Irán a terrorista tevékenység fő támogatója a világon, pénzt és támogatást biztosít az egész Közép-Keleten a terroristák és a militáns csoportok számára - állapította meg a terrorizmust vizsgáló, 2011-re vonatkozó kedden nyilvánosságra hozott jelentésében az amerikai külügyminisztérium.
A dokumentum hangsúlyozta, hogy Irán megpróbálja kihasználni az "arab tavasz" nyomán létrejött politikai bizonytalanságot. A jelentés kitért a washingtoni szaúdi nagykövet elleni, leleplezett merénylettervre, valamint arra, hogy Teherán fegyvereket és kiképzést adott a palesztin Hamász militáns szervezet és a libanoni Hezbollah számára. Az utóbbiból az afgán tálibok is részesültek és Irán megengedte, hogy az al-Kaida a területén keresztül pénzt és embereket juttasson el Dél-Ázsiába.
A kongresszus számára készített értékelés szerzői arra mutattak rá, hogy Irán és az al-Kaida "erőszakos és szélsőséges ideológiával" zavargásokat szít a világ számos nyugtalan régiójában.
A dokumentum szerint Oszama bin Laden a tavaly májusban, Pakisztánban történt likvidálásáig komoly szerepet vitt az al-Kaida terrorszervezet irányításában és stratégiájának meghatározásában. A fővezér és más kulcsfontosságú vezetők elvesztése "a hálózatot a hanyatlás lejtőjére helyezte, s ezt a helyzetet nehéz lesz a visszájára fordítani".
A jelentés ugyanakkor rámutatott, hogy az al-Kaida központi magja meggyengült, a vele kapcsolatban álló csoportok ugyanakkor világszerte megerősödtek. A szerzők különösen az Arab-félszigeten aktív al-Kaidát tartják veszélyesnek, de hasonló militáns szervezetek vannak Irakban, Szíriában, Nigériában és Egyiptomban, a Sínai-félszigeten is.
Európával és Eurázsiával kapcsolatban az amerikai elemzők rámutattak, hogy a kontinens országai együttműködésének és biztonsági műszaki kapacitásoknak köszönhetően tavaly kevesebb terrortámadás történt, mint korábban. Méltatták a területen kialakult transzatlanti együttműködést, külön kitérve az Egyesült Államok és az Európai Unió között az utaslisták cseréjéről született megállapodásra.
Rámutattak ugyanakkor, hogy a terrorcselekmények számának csökkenése ellenére januárban a moszkvai domogyedovói reptéren egy öngyilkos merénylő mégis több mint három tucat, júniusban Norvégiában pedig Anders Behring Breivik 77 embert tudott meggyilkolni.
A jelentés egyebek között megemlítette a görög anarchisták, a Kurd Munkáspárt és az észak-írországi szakadár katolikus csoportok által elkövetett támadásokat. Európában folytatódott a terroristák felelősségre vonása, Bosznia-Hercegovinában, Franciaországban, Németországban, Görögországban és máshol jelentősebb pereket folytattak le.
Hollandiában és Nagy-Britanniában új, átfogó terror-elhárítási stratégiát hirdettek meg, és Belgiumtól Olaszországig több államban folytatták a szélsőséges erőszak elleni programok megvalósítását.
Barack Obama amerikai elnök közben újabb szankciókat rendelt el az iráni olaj- és petrolkémiai szektor és az azt segítő bankok ellen annak érdekében, hogy az iszlám köztársaságot visszatérítse nemzetközi kötelezettségeinek teljesítéséhez - közölte kedden a Fehér Ház sajtóirodája.
Obama rendeletét követően a kongresszus a közeli napokban várhatóan Irán elleni újabb szankciókat szavaz majd meg. A keddi fehér házi közlemény rámutatott, hogy Washington továbbra is elkötelezett a diplomáciai megoldás mellett, ugyanakkor elkötelezettje annak, hogy Iránt felelősségre vonandónak tartsa a cselekedeteiért.
Washington 1984 óta tartja hivatalosan a terrorizmus állami támogatójának Teheránt.