Megvillantja-e erejét az új észak-koreai diktátor?

Vágólapra másolva!
Észak-Koreának összeomlást jósoltak az országot ismerő szakértők arra az esetre, ha váratlanul meghal a sztálinista ország diktátora. A kommunista állam jövője most attól függ, milyen gyorsan zár össze az új vezér mögött a régi hatalom, és hogyan találják meg a helyüket Kína és az USA között. A rendkívül zárkózott ország ismerői szerint lehetséges, hogy az új vezér valamilyen erőfitogtatással fog indítani.
Vágólapra másolva!

"Ha korábban bárki azt kérdezte volna, hogy mi a legvalószínűbb forgatókönyv az észak-koreai rendszer összeomlására, a válasz Kim Dzsong Il hirtelen halála lett volna" - nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek hétfőn egy amerikai Korea-szakértő. Victor Cha, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának korábbi tagja, a washingtoni Center for Strategic and International Studies munkatársa szerint Észak-Korea "most egyértelműen belépett ebbe a forgatókönyvbe", de még nem tudni, mi lesz a végkifejlet.

Kim Dzsong Il, a sztálinista távol-keleti országot 1994 óta vezető diktátor helyi idő szerint szombat reggel halt meg, halálát hétfőn jelentette be az állami televízió. A halálhírt könnyek közt bemondó műsorvezető szinte azonnal hozzátette azt is, hogy az elhunyt vezér helyét Kim Dzsong Un, a diktátor legkisebb fia veszi át. A váratlan haláleset miatt azonnal megkezdődtek a találgatások, hogy mi vár az atomfegyverrel is rendelkező országra a hatalmas személyi kultusszal övezett "kedves vezető" halála után. Miközben a KCNA észak-korai hírügynökség hisztérikusan zokogó gyászolókat mutatott, Dél-Korea rendkívüli készültségbe helyezte hadseregét.

"Erősnek látszó rendszer"

"Észak-Koreában örökléses kommunista típusú rendszer működik, úgy tapasztaltam, hogy ezt a rendszert nagyon kimérten építették fel, és nagyon erősnek látszik" - mondta az [origo]-nak Szilágyi Béla, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat főigazgatója, aki eddig 25-ször látogatott Észak-Koreába különböző karitatív missziók keretében. Az észak-koreai rendszert munkája során megismerő Szilágyi szerint ennek a rendszernek is "megvannak a gyenge pontjai". "A középszintű káderek kiesését nem érzi meg a felépítmény, de ha a feje esik le, megjósolhatatlan, hogy mi történik" - mondta.

Szilágyi - a külföldi elemzőkhöz hasonlóan - úgy látja, hogy a rendszer stabilitása most azon múlik, mennyire tudott az elmúlt másfél-két évben bizalmat és tekintélyt szerezni az apja által örökösnek szánt Kim Dzsong Un. Az elhunyt diktátor legkisebb fia ugyanis korábban nemcsak külföldön, de Észak-Koreában is teljesen ismeretlen volt, és csak az után nevezték ki magas tisztségekre, hogy állítólagos infarktusa után 2008-ban Kim Dzsong Il elkezdte tudatosan keresni az utódját.

"Kim Dzsong Il három évig gyászolta saját apját, amikor az 1994-ben meghalt, és csak 1997-ben vette fel formálisan is a védelmi bizottság vezetését, az elnöki címet pedig soha nem kapta meg" - emlékeztetett Szilágyi Béla. A karitatív szervezet főigazgatója szerint akkor sokan egyfajta belső harcnak tulajdonították ezt, és azt mondták, hogy három év kellett a hatalom megszilárdításához. "Az egyértelmű, hogy a húszas évei végén járó Kim Dzsong Un nem fog tudni egyedül kormányozni, szüksége lesz az eddigi vezetők és tanácsadók támogatására" - mondta. "Hamarosan kiderül, hogy vajon ő fogja-e gyászolni az apját három éven át, vagy könnyű átmenetet biztosítanak neki" - tette hozzá.

Mit csinálnak a baptisták Észak-Koreában?
A Baptista Szeretetszolgálat 1998 óta dolgozik Észak-Koreában, és irodája is van az országban - mondta az [origo]-nak Szilágyi Béla főigazgató. 2011-ben három konténer élelmiszert, kórházi felszerelést, orvosi eszközöket, valamint ruhákat vittek, és a jövőbben további segélyszállítmányok szállítását is tervezik. "Számunkra nem a politika, hanem a koreai nép a fontos, az a sok millió ember, akik nagyon nehéz helyzetben élnek, éheznek, vagy nem jutnak megfelelő orvosi ellátáshoz" - mondta a karitatív szervezet igazgatója.

Erőfitogtató konfliktusoktól tartanak

Bár a Koreával foglalkozó nyugat-európai elemzők régóta tartanak attól, hogy a diktátor halálát hatalmi vákuum, belső hatalmi harc és káosz követheti Észak-Koreában, a Guardian elemzése szerint ennek a veszélye rövid távon már elhárult. "Fontos megjegyezni, hogy két nap eltelt a vezér halála és a halálhír bejelentése között" - írja a brit lap. "Ha az uralkodó réteg hatalommal bíró elemei vagy egyes tábornokok meg akarták volna fúrni a hatalomátadást, azt valószínűleg már megtették volna. Ez azt mutatja, hogy - legalábbis egy ideig - nem lesznek belső puccskísérletek" - írták.

