Hivatalosan tagadják, de német sajtóértesülések szerint már készül a B terv arra az esetre, ha Németország és Franciaország nem tudná megvalósítani az EU-szerződés módosítását. Az állítólagos titkos terv alapján az euróövezetről leválna a hat legstabilabb ország, amely egyfajta elitklubot alkotna. Ennek elkerülése érdekében a Merkel-Sarkozy páros harmadiknak bevonná az új olasz miniszterelnököt.

Ha helytállóak a Welt című német lap értesülései, hetek óta bizalmas tárgyalások zajlanak az Európai Unió néhány tagállama közt egy új elitklub, az úgynevezett "Mag-Európa" megalakításáról. Bár a szövetségi pénzügyminisztérium hétfőn közleményben tagadta, hogy úgynevezett elitkötvények kibocsátásáról egyeztetne, a német sajtóban folyamatosan jelennek meg az új, vészhelyzet esetére kidolgozott eurómentő terv állítólag kormánykörökből kiszivárgott részletei.

A Welt értesülései szerint a - hitelminősítők legjobb besorolására utalva - "AAA-országoknak" vagy "berlini klubnak" nevezett csoport tagjai - Németország, Franciaország, Finnország, Luxemburg, Hollandia és Ausztria - már hetek óta intenzíven tárgyalnak egy új tervezetről, a legutóbbi találkozó állítólag a múlt pénteken volt Berlinben. A lap informátorai szerint a nem eurót használó, de szintén AAA minősítésű Nagy-Britannia is "intenzíven részt vesz" a tárgyalásokban.

Bár a német pénzügyminiszter szóvivője tagadta, hogy tárgyalnának az elitkötvényekről, Rainer Brüderle, a kisebbik kormánypárt, az FDP frakcióvezetője nem zárta ki, hogy létrejöhet az elitklub. Bár Brüderle sem mondta ki, hogy folynak a Welt által említett tárgyalások, feltételes módban úgy fogalmazott: nem rossz ötlet az elitkötvény, hiszen ezek kibocsátásában csak olyan országok vennének részt, amelyeknek azonos besorolása van a hitelminősítőknél.

Elitklub a B terv

A hivatalosan egyelőre el nem ismert tervezet szerint új stabilitási szerződést kötnének a megtakarításokra kész államok. Ez a Bild című bulvárlap értesülései szerint a schengeni szerződésre hasonlítana, hiszen nem minden EU-tag lenne automatikusan tagja. Az új szerződés szigorú költségvetési szabályokat írna elő a tagoknak, és szankciókat is rendelne ezek mellé, vagyis az EU beavatkozhatna a túl nagy hiányt felhalmozó országok költségvetésébe.

A "tripla A országok" a Welt szerint közösen bocsátanának ki "elitkötvényeket", amelyeknek éves kamata reményeik szerint alacsony, évente 2 és 2,5 százalék közötti lenne. Az ebből befolyó pénzt a bajba került euróövezeti tagok megmentésére is fordíthatnák: vagy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) vásárolná meg belőle a válságba került országok kötvényeit, vagy az Európai Központi Bank (EKB) számára szolgálna biztosításként, szintén kötvényvásárlásokhoz.

Forrás: AFP/Georges Gobet
Luc Frieden luxemburgi és Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter

Az "elitkötvények" esetleges bevezetése azért lenne különös fejlemény, mert a berlini kormány eddig mereven elzárkózott a közös európai adósság gondolatától, pedig több tagállam és az Európai Bizottság is erre biztatta. A Welt szerint a tervezett elitkötvények nem is lennének a szó klasszikus értelmében közös európai papírok. Valószínű az is, hogy az elitklub megalakítása csak tartalék terv arra az esetre, ha nem tudnák keresztülvinni a 27 tagállamon az EU-szerződés Párizs és Berlin által szorgalmazott módosítását.

Sokasodnak az aggasztó jelek

A vészhelyzet esetére kitalált tervre egyre nagyobb eséllyel lehet szükség, miután sokasodnak annak a jelei, hogy az euróválság még a legstabilabb országokat sem kíméli. A múlt héten Németországnak is gondjai támadtak az egyébként kiváló minősítésű - ezért alacsony hozamot kínáló - államkötvények értékesítésével. A szövetségi kormány hatmilliárd euróért akart tízéves kötvényeket értékesíteni, de csak kevesebb mint négymilliárdra érkezett ajánlat. Hasonlóra az euró bevezetése óta nem volt példa.

Hétfőn a Moody's hitelminősítő adott ki egy közleményt, amelyben komoly figyelmeztetést fogalmazott meg: e szerint nő a valószínűsége, hogy több tagország elhagyja az euróövezetet, amelynek szétszakadása negatív hatással lenne az összes tag hitelképességére. A Moody's arra figyelmeztet, hogy ha nem lát azonnal "nagy politikai kezdeményezéseket", újragondolja az egész eurózóna, sőt az egész EU besorolását. Ez azt jelenti, hogy a ma még stabilnak gondolt, AAA-országokat is leminősíthetnek.

