Rosszfelé mutogatott az IMF-en mérgelődő Kövér László

2012.04.04. 16:35

Kövér László szerint botrányos, hogy politikai feltételekhez köti az IMF a hiteltárgyalásokat, és úgy gondolja, hogy ha Nigériának és Csádnak tudtak kölcsönözni, akkor Magyarországnak is adniuk kellene. A példák azonban sántítanak, a két afrikai országgal kemény feltételekkel kötöttek csak hitelt, ráadásul Nigéria 13 év alatt egy fillért sem hívott le a rendelkezésére álló keretből.

"Ha az IMF tud kölcsönt adni Nigériának vagy Csádnak, Magyarországnak is hitelt kell nyújtania" - mondta Kövér László az Országgyűlés elnöke a Le Monde francia lapnak adott nyilatkozatában. A politikus a kedden megjelent cikkben azt mondta, botrányosnak tartja, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó hiteltárgyalásokat politikai követelésekkel kötik össze.

Az IMF-nek azonban van egy megállapodása az EU-val, hogy uniós hozzájárulás nélküli nem köt hitelszerződést EU-tagállammal. A politikai a feltételeket tehát nem az IMF támasztotta (leszámítva az MNB függetlenségét - ami nem kizárólag politikai jellegű), hanem az EU.

Kövér ráadásul nem a legjobb országokat választotta ellenpéldának, mert annak idején Nigéria sem könnyen jutott IMF-hitelhez. Amikor az ország először folyamodott kölcsönért az 1980-as években, a korábban vértelen puccsal hatalomra jutó Babangida tábornok először vissza is utasította a hitelt, mert a szigorú feltételek és az ország szuverenitása miatt aggódók tüntetéseket szerveztek.

Féltették a szuverenitásukat

Nigéria akkor inkább maga igyekezett kemény megszorításokkal úrrá lenni a pénzügyi válságon: bevezették az IMF által megkövetelt gazdaságpolitikai intézkedéseket, de kölcsönszerződés nélkül, hogy megóvják a szuverenitásukat. Végrehajtották a programot, de az ország ennek ellenére sem került ki a csávából, de az IMF akkor már magától hagyta jóvá a hitelt. Az ország 1987-ben kötötte meg kölcsönszerződést a szervezettel.

Az intézkedések így is jelentős ellenállást és elégedetlenséget váltottak ki a társadalomban, mivel a kormány elvette az összes támogatást, a középiskolákban is tandíjat vezettek be, privatizálták az egészségügyet, a telefontársaságokat, az elektromos szolgáltatókat. A társadalmi ellenállással szemben brutálisan lépett fel az országot akkor vezető katonai rezsim, a fegyveres erők békés tiltakozókra lőttek rá, sok embert bebörtönöztek.

Forrás: AFP
A nigériai pénzügyminiszter a világbank felé kacsingat

Nigéria azonban soha egyetlen fillért nem hívott le a 13 év alatt négy alkalommal megkötött stand by hitelre szóló megállapodás után - derül ki az IMF honlapján fellelhető adatokból. Utoljára 2000-ben kötöttek ilyen szerződést egymilliárd dollár értékben, de ebből két év után kiszálltak, mivel nem sikerült teljesíteni a kitűzött célokat. A nigériai kormány 2008 óta piaci reformokkal igyekszik javítani gazdaságát, szintén elsősorban az IMF sürgetésére: modernizálja bankrendszerét, kurtítja az állami támogatásokat, és rendezi az olajbevételek regionális újraelosztásán kialakult vitákat.

Többek között ezeknek is köszönhető, hogy 2007 és 2011 között jelentős mértékben bővült az ország GDP-je. Ebben az olajár-emelkedés mellett komoly része volt a nem olajipari vállalkozások erősödésének is. A tavalyi választáson hatalmát megerősítő Goodluck Jonathan elnök tapasztalt és elismert pénzügyi szakértőkből álló csoportot bízott meg az ország gazdaságának menedzselésével - Ngozi Okonjo-Iweala pénzügyminiszter például alig két hete jelentette be, hogy jelölteti magét a Világbank elnöki posztjára. Igyekeznek javítani az átláthatóságot, diverzifikálni a gazdaságot, javítani az adóbevételeket. A GDP-jét vásárlóerő-paritáson mérve a világ országai között Nigéria a 31. helyen áll, 25 hellyel előrébb, mint Magyarország.

Nem tudták rendbetenni a költségvetést

Kövér László másik példaországa, Csád 2004-ben ahhoz kért pénzügyi segítséget, hogy megbirkózzon a szudáni Darfúrból érkező menekültek tömegével. Az IMF a hitel feltételéül szabta, hogy az ország előbb tegye rendbe a költségvetését. A megkötött megállapodás azonban kisiklott, miután Csád nem volt képes teljesíteni az előírt költségvetési célokat.

AFP
Csádban még a mezőgazdaságból él a többség

Csád 17 év alatt összesen öt alkalommal kötött szerződést az IMF-fel, háromszor le is hívták a megítélt hitelösszeget, legutóbb azonban csak az ötödéhez jutottak hozzá. Csád is olajban gazdag, mezőgazdaságra alapuló gazdaságát reményeik szerint a 2000 után indult olajipari beruházások pörgethetik fel. A beruházások hatása már látszik, a csádi gazdaság 2001 és 2010 között a világ tíz leggyorsabban bővülő gazdasága közé tartozott. Az ország 80 százaléka azonban még állattenyésztésből és növénytermelésből tengődik, a kormány külföldi segítségre szorul akár állami, akár magánberuházásról van szó, és a fentebb jelzett GDP-listán csak a 127-ik helyen állnak.

KAPCSOLÓDÓ CIKK