Pozsonyban és Kassán is többezres tömeg tüntetett a szlovák politikai és gazdasági elit összefonódását leíró Gorilla-dosszié miatt pénteken. A tüntetők egy csoportja összecsapott a rendőrökkel, három rendőr kórházba került.

A rendőrség vetett véget a szlovák fővárosban péntek este a Gorilla-botrány miatti tiltakozássorozat után kitört randalírozásnak, az incidensben három rendőr megsebesült, három tüntetőt pedig előállítottak. A tiltakozássorozatot a karácsony előtt nyilvánosságra került, úgynevezett Gorilla-dosszié váltotta ki, amelyben a szlovákiai politikai élet és gazdasági érdekcsoportok állítólagos összefonódását leíró információk szerepelnek.

A politikai korrupció ellen péntek délután Szlovákia több városában egyidejűleg tiltakozómenetet tartottak, Pozsonyban a megmozdulás a kormányépület előtt fejeződött be. A tüntetők kisebb csoportjai innét az elnöki palota, majd a parlament elé vonultak, ahol rendbontás tört ki, amelynek a rendőrség vetett véget. A rendőrök vízágyút is bevetettek a parlament elé vonult - legfeljebb 100 fősre becsült - csoporttal szemben. Az incidens során 3 rendőr megsebesült, akiket kórházba szállítottak - mondta el a TASR állami hírügynökségnek a pozsonyi kerületi rendőrségi szóvivő, Petra Hrásková.

A rendőrök azért léptek föl, hogy a tüntetés résztvevőinek maradékát kiszorítsák a parlament előtti térről. A közel 100 tüntető komoly ellenállást tanúsított, és a rendőrségi kordonról leszaggatott vasrudakkal védekezett.

5 vagy 15 ezren voltak

Az önálló Szlovákia történetének legnagyobb politikai-közéleti botrányává vált Gorilla-ügy kapcsán megtartott tiltakozások legnagyobbjára a fővárosban és Kassán került sor. Kassán becslések szerint 3 ezren tüntettek, Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Felkelés terének közel felét töltötte be a tiltakozó tömeg, a szervezők szerint a tiltakozáson 15 ezren vettek részt, független becslések szerint a résztvevők száma a téren 5-8 ezerre volt tehető.

Forrás: MTI/EPA/Peter Hudec
Tüntető tömeg a Gorilla-botrány, a szlovák politikai életben tapasztalt korrupció ellen Pozsonyban 

A megmozdulás kezdetén Alena Krempasská, a pozsonyi tüntetés egyik szónoka felolvasta a szervezők az államhatalomnak címzett követeléseit. A 10 pontba szedett követelések között szerepel például, hogy a Gorilla-dossziéban szereplő összes politikus távozzon az általuk betöltött alkotmányos tisztségekből, valamint az is, hogy haladéktalanul kezdődjön meg az érintettek büntetőjogi felelősségre vonása. "A legfőbb ideje, hogy végre valakik a rács mögé kerüljenek, mert különben sosem lesz vége a korrupciónak" - nyilatkozta az MTI-nek a tüntetés egyik résztvevője. A tiltakozó menetben - civilként - több politikai pártnak a Gorilla-dossziéban nem említett képviselője is részt vett.

Eleget etettük a gorillákat

A tömeg az 1989-es rendszerváltás idején zajlott nagygyűléseknek is helyszínt adó térről - "Gorillák a rács mögé!", "Eleget etettünk benneteket" és hasonló transzparenseket a magasba tartva - a kormányépület elé vonult, ahol a tiltakozás felszólalások nélkül folytatódott. A tüntetők egy része petárdákat és hangbombákat dobott be a palota kertjébe. Ezzel egy időben "Most jöjjenek a gránátok!" bekiabálásokat lehetett hallani, és többen megpróbáltak átmászni a kerítésen.

Forrás: MTI/TASR/Michal Svítok
Tüntetők a pozsonyi kormányépület előtt, amelynek kertjében bedobált petárdák fénylenek

A tömeg nem sokkal a tiltakozó megmozdulás hivatalosan 19 órára előre jelzett vége előtt oszlani kezdett. A résztvevők kisebb csoportjai ekkor még a Hodzsa téren található elnöki palota, majd a parlament elé vonultak.
A TASR állami hírügynökség törvényszéki forrásokra hivatkozva péntek délelőtt hozta nyilvánosságra a Pozsony I.-es járásbíróság csütörtöki döntését, amely szerint ideiglenesen nem jelenhet meg nyomtatásban a Gorilla-dossziéban leírtakat feldolgozó könyv. A kiadás felfüggesztését a Gorilla-dossziéban többször is szereplő Jaroslav Hascák és jogi képviselői kezdeményezték.

A Gorilla-botrány tavaly decemberben robbant ki, miután a Gorilla-dosszié - állítólag titkosszolgálati lehallgatások leiratára alapozódó irat - nyilvánosságra került. A dossziéban leírtakat teljes egészükben mind a mai napig nem bizonyították, de az adatok eredetiségét több közszereplő, köztük Daniel Lipsic belügyminiszter is megerősítette.