Illegális bevándorlók elleni kirohanással kampányol Sarkozy

2012.03.11. 18:45

Franciaország schengeni övezetben való részvételének felfüggesztését helyezte kilátásba vasárnapi nagygyűlésén az újraválasztásáért kampányoló Nicolas Sarkozy francia elnök, hangsúlyozva, hogy "a migrációs hullám kezelése nem maradhat kizárólag a technokraták és a bíróságok kezében". Kihívója, a szocialista Francois Hollande a francia csapatok Afganisztánból történő kivonásával próbálta maga mellé állítani a szavazókat.

A másfél hónap múlva esedékes francia elnökválasztás előtt a schengeni egyezmény felülvizsgálatát sürgette vasárnap Nicolas Sarkozy francia államfő a Párizs közeli Villepinte-ben tartott választási nagygyűlésén, jelezve, hogy ha egy éven belül nem valósul meg a "schengeni politikai kormányzat", Franciaország felfüggesztheti az övezetben való részvételét.

A több tízezer kormánypárti választó előtt elmondott egyórás beszédében a jobboldali jelölt amerikai mintára szabályozást is követelt annak érdekében, hogy az európai közbeszerzésekből ezentúl csak az Európában termelő kis- és középvállalatok részesülhessenek. 

"Európa nem lehet fenyegetés, Európának a védelmet kell jelentenie" - fogalmazott a köztársasági elnök. Hozzátette: "Egész életemben hittem Európában, egész életemben Európára szavaztam, egész életemben Európát védtem. De ha a mai világban Európa nem vonja le magának a válság tanulságait, akkor a cselekvéshez való eszköz helyett a tehetetlenség tényezőjévé fog válni, s egy olyan Európa lesz belőle, amely elárulta az alapító atyák álmát". 

Ennek szellemében a schengeni egyezményt illetően Sarkozy úgy látja, hogy az már "nem képes a helyzet súlyosságára válaszolni", ezért felül kell vizsgálni. "Olyan strukturális reformot kell megvalósítani Schengennel, mint amilyet az euróval csináltunk... Nem hagyhatjuk a migrációs hullám kezelését kizárólag a technokraták és a bíróságok kezében" - mondta hatalmas tapsvihar közepette a jobboldali jelölt. 

"Büntetni, felfüggeszteni és ki kell zárni a nem teljesítő államot a schengeni szerződésből, ahogyan az eurózónából is az olyan országot, amely nem teljesíti a kötelezettségeit" - követelte Sarkozy.  

A francia elnök "az illegális bevándorlás elleni harcban közös frontot" szeretne Európában, valamint olyan "válságkezelő eszközök" létrehozásáért szállt síkra, amelyekkel a "rendkívüli körülményekkel szembesülő országokat" segíteni lehet. A menekültjogot és a külföldiek jogait illetően is "megerősített konvergenciára" van szükség szerinte az európai tagállamok között. "Nem fogadhatjuk el az Európa külső határainál tapasztalható határellenőrzési elégtelenségeket" - hívta fel a figyelmet.

"Ha azt tapasztalom a következő 12 hónapban, hogy semmilyen komoly fejlődés nem történik ebben az irányban, akkor Franciaország felfüggesztheti részvételét a schengeni egyezményben addig, amíg a tárgyalások nem vezetnek eredményre" - mondta a francia elnök. 

Sarkozy a gazdaságban - amerikai mintájú - protekcionista intézkedés bevezetését kérte Európától az európai vállalatokra annak érdekében, hogy csak az Európában termelő és gyártó vállalatok részesülhessenek európai közpénzekből. Arra is utalt, hogy ha az Európai Unió ezen a téren sem lép előre egy éven belül, Franciaország egyoldalúan fogja a szabályozást megvalósítani, és létrehozza "saját chartáját" a francia kis- és középvállalatok védelmében.  

A másfél hónap múlva esedékes francia elnökválasztás esélyesének számító baloldali jelölt, Francois Hollande vasárnap megerősítette: ha megválasztják államfőnek, még az év vége előtt kivonja a francia csapatokat Afganisztánból. 

A szocialista politikus egy párizsi választási beszélgetésen elmondta, hogy a védelmi politikának "ugyanolyan mértékben kell hozzájárulnia az állami megtakarításokhoz, mint más szektoroknak". Szerinte a külföldi missziók többe kerültek Franciaországnak a tervezettnél. Ezzel is indokolta, hogy megválasztása esetén 2012 vége előtt minden harcoló francia katonának haza kell térnie Afganisztánból.

Nicolas Sarkozy államfő január végén - azt követően, hogy egy afgán katona megölte négy francia társát - jelentette be, hogy a francia harci egységek kivonása Afganisztánból a tervezettnél egy évvel korábban, 2013 végéig befejeződik. Azt is jelezte akkor, hogy Franciaország arra fogja kérni a NATO-t: gondolja át, hogyan tudja valamennyi harci misszióját átadni az afgán hadseregnek a 2013-es év folyamán. A nemzetközi erők az átadás végét eredetileg 2014 végére tervezték. 

Hollande arra is ígéret tett, hogy elnökként a külföldi missziók ideje alatt is folyamatosan konzultálni fog a parlamenttel, s nem csak a csapatok küldéséhez fogja a képviselők beleegyezését kérni, ahogy az most gyakorlat.

A köztársaságielnök-választás első fordulóját április 22-én, a másodikat pedig május 6-án tartják Franciaországban.

Bár indulása mindvégig sejthető volt, Nicolas Sarkozy csak február közepén jelentette be hivatalosan, hogy újraindul az államfői székért. A közvélemény-kutatások egyelőre szocialista riválisa győzelmét jósolják : Hollande ezek szerint a szavazatok 56-59, Sarkozy pedig csak a voksok alig 41-44 százalékra számíthat.

KAPCSOLÓDÓ CIKK