A vlachok majdnem útját állták Szerbia uniós csatlakozásának

Egy meglehetősen homályos státuszú kisebbség miatt tett volna keresztbe Szerbia uniós csatlakozásának Románia. A vlachok ezzel egy időre az Európai Unióban is reflektorfénybe kerültek. A Szerbia keleti részén élő kisebbség nemrég kapott saját ábécét. Románia szerint ez nem más, mint trükkös asszimiláció.

Egy hatvanezres szerbiai kisebbség került reflektorfénybe az Európai Unióban, miután Románia az ő sorsukért aggódva lebegtette meg, hogy megakadályozza Szerbia uniós tagjelölti státusát. Cristian Diaconescu román külügyminiszter később finomított a bukaresti állásponton, és azt mondta, Románia nem akadályozza meg a szerb EU-tagjelölti státus elfogadását, de elvárja, hogy Szerbiát is ugyanolyan szigorú megfigyelés alá vessék a kisebbségi jogok betartása miatt, mint korábban Romániát.

A román Mediafax hírügynökség szerint pedig a szerb és a román fél az éjszaka már meg is egyezett a vitatott kérdésekben, így még csütörtökön aláírják a nemzeti kisebbségekről szóló együttműködési megállapodást, amelyet Bukarest feltételül szabott Belgrádnak ahhoz, hogy elnyerhesse az EU-tagjelölti státusát. Románia ragaszkodott ahhoz is, hogy az Európai Bizottság kísérje figyelemmel a szerbiai kisebbségek helyzetét.

Csütörtökön a román sajtó azt írta, hogy Bukarest azért helyezte kilátásba Szerbia EU-tagjelölti státusának megvétózását, hogy az EU-tagállamok állam- és kormányfői csütörtöki tanácskozásukon vegyék fel napirendre Románia schengeni csatlakozásának a kérdését. A Romania Libera című napilap és a Hotnews.ro portál szerint a csütörtöki brüsszeli tanácskozás napirendjére utolsó pillanatban, hirtelen felkerült ez a téma is. A Mediafaxnak nyilatkozó diplomáciai források is megerősítették ezt az információt.

Romániának egy évvel ezelőtt kellett volna csatlakoznia Bulgáriával együtt a schengeni övezethez, de kezdetben Franciaország és Németország is kifogásokat emelt arra hivatkozva, hogy a két országban igen elterjedt a korrupció. Végül Hollandia vétózta meg a két ország schengeni csatlakozását.

Kis nemzetiségi káosz

A román-szerb vita középpontjában a meglehetősen homályos státuszú vlach kisebbség áll. Bukarest románoknak tekinti ennek a Kelet-Szerbiában élő közösségnek a tagjait, és azt állítja, Belgrád megpróbálja asszimilálni őket. Maguk a vlachok, legalábbis a kulturális autonómiájukat képviselő Vlach Nemzeti Tanács szerint, nem tapasztalják ezt a fajta jogtiprást.

A vlachok önmeghatározásának egyik fontos állomása volt, hogy nemrég saját ábécét kaptak, mégpedig egyenesen a Vlach Nemzeti Tanács vezetőitől. A Politika című szerb lap szerint a szerzők egyelőre csak az interneten tesztelték a vlach betűket. Az Adevarul című román lap szerint viszont nincs szó többről, mint hogy a kisebbségi érdekvédők fogták a szerb ábécét, hozzácsaptak még öt betűt, és ezzel állításuk szerint minden vlach hangnak megfelel már egy karakter. Az újság mindebből arra a következtetésre jutott, a szerbiai románokat arra kényszerítik, hogy egy nem létező nyelven, cirill betűkkel írjanak.

Az új ábécével a vlach vezetők nem titkoltan azt akarják elérni, hogy véget érjen a vita arról, a Szerbiában élő vlach kisebbség vlach vagy román nyelven beszél-e. Szerintük ezzel elhárul minden akadály a vlach nyelv kiteljesedése előtt - mondta Sinisa Celojevic a Politika című lapnak.

A szerbiai román szervezetek már tavaly megkongatták a vészharangot a vlach nyelv önállósítása miatt, amelynek szerintük az asszimiláció a célja. Románia nehezményezi azt is, hogy Belgrád megtagadta a román nyelvű órák bevezetését az iskolákban azokon a településeken, ahol a románok többségben vannak.

Az Adevarul című lap szerint a szerb hatóságok a Vlach Nemzeti Tanácsot a román közösség erőszakos asszimilációjára használják fel. Ezt bizonyítja szerintük, hogy a szervezet vezetői a kormányzó szerb pártok tagjai is egyben, ráadásul nem is vlach vagy román nemzetiségűek.

Radisa Dragojevic, a Vlach Nemzeti Tanács elnöke az újvidéki Magyar Szó című napilapnak viszont azt mondta, Románia vádja alaptalan. Szerbiában a vlach és a román nemzeti közösségnek saját nemzeti tanácsa van, de míg a román nemzeti közösség Romániát tekinti anyaországának, addig a vlachok Szerbiát. Ezért Romániának nem áll jogában, hogy a nevünkben bárkitől valamit is kérhessen - mondta a lapnak Dragojevic. A 2002-es népszámlás szerint Szerbiában 40 054 polgár vallotta magát vlachnak, a tavalyi népszámlálás nem hivatalos adatai szerint ma 50 százalékkal többen, megközelítőleg 64 ezer szerbiai polgár. Míg a vlachok többsége Kelet-Szerbiában él, a románok legnagyobb része a Vajdaságban, a Bánátban - magyarázta Dragojevic.

Varga László, a szerb parlament Európai Integrációs Bizottságának elnökét, aki szerint a probléma oka ott keresendő, hogy a vlach nemzeti közösség eredetével kapcsolatban Szerbiában két elmélet létezik: az egyik szerint a vlachok részben asszimilálódott románok, a másik szerint autentikus kisebbség.

Fremond Árpád, a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője szerint a probléma gyökere az, hogy a szerbiai vlachok - akik egyébként ortodoxnak vallják magukat, és javarészt szerb nyelvű iskolákba jártak - kétharmad része szerint az anyanyelvük vlach, míg az egyharmad része a románt tekinti anyanyelvének. - Volt, aki azt mondta, hogy nem érti nyolcvan százalékát annak, amit egy román mond, más szerint pedig megértik egymást, csak más tájszólásban beszélnek - mondta a Magyar Szó szerint Fremond, aki hozzátette: a jelek szerint mindkét oldal azért küzd, hogy saját nyelvű sajtója, oktatása és hivatali nyelve legyen.

Korábban egyébként Magyarország is vétót helyezett kilátásba Szerbia uniós tagságával szemben, kifogásolta ugyanis, hogy a szerb kárpótlási törvénnyel jogerőre emelték Szerbiában a kollektív bűnösség elvét. Később azonban megállapodás született a szerb kormány és a Vajdasági Magyar Szövetség között a kárpótlási törvény szövegében, így elhárult a magyar vétó a szerb uniós tagság elől.