Szegénysége miatt gúnyolták kiskorában Mubarakot

Gyermekkora pénztelenségéről és magánéleti gondjairól is beszámolt emlékirataiban Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnök. Élete legboldogabb napjának azt tartja, amikor kinevezték alelnöknek, bár Anvar Szadat elnök megalázta és el akarta távolítani őt.

Részleteket közölt kedden az egyiptomi sajtó Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnök memoárjából, melyet egy újságíró vetett papírra. Ebben a tavaly megbuktatott államfő elmesélte, hogy gyermekkora szegénységben telt, apja, egy egyszerű köztisztviselő, annyit sem keresett, hogy a béréből a gyermeket élelmezni tudja. Huszonegy éves korában került a hadsereg akadémiájára. Anyagi helyzete némileg javult, de öltönyre még mindig nem futotta, ezért évfolyamtársai gyakori gúnyolódásának kitéve rendszerint egyenruhában járt.

Állítólag a Suzanne Szábettal kötött házassága is sok fejfájást okozott neki. A nő többször is el akart válni Mubaraktól, mielőtt elnök lett. Csak a first lady státus - amelyről semmiképpen sem akart lemondani - bírta jobb belátásra - fogalmazott.

A könyv javarésze Egyiptom és a környező országok elmúlt évtizedeivel foglalkozik. Mubarak élete legboldogabb napjának azt tartotta, amikor kinevezték alelnöknek. Emlékei szerint Anvar Szadat elnök, aki kinevezte ugyan a helyettesének, nem sokra tartotta észbeli képességeit, idiótának tartotta, megalázta és sértegette. El akarta távolítani a posztjáról, de a terve nem valósult meg, mivel Szadatot közben megölték.

Külön helyet kap a memoárban Moammer Kadhafi. Mubarak visszaemlékezett arra, hogyan akarta a néhai líbiai vezető Szadat gyilkosait segíteni a börtönből való szökésben. A kísérlet kudarcot vallott.

Mubarak emlékiratait egy neves újságíró vetette papírra, aki sajtóértesülések szerint 250 ezer dolláros honoráriumot kapott. A kiadás jogát egy edinburghi kiadó vette meg 10 millió fontért.

A volt egyiptomi elnököt akár ki is végezhetik, mert az ügyészség halálos ítéletet kért rá az ellene tüntetők tömeges lemészárlása miatt. A kormány becslése szerint mintegy 850 embert öltek meg tavaly január 25 és február 11-e között.