Egyetlen választásuk maradt - miért gyújtják fel magukat a tibeti szerzetesek?

2012.03.10. 11:03

Több mint két tucat szerzetes gyújtotta fel magát az elmúlt néhány hónapban a kínai uralom alatt álló Tibetben. A tibeti határ indiai oldalán élő emigráns aktivista szerint tiszteletet és figyelmet érdemelnek ezek az áldozatok, a tibetiekkel szimpatizáló nemzetközi szervezet szerint pedig a fiatal szerzetesek végső elkeseredésükben nyúlnak a legdurvább eszközhöz. A Magyarországon élő emigránsok szombaton Budapesten tüntetnek önégető társaikra emlékezve.

2010 decemberében egy elkeseredett arab fiatalember a nyílt utcán felgyújtotta magát, hogy így adjon hangot a kilátástalanságnak és a lehetőségek teljes hiányának a diktatórikus Tunéziában. A férfiból világhírű mártír lett, halálát pedig máig az arab forrongások kiváltó szikrájaként tartják számon, amelyből forradalmak és szabadságharcok születtek, és diktatúrák porladtak hamuvá. A legendás önégetés példája azóta egyre kapósabb a világ másik oldalán is: a kínai uralom alatt álló Tibetben lassan nem telik el hét anélkül, hogy néhány szerzetes ne válassza az öngyilkosságnak ezt a brutális formáját az elnyomás elleni tiltakozásképpen.

A tibeti öngyilkoshullámra egyre többen kapják fel a fejüket világszerte: Kína tartományaiban egyetlen év alatt legalább 25 ember gyújtotta fel magát, közülük legalább 19 belehalt a sérüléseibe. A legtöbb öngyilkos tibeti buddhista szerzetes; sokan tinédzserek vagy huszonéves fiatalok, akik életük kezdetén máris a halált választották a kilátástalanság helyett. A halálesetekről szóló tibeti beszámolók szerint sokuk öngyilkossága pillanatában Tibet szabadságát, a kínai elnyomás végét és a dalai láma visszatérését követelte.

Az öngyilkosságokat már Kína sem hagyta szó nélkül, egy kormányzati szóvivő március elején "fájdalmasnak" nevezte az önégetéseket a Kínai Népi Politikai Konzultációs Tanács ülésén. Politikai nyilatkozatokat szültek a drámai halálesetek az Európai Parlamentben és az USA-ban is, szombaton pedig Magyarországon is tüntetést szerveznek miattuk a budapesti kínai nagykövetség elé. 2012 elején az önégető tiltakozások minden korábbinál sűrűbbek lettek, március első hetében egy 18 éves fiú, egy négygyerekes családanya és egy tizenéves lány is a lángok között halt meg.

A legmagasabb tiltakozás

"Amit ezek az emberek csinálnak, az az erőszakmentes tiltakozás legmagasabb rendű formája" - mondta az önégetőkről az [origo]-nak egy tibeti emigráns politikus és aktivista, Tenzin Dhardon Sarling. A 31 éves nő az Indiában, a tibeti határ mellett található Dharamszala városában működő Tibeti Nők Szövetségének (Tibetan Women's Association) kommunikációs vezetője, egyben az emigráns tibeti parlament képviselője, és Dharamszalából telefonon nyilatkozott az [origo]-nak. Azt mondta, szerinte honfitársai végső reménytelenségükben nyúlnak ehhez a brutális és megrázó figyelemfelkeltő eszközhöz.

"Ötvenhárom év elnyomás után a kétségbeesés és a neheztelés mostanra túlcsordult, az emberek elvesztették a türelmüket - magyarázta a tibeti nő. - Úgy érzem, a kínai elnyomás alatt élő emberek elvesztették minden reményüket, az életüket szánalmasnak érzik, és ezért nyúlnak a legradikálisabb eszközökhöz. Ez az egyetlen választásuk maradt".

Forrás: AFP/Diptendu Dutta
Tibeti tüntető Indiában, egy öngyilkos képével

Újdonság a lángoló tibeti

Az [origo]-nak nyilatkozó tibetiek és az érdekeikért harcoló európai aktivisták szerint a magukat felgyújtó emberek nem saját személyes nyomorúságuk, hanem népük elnyomása miatt vetnek véget életüknek. Az öngyilkosok többsége szerzetes, akinek életében nem játszik szerepet személyes kilátástalanság, egzisztenciális bizonytalanság, pénzhiány vagy hasonló" - magyarázta az [origo]-nak Hendrey Tibor, a magyarországi Tibetet Segítő Társaság vezetője. A tibeti eseményeket szorosan figyelemmel követő aktivista szerint ugyan a kínai hatóságok próbálják az önégetőket kriminalizálni, bűnözőknek vagy válságba jutott, deviáns személyeknek bemutatni, ez azonban hiteltelen: az öngyilkosságokat a tibeti kultúra, vallás és nemzet elnyomása váltja ki.

