Aceh tartomány közelében 8,6-os erősségű földrengés volt. A rengést Thaiföldön, Szingapúrban, Malajziában és Indiában is érzékelték. Banda Acehben a cunamiriasztás után az emberek elmenekültek a parti részekről, és igyekeztek magasabban lévő helyeken menedéket keresni. Padangban elkezdték kimenekíteni a betegeket a helyi kórházból. Az indonéz elnök a cunamiriadó dacára televíziós beszédében azt mondta: igazi szökőárveszély nincs. Az első rengést 8,2-es erősségű utórengés követte, ezért újabb cunamiriadót rendeltek el. Estére azonban mindenhonnan visszavonták a riasztást.

Indonéziában először 8,9-esre, majd 8,6-os erősségűre becsült földrengés volt a Szumátra szigetén lévő Aceh tartománytól délnyugatra. A teljes Indiai-óceánon cunamiriadót rendeltek el. Közben ugyancsak hatalmas, egyes források szerint 8,2-es, más források szerint 8,8-as erősségű utórengést mértek a térségben, és újabb szökőárriadót rendeltek el.

A földrengés epicentruma 33 kilométerre a tengerfelszín alatt volt, mintegy 500 kilométerre a tartomány fővárosától, Banda Acehtől. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen erősségű földrengés pusztító szökőárt idézhet elő az Indiai-óceán partvidékén. Bruce Presgrave, az Amerikai Geológiai Szolgálat munkatársa a BBC-nek ugyanakkor azt mondta, mivel a kőzetlemezek inkább horizontálisan, és nem függőlegesen mozdultak el, valószínű, hogy kevesebb vizet mozgatnak meg a tengerben.

Forrás: AFP/Chaideer Mahyuddion
Menekülnek a tömegek az acehi fővárosban. További képekért kattintson!

Így vélekedett Susilo Bambang Yudhoyono indonéz elnök is, aki a Jakarta Globe beszámolója szerint televíziós beszédet tartott, ebben pedig kijelentette: cunamiveszélytől nem tart, noha a riadó még érvényben marad. A Times of India szerint Újdelhiben, a katasztrófahelyzetek elhárításáért felelős hatóság vezetője szintén azt mondta: sehol sem látszik kialakulni jelentősebb cunami az Indiai-óceánon.

A BBC dzsakartai tudósítója azt jelentette, hogy csaknem öt percig rengett a föld az indonéziai fővárosban. A rengéseket Szingapúrban és Thaiföldön is érezni lehetett.

Forrás: Seismology.hu

Így érzékelte a budapesti szeizmográf a szumátrai földrengést

A Jakarta Globe beszámolója szerint Banda Acehben kaotikus volt a közlekedés helyi idő szerint szerda délután, a cunamiriasztás után. Az emberek menekültek a parti részekről, és igyekeztek magasabban lévő helyeken menedéket keresni. A lap úgy tudja, a tartomány fővárosában nem volt áram, és akadozott az internetszolgáltatás is. Padangban e mellett elkezdték kimenekíteni a betegeket a helyi kórházból is.

Thaiföld szerdán elrendelte az Andaman elnevezésű partvidék kiürítését. Felszólították a népszerű turista úti célként emlegetett térségben élőket, hogy magasabban lévő helyekre húzódjanak, mindenképpen távol a tengertől.

 

 

A Twitteren közben bejegyzések tanúskodnak arról, hogy a rengést nemcsak Thaiföldön, hanem Szingapúrban, Malajziában és Indiában is érzékelték. Malajzia nyugati partjainál legalább egy percig mozgott a föld. Bangalore-ban, Indiában százak menekültek ki munkahelyükről.

A földrengés miatt összesen 27 országban adtak ki cunamiriasztást. Helyi idő szerint estére azonban mindenhol visszavonták a figyelmeztetést.

Az aktív földkéreg szüli a földrengéseket

Kiszely Márta, a budapesti Szeizmológiai Obszervatórium munkatársa az [origo]-nak azt mondta, a 8,6-os földrengés erejére jellemző, hogy a világon évente általában egy nyolcasnál erősebb földmozgást regisztrálnak. A Richter-skálán minden egyes magnitúdónyi különbség 33-szor nagyobb energia felszabadulását jelenti. Kiszely Márta példaként azt mondta: Magyarországon tavaly Oroszlányban 4,7-es erősségű földrengés volt. Szumátra közelében tehát több annál több mint egymilliószor nagyobb energia szabadult fel szerda reggel.

Forrás: [origo]
További képekért kattintson!

A földrengések között igen nagynak számító rengés a földkéregnek egyik aktív területén pattant ki. A Föld szilárd burka, a kőzetburok nem összefüggő, hanem kisebb-nagyobb darabokból áll (olyan, mint egy összetört húsvéti tojás repedezett héja). A darabok, az úgynevezett kőzetlemezek időnként elmozdulnak egymáshoz képest.

Jelen esetben az Indiai-óceán aljzatát alkotó kőzetlemez mozdult egy nagyot - akár több métert is - Indonézia felé. Az óceán aljzata ebben a térségben a szárazföld alá bukik. Az alábukás azonban nem folyamatos, hanem időnként történik egy-egy nagyobb elmozdulás. Ilyenkor a kőzetekben felgyülemlett feszültség kioldódik, és földrengés pattan ki.

Egyelőre nem lehet pontosan eldönteni, hogy milyen mélyről pattant ki a rengés (azaz milyen volt a fészekmélység, a hipocentrum). Az Amerikai Geológiai Szolgálat (USGS) szerint 33 kilométer, a Potsdami Geofizikai Intézet szerint azonban csak 10 kilométer. A cunami szempontjából az utóbbi a rosszabb, mert ez jobban meglöki a tengervizet.

Végül kiderült, szökőár nem alakult ki, így az addig rettegő helyiek visszatérhettek otthonaikban.

 

 

Indonézia partjai közelében 2004. december 24-én 9,1-es erősségű rengés volt, amely cunamit indított el az Indiai-óceánon. A szökőárban mintegy 230 ezer ember halt meg, egyharmaduk Acehben.