Ennek ellenére a Dél-Korea, Japán és az USA is készenlétbe helyezte a csapatait, mert attól tartanak, hogy az új észak-koreai hatalom friss konfliktusokkal akarja majd demonstrálni az erejét. "Lehet, hogy Kim Dzsong Un szükségesnek tartja majd egy konfliktus kirobbantását, hogy egy külső fenyegetés rémével saját zászlaja alá gyűjthessen mindenkit, aztán bizonyítsa talpraesettségét a többi magas rangú vezető előtt - mondta a Reutersnek Bruce Klingner, a washingtoni Heritage Foundation ázsiai politikai elemzője. Sok megfigyelő szerint a 2010 márciusában elsüllyesztett dél-koreai hadihajó és a Jonpjong-sziget elleni, tavaly novemberben végrehajtott tüzérségi támadás is arra szolgált, hogy Kim Dzsong Un ott bizonyíthassa vezetői képességeit.

Gazdasági válság és atomfegyverek

Az ország jövőjét két fontos tényező határozza meg: az egyik, hogy Észak-Koreának atomfegyvere van, a másik pedig az, hogy az országot olyan éhínség sújtja, amely miatt külső segítségre szorul, és amely belső konfliktusokat is szülhet. "Kimondhatjuk, hogy Észak-Korea ismét éhezik, mivel a tavalyi természeti katasztrófák elvitték a termés egy részét, és mert jó termés esetén sem képes magát élelmiszerrel ellátni" - mondta az [origo]-nak Szilágyi Béla.

Forrás: AFP
Emberek siratják az elhunyt vezért Phenjanban

A Baptista Szeretetszolgálat főigazgatója szerint az ország az utóbbi években próbált gazdasági reformokat megvalósítani, átvenni a kínai modellt, de ehhez sok idő kell, és nem volt teljesen sikeres a kísérlet. A pénzügyi reform is kudarcba fulladt, ezért olyan komoly gazdasági válság van, "amilyet mi Európában el se tudnánk képzelni". Szilágyi szerint érkeznek hírek éhséglázadásokról is, de ezek elszórtak, és az ország katonai erejéhez képest gyengék voltak, ezért nem valószínű, hogy befolyásolják a hatalom átadását. Ráadásul a hatóságok "komoly ideológiai fegyelmet tartanak fenn az országban, és nagyon komolyan elkötelezték az embereket a mostani vezetés mellett".

A Guardian elemzése szerint az új rezsim az atomfegyvereit is felhasználhatja azokon a tárgyalásokon, amelyeken a nagyhatalmaktól a közeljövőben engedményeket, megbecsülést és élelmiszersegélyeket próbálnak majd kiharcolni. "Bár természetüket tekintve katonai eszközök, Észak-Korea atomfegyverei továbbra is politikai eszközök maradnak" - írja a lap, amely szerint nem kizárható, hogy az ország újabb nukleáris kísérleteket vagy provokatív rakétateszteket hajt majd végre attól függően, hogyan alakul a nemzetközi politikai helyzet.

Nagyhatalmak ütközőzónája

Észak-Korea jövője nagyban függ attól is, hogy az országgal szomszédos három nagyhatalom hogyan viszonyul az új vezetéshez. Az ország északon Kínával és Oroszországgal, délen pedig Dél-Koreával határos, amelynek védelmét szövetségese, az USA garantálja. Ennek a három nagyhatalomnak pedig meglehetősen különböző érdekei vannak a Koreai-félszigeten.

Az USA és európai szövetségesei leginkább annak örülnének, ha Észak-Koreában megszűnne a kommunista diktatúra, leszerelnék atomfegyvereiket, és dél-koreai vezetéssel egyesítenék a félszigetet. A WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai táviratok is arról árulkodtak, hogy az USA forgatókönyveket készít Észak-Korea összeomlásának esetére. Egyelőre azonban Barack Obama amerikai elnök csak annyit közölt, hogy az USA továbbra is elkötelezett a félsziget stabilitása és Dél-Korea megvédése mellett, az északnak nyújtandó élelmiszersegélyekről és az atomtárgyalások újraindításáról szóló döntéseit pedig átmenetileg elhalasztja.

Forrás: AFP
Dél-Koreában az északi atomfegyverektől tartanak

A Russia Today orosz hírtelevíziónak nyilatkozó elemző szerint ez azt mutatja, hogy az Egyesült Államok "fenn akarja tartani a feszültséget a két Korea között, hogy így tartsa sakkban Kínát". Az elemző szerint az USA-nak erre azért van szüksége, mert Oroszország és Kína az utóbbi egy évben egyre jobb viszonyt épített ki Észak-Koreával. Közben Kína világossá tette, hogy legerősebb szövetségesként odateszi magát az új észak-koreai rezsim mögé: a kínai külügyminisztérium közleményben méltatta az elhunyt diktátort, majd azt írta, reméli, hogy Kim Dzsong Un vezetése alatt a koreai nép erővé tudja alakítani mostani fájdalmát.

2010 végén még olyan WikiLeaks-akták kerültek napvilágra, amelyek szerint Kína is pártolta volna az észak-koreai rezsim bukását. A dokumentumok szerint Kína attól tart, hogy Kim Dzsong Il halála után utódlási harcok törhetnek ki, ezért elfogadná, ha a két Korea a déliek vezetésével egyesülne. A mostani közlemény ellenben arra utal, hogy Kína a kommunista diktatúra megőrzésében érdekelt. "A közös erőfeszítések, a barátság a kínai és észak-koreai pártok, kormányok és népek között megerősödik és továbbfejlődik. A kínai nép mindig az észak-koreai nép mellett áll majd, (...) Kína pedig aktívan hozzá fog járulni a félsziget békéjéhez és stabilitásához" - írták.