Kína nacionalistának nevezte a dalai lámát

Egy kínai kormányzati vélemény szerint a dalai lámának faji előítéletei vannak, el akarja szigetelni a tibetieket, és olyan falat akar húzni Kína és Tibet közé, mint amilyen a második világháború után a Berlint kettéosztó fal volt.

Egy kínai kormányzati honlap támadást intézett a dalai láma ellen, azzal vádolja a száműzött buddhista vezetőt, hogy nacionalista nézeteket vall és uszítja a szerzeteseket arra, hogy felgyújtsák magukat a kínai politika elleni tiltakozásul - írja a Guardian brit újság online kiadása.

A honlap elég keményen fogalmaz, azt írja, hogy a dalai láma erősíti a faji megkülönböztetést és konfrontációt. A kommentár párhuzamot von a Hitler és a dalai láma között, azt írja, hogy a buddhista vezető ugyanúgy a halálba küldi őket, ahogy Hitler tette a második világháborúba a zsidó származású emberekkel. A kormányzati lap emellett azt állítja, hogy a dalai láma el akarja szigetelni a tibetieket, és egy olyan falat akar húzni Kína és Tibet közé, mint amilyen a második világháború után a Berlint kettéosztó fal volt. Ehhez pedig eszközként faji megkülönböztetést választja. 

Fájdalmas önégetések

Az [origo] összeállítása szerint a kínai uralom alatt álló Tibetben lassan nem telik el hét anélkül, hogy néhány szerzetes ne válassza az öngyilkosságnak ezt a brutális formáját az elnyomás elleni tiltakozásképpen. A tibeti öngyilkoshullámra egyre többen kapják fel a fejüket világszerte: Kína tartományaiban egyetlen év alatt legalább 25 ember gyújtotta fel magát, közülük legalább 19 belehalt a sérüléseibe. A legtöbb öngyilkos tibeti buddhista szerzetes; sokan tinédzserek vagy huszonéves fiatalok, akik életük kezdetén máris a halált választották a kilátástalanság helyett. A halálesetekről szóló tibeti beszámolók szerint sokuk öngyilkossága pillanatában Tibet szabadságát, a kínai elnyomás végét és a dalai láma visszatérését követelte.

Az öngyilkosságokat már Kína sem hagyta szó nélkül, egy kormányzati szóvivő március elején "fájdalmasnak" nevezte az önégetéseket a Kínai Népi Politikai Konzultációs Tanács ülésén. Politikai nyilatkozatokat szültek a drámai halálesetek az Európai Parlamentben és az USA-ban is, illetve Magyarországon is volt tüntetés márciusban a budapesti kínai nagykövetség előtt.

Mivel Kína gyakorlatilag nem enged be Tibetbe külföldi újságírót és független megfigyelőket, lehetetlen független forrásból megerősíteni, milyen méreteket ölt az elnyomás, milyen a viszony a kínai hatóságok és a tibetiek között. A tibeti függetlenségért küzdő szervezetek kegyetlen jogtiprásokat emlegetnek, és az állítólag Tibet területéről származó értesüléseikben szörnyűségek soráról számolnak be.