Figyelmeztető jel az is, hogy a fejlett országokat tömörítő Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete (OECD) friss előrejelzése szerint Nagy-Britannia jövőre recesszióba süllyed, Németország pedig máris recesszióban van. A brit gazdaság az előrejelzés szerint 2011 utolsó, illetve 2012 első negyedévében zsugorodni fog, és 2012 egészében mindössze 0,5 százalékos lesz a növekedés a korábban várt 2 százalék helyett (a német statisztikai hivatal korábban 0,9 százalékos növekedést jelzett előre 2012-re).

Az euróövezet esetleges felbomlása, és a német márka visszaállítása ráadásul minden bizonnyal katasztrófa lenne a német gazdaság számára. Az önálló német valuta ugyanis minden valószínűség szerint rohamosan felértékelődne a többi fizetőeszközhöz képest, ami jelentősen rontaná az exportra termelő német cégek helyzetét. Németországnak tehát elsődleges érdeke, hogy egyben tartsa az euróövezetet.

A nagy terv

"Lépéseket kell tennünk a fiskális unió felé" - fogalmazta meg röviden a megoldást a múlt héten Strasbourgban Angela Merkel német kancellár, aki Nicolas Sarkozy francia elnökkel és Mario Monti olasz miniszterelnökkel tárgyalt. A válságból kivezető út szerinte az lehetne, ha a pénzügyi unió mellé a költségvetési unió is létrejönne, ami nem engedné meg, hogy egyes tagállamok megszegjék a stabilitási szabályokat, mint történt ez az euró bevezetése óta mintegy 60 esetben.

A megoldás erősen leegyszerűsítve az lenne, hogy Berlin átvetetné a szigorú szabályokat az egész eurózónával, cserébe garanciát vállalna az ingadozó államok adósságaiért. Ennek érdekében Merkel és Sarkozy az EU-szerződésben rögzítené a stabilitási követelményeket, de ez sokáig tart, hiszen a szerződés csak akkor változhat, ha azt mind a 27 tagállam jóváhagyja. Valószínűleg ezért merült fel ismét a "kétsebességes Európa" gondolata. "A kemény mag kiépítése elkerülhetetlen, ha az Európa-projekt a valutájával együtt túlélni és fejlődni akar" - írta hétfőn Stefan Ulrich, a Süddeutsche Zeitung párizsi tudósítója.

Ulrich kommentárja szerint Merkel és Sarkozy az elmúlt másfél évben "a szakadék szélén, a ködön keresztül" vezette Európát, de a megoldás lassan kirajzolódik. A probléma az, hogy a két vezetőnek súlyos legitimációs problémákkal kell megküzdenie, hiszen más, önálló államok belügyeibe akarnak beavatkozni. Ráadásul az egész folyamatnak van egy olyan olvasata, amely szerint Németország pénzügyi eszközökkel venné át a hatalmat a kontinensen. "A német Európa kísérlete ismét felébredt" - írta például a Le Monde című francia lap.

Olasz segítség várható

Merkel és Sarkozy számára kiemelten fontos az együttműködés Mario Montival és az új olasz kormánnyal, ezért szervezték meg a múlt héten a strasbourgi hármas csúcstalálkozót. Ennek végén kijelentették, hogy a három ország együttműködik az EU-szerződés tervezett módosítása érdekében, vagyis Monti támogatásáról biztosította a német-francia duót. Ez azért fontos, mert Olaszország az euróövezet harmadik legnagyobb gazdasága, amely ráadásul komoly adósságválságban van, tehát drasztikus költségvetési megszorításokra lesz szüksége.

Forrás: AFP
Merkel, Sarkozy és Monti a múlt héten Strasbourgban

A találkozó jelentőségét növeli, hogy a német és a francia kormány nyomásgyakorlása korábban kulcsszerepet játszott Silvio Berlusconi korábbi olasz miniszterelnök bukásában (erről részletesen korábbi cikkünkben olvashat), Merkel és Sarkozy gesztusa pedig segítheti Montit abban, hogy Rómában megszilárdítsa a saját pozícióját. A német kancellár és a francia elnök ugyanakkor Monti személyében fontos, az EU iránt elkötelezett szövetségest nyerhet magának az EU-szerződés módosításáért folytatott tárgyalásokhoz.

A korábban európai biztosi posztot is betöltő Monti tapasztalata fontos lehet a Párizs és Berlin közti közvetítésben, például az EKB szerepével kapcsolatban (német lapok szerint Merkel már engedett is korábbi álláspontjából, és hajlandó belemenni, hogy megerősítsék a központi bankot). Az olasz miniszterelnök ráadásul a híd szerepét játszhatja, vagyis segíthet megnyerni a többi tagállamot a német-francia elképzeléseknek, hiszen az általa vezetett ország is elszenvedője az euróövezet megmentéséhez szükséges megszorításoknak.