Az egész tibeti önégető mozgalom a 2008-as tüntetésekre vezethető vissza, amikor a pekingi olimpia előtt néhány héttel a mindig komoly nemzetközi figyelmet kapó Tibetben tiltakozások kezdődtek, és egy Szecsuán tartományban található kolostorban a buddhista szerzetesek külföldi tudósítók előtt is előadták panaszaikat - magyarázta Hendrey. A problémák kiteregetését szerinte brutális megtorlás követte a kínai hatóságok részéről. Egy évvel a megtorlások után, 2009 márciusában gyújtotta fel magát az első szerzetes, hogy a történtekre emlékeztesse a világot.

Hendrey szerint az ő példájára szaporodtak el aztán a további öngyilkosságok, az önégetés mostanra valóságos mozgalommá vált, és a tragikus haláleseteket ma már a Magyarországon élő tibetiek is nagy megértéssel figyelik. Hendreynek, aki kapcsolatot tart a Magyarországon élő tibeti emigránsokkal is, egyikük korábban azt mondta: ő is akármikor felgyújtaná magát az országáért, ha kellene.

Forrás: AFP
A legtöbb öngyilkos a Kirti kolostorból kerül ki. Itt indult a leszámolás 2008-ban

"Egyértelműen a politikai elnyomás miatti tiltakozás bújik meg az öngyilkosságok hátterében, a személyes sors vagy az áldozat életkörülményei ezekben a helyzetekben másodlagosak" - mondta az [origo]-nak a Free Tibet nevű, londoni székhelyű civil szervezet egyik, neve elhallgatását kérő tisztviselője is. Szerinte ezt mutatja az is, hogy az önégetés Tibetben korábban egyáltalán nem volt bevett öngyilkossági forma: tibeti szerzetes a 2009-es önégetés előtt csak egyszer, 1998-ban gyújtotta fel magát, ráadásul Indiában. "Ez a fajta önégető tiltakozás jól láthatóan az elmúlt egy-két évben fejlődött ki a politikai helyzetre adott válaszként" - mondta.

Kegyetlen elnyomásról beszélnek

Mivel Kína gyakorlatilag nem enged be Tibetbe külföldi újságírót és független megfigyelőket, lehetetlen független forrásból megerősíteni, milyen méreteket ölt az elnyomás, milyen a viszony a kínai hatóságok és a tibetiek között. A tibeti függetlenségért küzdő szervezetek kegyetlen jogtiprásokat emlegetnek, és az állítólag Tibet területéről származó értesüléseikben szörnyűségek soráról számolnak be.

"Tibet jelenleg a félelem országa, a kínai hatalom rengeteg katonát és rendőrt csoportosított oda" - mondta az [origo]-nak a Free Tibet tisztviselője. A szervezet szerint az elnyomás elképesztő méreteket ölt: "Embereket tartóztatnak le minden ok nélkül, egy tibeti területről külföldre küldött e-mailért is börtön járhat, a hatóságok megfigyelik, korlátozzák a kommunikációt, a telefonokat és az internetet is" - mondta.

Az elnyomás másik része a Free Tibet szerint abból áll, hogy a kínaiak átvették a tibeti ellenállás központjának számító kolostorok irányítását, azokba úgynevezett "demokratikus irányító bizottságokat" neveztek ki, akik az új szerzetesek és szerzetesnők kiválasztásától kezdve a napi döntéseken át minden fontos ügybe beleszólnak. A kolostorokban és a falvakban a kínaiak "hazafias átnevelő programokat" folytatnak, ami a Free Tibet szerint "valóságos agymosással" ér fel, az egyre nagyobb számú han nemzetiségű bevándorlóval együtt pedig háttérbe szorítják a tibeti nyelvet is. "Megsértik a tibetiek nyelvi és vallási szabadságát is, és ez nagyon felháborítja a helyieket" - mondta.

Forrás: AFP/Prakash Mathema
Nepáli rendőrök oszlatnak tibeti tüntetőket

A kínai kormány szeret azzal büszkélkedni, hogy gazdasági jólétet, javuló életszínvonalat biztosít Tibet számára: március elején egy kormányszóvivő a China Daily című napilap szerint arról beszélt, hogy utakat, vízvezetékeket, áramszolgáltatást építenek a kolostorok számára. A Free Tibet szerint azonban a Tibetbe fektetett pénz többsége kínai zsebekbe vándorol, és abból nem a helyiek húznak hasznot. Erre hozták példának, hogy a kormány házakat épített a nomád tibeti pásztoroknak, noha azok nem akartak letelepedni, mivel állattartó életmódjukat ellehetetleníti, ha kőházakba kényszerítik őket.

