Mindössze kilencen élték túl tavaly májusban egy líbiai menekülteket szállító hajó tragédiáját. A vízi járműből kifogyott az üzemanyag, a hullámok pedig visszafelé sodorták, emlékeztet a BBC.
A túlélők szerint a dráma abból fakadt, hogy az embercsempészek a minimális üzemanyaggal indultak útnak, mert minden helyre menekülteket zsúfoltak be. Alig tizenhét órával később érkezett az első segélyhívás: a hajóról értesítettek műholdas telefonról a helyzetről egy Olaszországban élő eritreai papot. Jelezte ezt az olasz parti őrségnek, amelyik a hívás alapján rögzítette a hajó koordinátáit, majd értesítette a térségben lévő hajókat. A NATO válaszként jelezte, hogy a térség az ellenőrzése alatt áll, a vizsgálatból azonban kiderült: nem indítottak mentőakciót.
A hajók lévők ennek dacára mintegy hat órával később megláttak a fejük fölött egy katonai helikoptert, ahonnan vizet és élelmet dobtak le nekik, majd jelezték, hogy visszatérnek. De sosem tették meg. A hajó ezek után kapcsolatba lépett két halászhajóval, azok azonban elutasították a segélykérést. Időközben a menekülteket szállító hajó üzemanyaga teljesen kifogyott, az már csak sodródott a tengeren.
Öt nappal később, április 2-án haltak meg az első emberek a Tripolit március 27-én elhagyó hajón. A következő napok valamelyikén találkoztak egy hadihajóval, ám az sem segített rajtuk. A tízedik napra már a menekültek fele meghalt, amikor pedig április 10-én partot értek a líbiai Zlitánban, már csak 11-en voltak életben, de ketten hamarosan ugyancsak meghaltak.
A NATO azzal védekezett a vizsgálat alatt, hogy sem hajói, sem légi járművei nem léptek kapcsolatba a menekültekkel, ráadásul ők kutattak is a térségben.
"Ezeknek az embereknek nem kellett volna meghalniuk" - fogalmaz az ET jelentése. Ehhez azonban a szereplőknek be kellett volna avatkozniuk, vagy másként kellett volna beavatkozniuk, mint tették. A jelentésben felszólították a NATO-t, hogy tisztázza emberei szerepét a történetben. Bírálja ugyanakkor a kereskedelmi hajókat is, amelyek nem segítettek a menekülteknek. Ennek a magatartásnak a hátterében ott vannak a gazdasági, anyagi megfontolások, miként a Málta és Olaszország közötti vita arról, melyiküknek kell befogadnia a menekülteket.
A Földközi-tengeren csak tavaly mintegy 1500 menekült vesztette életét, mindannyian Líbiából vagy más észak-afrikai konfliktusövezetekből próbáltak Európába jutni.