hogy az euróválság még a legstabilabb országokat sem kíméli. A múlt héten Németországnak is gondjai támadtak az egyébként kiváló minősítésű - ezért alacsony hozamot kínáló - államkötvények értékesítésével. A szövetségi kormány hatmilliárd euróért akart tízéves kötvényeket értékesíteni, de csak kevesebb mint négymilliárdra érkezett ajánlat. Hasonlóra az euró bevezetése óta nem volt példa.

Hétfőn a Moody's hitelminősítő adott ki egy közleményt, amelyben komoly figyelmeztetést fogalmazott meg: e szerint nő a valószínűsége, hogy több tagország elhagyja az euróövezetet, amelynek szétszakadása negatív hatással lenne az összes tag hitelképességére. A Moody's arra figyelmeztet, hogy ha nem lát azonnal "nagy politikai kezdeményezéseket", újragondolja az egész eurózóna, sőt az egész EU besorolását. Ez azt jelenti, hogy a ma még stabilnak gondolt, AAA-országokat is leminősíthetnek.

Figyelmeztető jel az is, hogy a fejlett országokat tömörítő Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete (OECD) friss előrejelzése szerint Nagy-Britannia jövőre recesszióba süllyed, Németország pedig máris recesszióban van. A brit gazdaság az előrejelzés szerint 2011 utolsó, illetve 2012 első negyedévében zsugorodni fog, és 2012 egészében mindössze 0,5 százalékos lesz a növekedés a korábban várt 2 százalék helyett (a német statisztikai hivatal korábban 0,9 százalékos növekedést jelzett előre 2012-re).

Az euróövezet esetleges felbomlása, és a német márka visszaállítása ráadásul minden bizonnyal katasztrófa lenne a német gazdaság számára. Az önálló német valuta ugyanis minden valószínűség szerint rohamosan felértékelődne a többi fizetőeszközhöz képest, ami jelentősen rontaná az exportra termelő német cégek helyzetét. Németországnak tehát elsődleges érdeke, hogy egyben tartsa az euróövezetet.

A nagy terv

"Lépéseket kell tennünk a fiskális unió felé" - fogalmazta meg röviden a megoldást a múlt héten Strasbourgban Angela Merkel német kancellár, aki Nicolas Sarkozy francia elnökkel és Mario Monti olasz miniszterelnökkel tárgyalt. A válságból kivezető út szerinte az lehetne, ha a pénzügyi unió mellé a költségvetési unió is létrejönne, ami nem engedné meg, hogy egyes tagállamok megszegjék a stabilitási szabályokat, mint történt ez az euró bevezetése óta mintegy 60 esetben.

A megoldás erősen leegyszerűsítve az lenne, hogy Berlin átvetetné a szigorú szabályokat az egész eurózónával, cserébe garanciát vállalna az ingadozó államok adósságaiért. Ennek érdekében Merkel és Sarkozy az EU-szerződésben rögzítené a stabilitási követelményeket, de ez sokáig tart, hiszen a szerződés csak akkor változhat, ha azt mind a 27 tagállam jóváhagyja. Valószínűleg ezért merült fel ismét a "kétsebességes Európa" gondolata. "A kemény mag kiépítése elkerülhetetlen, ha az Európa-projekt a valutájával együtt túlélni és fejlődni akar" - írta hétfőn Stefan Ulrich, a Süddeutsche Zeitung párizsi tudósítója.

Ulrich kommentárja szerint Merkel és Sarkozy az elmúlt másfél évben "a szakadék szélén, a ködön keresztül" vezette Európát, de a megoldás lassan kirajzolódik. A probléma az, hogy a két vezetőnek súlyos legitimációs problémákkal kell megküzdenie, hiszen más, önálló államok belügyeibe akarnak beavatkozni. Ráadásul az egész folyamatnak van egy olyan olvasata, amely szerint Németország pénzügyi eszközökkel venné át a hatalmat a kontinensen. "A német Európa kísérlete ismét felébredt" - írta például a Le Monde című francia lap.

Olasz segítség várható

Merkel és Sarkozy számára kiemelten fontos az együttműködés Mario Montival és az új olasz kormánnyal, ezért szervezték meg a múlt héten a strasbourgi hármas csúcstalálkozót. Ennek végén kijelentették, hogy a három ország együttműködik az EU-szerződés tervezett módosítása érdekében, vagyis Monti támogatásáról biztosította a német-francia duót. Ez azért fontos, mert Olaszország az euróövezet harmadik legnagyobb gazdasága, amely ráadásul komoly adósságválságban van, tehát drasztikus költségvetési megszorításokra lesz szüksége.

Merkel, Sarkozy és Monti a múlt héten Strasbourgban

A találkozó jelentőségét növeli, hogy a német és a francia kormány nyomásgyakorlása korábban kulcsszerepet játszott Silvio Berlusconi korábbi olasz miniszterelnök bukásában (erről részletesen korábbi cikkünkben olvashat), Merkel és Sarkozy gesztusa pedig segítheti Montit abban, hogy Rómában megszilárdítsa a saját pozícióját. A német kancellár és a francia elnök ugyanakkor Monti személyében fontos, az EU iránt elkötelezett szövetségest nyerhet magának az EU-szerződés módosításáért folytatott tárgyalásokhoz.

A korábban európai biztosi posztot is betöltő Monti tapasztalata fontos lehet a Párizs és Berlin közti közvetítésben, például az EKB szerepével kapcsolatban (német lapok szerint Merkel már engedett is korábbi álláspontjából, és hajlandó belemenni, hogy megerősítsék a központi bankot). Az olasz miniszterelnök ráadásul a híd szerepét játszhatja, vagyis segíthet megnyerni a többi tagállamot a német-francia elképzeléseknek, hiszen az általa vezetett ország is elszenvedője az euróövezet megmentéséhez szükséges megszorításoknak.