Tisztelet a fiataloknak

Ebben a helyzetben a tiltakozás egyik jellegzetessége, hogy a tibeti szabadságért az elmúlt évben főleg fiatalok, tinédzserek és a húszas éveikben járó szerzetesek gyújtották fel magukat. "Ők már nem éltek a szabad Tibetben, és mégis életüket adnák érte. Az, hogy szinte gyerekek, és mégis ilyesmire képesek, hatalmas hatást gyakorol az emberekre" - mondta az [origo]-nak a határ mellett, de Indiában élő Tenzin Dhardon Sarling.

Szerinte azért a fiatalok állnak az élre, mert a tibeti öregek jobban hagyatkoznak a sorsra, a karmára és a vallásra. A fiatalok viszont racionálisabbak, logikával, öntudatosabban állnak ki az ügyük mellett. Áldozatuk pedig mutatja, milyen fontos nekik a tibeti szabadság: "Hiába építenek a kínaiak plázákat, mozikat, koncerttermeket, nekik nem ez kell. Amíg a spirituális és szellemi vágyaikat ellehetetlenítik, amíg nem találkozhatnak a dalai lámával, nem élhetik meg a nyelvüket és kultúrájukat, lázadni fognak".

Az emigráns tibeti képviselő mély tisztelettel beszélt az életüket feláldozó honfitársairól. "Senki sem bátorítja az embereket, hogy eldobják az életüket, és mivel ez nagyon új jelenség, természetesen köztünk is vita van arról, hogyan ítéljük meg" - mondta. Egy házi őrizetben élő tibeti író a héten például az önégetések leállítására szólított fel, és Kína is azzal érvelt, hogy ez a fajta öngyilkosság ellentétes a buddhizmus tanításaival. Sarling szerint azonban az öngyilkosságok szomorúsága mellett sem szabad elfelejteni, hogy ezek az emberek a lehető legnagyobb áldozatot hozzák a tibetiek közös ügyéért. "Ezek az öngyilkosságok hatalmas tiszteletet érdemelnek. El kell fogadnunk, hogy ekkora áldozatot hoznak értünk, és nekünk azon kell dolgoznunk, hogy ez az önfeláldozás ne legyen felesleges" - mondta az [origo]-nak az emigráns tibeti.

Forrás: AFP/Diptendu Dutta
Az öngyilkos szerzetesek képe egy indiai tüntetés transzparensén

Kína szégyenkezhet

Sarling szerint az egyre nagyobb méreteket öltő önégetéseknek már meg is van az első eredménye, a Tibetben hatalmon lévő kínai kormánynak ugyanis rendkívül kínos mindez. "A kínai kormány szenved ettől, mert Tibet 1959-es megszállása óta kemény munkával próbálta itt megszilárdítani a hatalmát, de ezek a fiatalok ismét bebizonyítják, hogy Tibet nem kér Kínából" - mondta. A tibeti nő szerint figyel rájuk az EU, figyel az USA, figyel az ENSZ, és most minden attól függ, hogy a nemzetközi közösség mit tesz. "A nagy kérdés, hogy Kína képes-e megérteni az üzenetet, feladni az egóját, elfogadni a valóságot".

Kína azonban másként látja a helyzetet. Li Csangping, a Kínai Kommunista Párt szecsuáni szervezetének egyik vezető tisztségviselője a BBC szerint a héten arról beszélt, hogy az önégetések mögött a dalai láma klikkjének összeesküvése áll, amely ketté akarja szakítani Kínát, de ez kudarcra van ítélve. A tisztviselő szerint a láma szervezi az öngyilkosságokat, de "ezek az emberek nem képviselik a tibeti népet, és nem állíthatják meg a régió stabilitását növelő fejlesztéseket".

Szecsuán tartomány Aba nevű régiójában, amelyben jelentős számú tibeti lakosság él, és ahol az öngyilkosságok többsége történt, egy vezető kormányzati tisztviselő szintén arról beszélt, hogy az önégetéseket a dalai láma "rendezte meg és támogatta". A tisztviselő azzal vádolta az öngyilkosokat, hogy azok bűnözői múlttal rendelkeztek, vagy legalábbis "gyanús tevékenységeket végeztek" korábban. A China Daily által múlt héten idézett kínai szóvivő pedig azt mondta, hogy a vallási vezetőknek inkább a társadalmi békét és stabilitást kellene hirdetniük.

Az [origo] szerette volna meghallgatni a Kínai Népköztársaság hivatalos álláspontját is a tibeti eseményekről és az öngyilkossági hullámról, ezért megkerestük budapesti nagykövetségüket. Kezdeményezésünkre azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a kínai nagykövetség politikai és sajtóosztályának vezetőjétől.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK